Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hát- vagy vesefájdalom? Így különböztethetjük meg

Érdekességek2023. március 19.

A hát- és a vesefájdalmat sokszor nem könnyű megkülönböztetni egymástól, hiszen a fájdalom helye gyakran ugyanaz. Dr. Rákász István , az Urológiai Központ szakorvosa azokra a különbségekre hívta fel a figyelmet, amelyek eldönthetik, milyen szakorvoshoz kell fordulni a panasszal.

Fotó: 123rf.comÍgy jelentkezik a vesefájdalom

Ahhoz, hogy a vesefájdalom elkülöníthető legyen a hát- vagy derékfájdalomtól, a következő szempontokat érdemes elsősorban figyelembe venni: a fájdalom helye, típusa, erőssége és a kísérő tünetek.

– Mivel a vese egyik legfontosabb feladata a méregtelenítés, vagyis hogy kiszűrje a salakanyagokat, ezért viszonylag erősen ki van téve fertőzéseknek, sérüléseknek. A kalcium, az oxalát és a foszfor különösen hajlamos felhalmozódni a vesében, ami fájdalmas elzáródáshoz vezethet. Az emiatti fájdalom a bordák alatt jelentkezik, a gerinc egyik vagy mindkét oldalán, attól függően, hogy a vesekő csak az egyik, vagy mindkét vesében van-e jelen. Olyannak tűnhet az érzés, mint ami a test mélyebb pontján keletkezik, és más testrészekbe, például hasba, ágyékba, combba is kisugározhat.

Tudni kell, hogy kisebb kövek gyakran észrevétlenül kiürülnek a vizelettel, a nagyobbak viszont éles, intenzív fájdalmat okoznak, amely csak fokozódik, ha a kő a veséből a húgyvezetékbe kerül. Ha a vese meg is fertőződik, akkor stabil, egyenletes fájdalom mutatkozik – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Ezen kívül vesekő hatására olyan kísérő tünetek is jelentkezhetnek, mint véres vagy zavaros vizelet, fájdalmas vizelés, állandó vizelési inger, hányinger, hányás, szorulás vagy hasmenés, láz, hidegrázás.  Nagyon komoly, azonnali orvosi segítséget igénylő esetről van szó, ha a légzési nehézség, zavarodottság, szabálytalan szívverés, izomgörcsök, láb-, boka-, csuklóduzzanat is megjelenik. Természetesen a tünetek mögött nem csak vesekő, de más veseproblémák is meghúzódhatnak, a pontos diagnózist csak szakorvos tudja felállítani. 

Így jelentkezik a hátfájdalom

A hátfájdalom olyan gyakori jelenség, hogy nemzetközi adatok szerint a felnőttek 80 %-a tapasztalja élete során. Mivel számos ok húzódhat meg a hátterében, hiszen eredhet többek közt az izmokból, a csontokból és az idegekből, a tünetek is meglehetősen változatosak lehetnek. Lokációját illetően a hátfájdalom a hát bármely pontján előbukkanhat, bár igen gyakran a derék az érintett testrész. Ha az izmok problémája okozza a fájdalmat, az jellemzően egyenletes fájdalomérzéssel jár, ami jellemzően fokozódik a mozgás hatására.


Az idegi eredetű panasz égő sajgást okozhat, ami más testrészeket is érinthet. Isiász, vagyis ülőideg-gyulladás esetén például zsibbadást, fájdalmat érzékelhetünk a derekunkban, lábunkban, ami tüsszentéskor, köhögéskor nyilallást is okozhat. Csont eredetű fájdalmakat okozhat többek közt egy törés vagy egy gerinc deformitás. Az első esetben nyilván hirtelen jelentkezik a fájdalom, ami mozgásra fokozódik. A hátfájdalom mellett megjelenhetnek kísérő tünetek is, mint érzéskiesés, zsibbadás, kényszertartások, járási nehézség, izomgyengeség, vagy akár a hólyag kiürítésének képtelensége.  

