Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hát- vagy vesefájdalom? Így különböztethetjük meg

Érdekességek2023. március 19.

A hát- és a vesefájdalmat sokszor nem könnyű megkülönböztetni egymástól, hiszen a fájdalom helye gyakran ugyanaz. Dr. Rákász István , az Urológiai Központ szakorvosa azokra a különbségekre hívta fel a figyelmet, amelyek eldönthetik, milyen szakorvoshoz kell fordulni a panasszal.

Fotó: 123rf.comÍgy jelentkezik a vesefájdalom

Ahhoz, hogy a vesefájdalom elkülöníthető legyen a hát- vagy derékfájdalomtól, a következő szempontokat érdemes elsősorban figyelembe venni: a fájdalom helye, típusa, erőssége és a kísérő tünetek.

– Mivel a vese egyik legfontosabb feladata a méregtelenítés, vagyis hogy kiszűrje a salakanyagokat, ezért viszonylag erősen ki van téve fertőzéseknek, sérüléseknek. A kalcium, az oxalát és a foszfor különösen hajlamos felhalmozódni a vesében, ami fájdalmas elzáródáshoz vezethet. Az emiatti fájdalom a bordák alatt jelentkezik, a gerinc egyik vagy mindkét oldalán, attól függően, hogy a vesekő csak az egyik, vagy mindkét vesében van-e jelen. Olyannak tűnhet az érzés, mint ami a test mélyebb pontján keletkezik, és más testrészekbe, például hasba, ágyékba, combba is kisugározhat.

Tudni kell, hogy kisebb kövek gyakran észrevétlenül kiürülnek a vizelettel, a nagyobbak viszont éles, intenzív fájdalmat okoznak, amely csak fokozódik, ha a kő a veséből a húgyvezetékbe kerül. Ha a vese meg is fertőződik, akkor stabil, egyenletes fájdalom mutatkozik – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Ezen kívül vesekő hatására olyan kísérő tünetek is jelentkezhetnek, mint véres vagy zavaros vizelet, fájdalmas vizelés, állandó vizelési inger, hányinger, hányás, szorulás vagy hasmenés, láz, hidegrázás.  Nagyon komoly, azonnali orvosi segítséget igénylő esetről van szó, ha a légzési nehézség, zavarodottság, szabálytalan szívverés, izomgörcsök, láb-, boka-, csuklóduzzanat is megjelenik. Természetesen a tünetek mögött nem csak vesekő, de más veseproblémák is meghúzódhatnak, a pontos diagnózist csak szakorvos tudja felállítani. 

Így jelentkezik a hátfájdalom

A hátfájdalom olyan gyakori jelenség, hogy nemzetközi adatok szerint a felnőttek 80 %-a tapasztalja élete során. Mivel számos ok húzódhat meg a hátterében, hiszen eredhet többek közt az izmokból, a csontokból és az idegekből, a tünetek is meglehetősen változatosak lehetnek. Lokációját illetően a hátfájdalom a hát bármely pontján előbukkanhat, bár igen gyakran a derék az érintett testrész. Ha az izmok problémája okozza a fájdalmat, az jellemzően egyenletes fájdalomérzéssel jár, ami jellemzően fokozódik a mozgás hatására.


Az idegi eredetű panasz égő sajgást okozhat, ami más testrészeket is érinthet. Isiász, vagyis ülőideg-gyulladás esetén például zsibbadást, fájdalmat érzékelhetünk a derekunkban, lábunkban, ami tüsszentéskor, köhögéskor nyilallást is okozhat. Csont eredetű fájdalmakat okozhat többek közt egy törés vagy egy gerinc deformitás. Az első esetben nyilván hirtelen jelentkezik a fájdalom, ami mozgásra fokozódik. A hátfájdalom mellett megjelenhetnek kísérő tünetek is, mint érzéskiesés, zsibbadás, kényszertartások, járási nehézség, izomgyengeség, vagy akár a hólyag kiürítésének képtelensége.  

Fotó: 123rf.com

Mikor van szükség urológusra?

Minden olyan esetben érdemes orvoshoz fordulni, ha a hát- vagy derékfájdalom nem múlik, esetleg romlik, nem használnak rá a recept nélküli fájdalomcsillapítók, illetve ha nyilvánvaló, hogy sérülés eredményezi a tüneteket. Olyan akut tünetek esetén is fontos a diagnózis, mint a láz vagy a gyorsan jelentkező problémák a vizeléssel. Természetesen a tartósan jelenlévő problémákat is ki kell vizsgálni, mint a megmagyarázhatatlan fogyás, a rossz közérzet, a fáradtság. A legfontosabb tehát, hogy ha nem is biztos benne valaki, hogy urológust, ortopéd orvost vagy reumatológust kell-e keresnie a fájdalmai miatt, induljon el bármelyik irányba, és biztos lehet benne, hogy a szakorvos vagy diagnosztizálni fogja, vagy tovább küldi ahhoz a szakorvoshoz, aki kompetens az adott betegség-kezelésében – hangsúlyozza Rákász doktor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.