Fotó: 123rf.com

Mikor van szükség urológusra?

Minden olyan esetben érdemes orvoshoz fordulni, ha a hát- vagy derékfájdalom nem múlik, esetleg romlik, nem használnak rá a recept nélküli fájdalomcsillapítók, illetve ha nyilvánvaló, hogy sérülés eredményezi a tüneteket. Olyan akut tünetek esetén is fontos a diagnózis, mint a láz vagy a gyorsan jelentkező problémák a vizeléssel. Természetesen a tartósan jelenlévő problémákat is ki kell vizsgálni, mint a megmagyarázhatatlan fogyás, a rossz közérzet, a fáradtság. A legfontosabb tehát, hogy ha nem is biztos benne valaki, hogy urológust, ortopéd orvost vagy reumatológust kell-e keresnie a fájdalmai miatt, induljon el bármelyik irányba, és biztos lehet benne, hogy a szakorvos vagy diagnosztizálni fogja, vagy tovább küldi ahhoz a szakorvoshoz, aki kompetens az adott betegség-kezelésében – hangsúlyozza Rákász doktor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Maradék nélkül

2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.


A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.



A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.


Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.

A gyógytorna az egyik leghatékonyabb segítség vállfájdalomnál

2024. április 14.

A krónikus vállfájdalomnak számos oka van a túlterhelésből eredő problémáktól a porcsérülésig. A fájdalom mellett mozgásbeszűkülés is jelentkezhet, így nem csoda, hogy az érintettek mindenféle módon próbálnak javítani az állapotukon. Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza egy olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely szerint a gyógytorna sok esetben hatékonyabbnak bizonyult, mint a lökéshullám kezelés.

A szakszerű gyógytorna rendkívül sokat segíthet

Norvég kutatók publikálták korábban azt a tanulmányt, amelyben a krónikus vállfájdalom kezelési lehetőségeivel foglalkoztak. Ennek az igen gyakori problémának ugyanis számos kezelési módja ismeretes, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a szteroid injekciókúráig, az ultrahangos és lökéshullámos kezeléseiktől az akupunktúráig.

A szakemberek konkrétan az alacsony-közepes energiájú impulzusokat alkalmazó lökéshullám kezelés hatékonyságát hasonlították össze a felügyelt gyógytornáéval. A 104 fős kutatásban 18-70 év közti személyek vettek részt, akik legalább 3 hónapja vállfájdalommal küzdöttek. A véletlenszerűen kialakított csoportok közül az egyik hetekig tartó lökéshullám kezeléseken, a másik felügyelt gyógytorna foglalkozásokon vett részt, és egyik csoport sem kaphatott más kezelést a szükséges fájdalomcsillapítókon és gyulladáscsökkentőkön kívül.

A 6., 12. és 18. heti ellenőrzésekkor a fájdalmukat és a mozgáskorlátozottságukat kellett értékelniük egy skálán. Nyolc hét után a gyógytornás csoport 64 százaléka számolt be fájdalomcsökkenésről és szabadabb mozgásról, szemben a lökéshullámos csoport 32 százalékával. Ráadásul utóbbiaknak további kezelésekre is szükségük volt, míg a gyógytornások közül többen visszatérhettek a munkába is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lökéshullám terápia ne lenne hasznos, de sok esetben érdemes más kezelésekkel és a gyógytornával kombinálva alkalmazni azt. 

Első a diagnózis

A vállfájdalom nagyon gyakran jelentkezik sportolóknál, megerőltető munkát végzőknél, leggyakrabban a túlerőltetés miatt. Kevesen gondolnak rá, de ezeknél a mozgástípusoknál legfontosabb lenne a megelőzés, a tudatos mozgás. Ugyanis csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató tevékenységet végezni, ha elég erősek az ott található izmok. Ha gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét. Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálnak, helyi, gyorsan ható szerekkel.

Magány vagy egyedüllét?

2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.