Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hat évig voltam gyógyszerfüggő...

Érdekességek2018. február 01.

Magyarország depressziós nemzet, egy kutatás szerint ma minden ötödik ember depressziós. Ugyanakkor szárnyra kaptak olyan vélemények is, miszerint a pszichiátria nem nyújt segítséget a depressziósoknak, és nagyon sokszor félrediagnosztizálja őket, valamint - teljesen szükségtelenül - gyógyszerekkel tömi. Gyógyszerekkel, melyeknek életveszélyes mellékhatásaik vannak...  

6 évig voltam gyógyszerfüggő. Majdnem belehaltam. Másfél éve inspirálom depressziós, vagy egyszerűen csak megfáradt sorstársaimat blogommal. 

Kérdőíves felmérésemet 208 ember töltötte ki. Olyanok, akik saját meglátásuk (orvosi diagnózis) alapján depressziósak, vagy már megérintette őket a depresszió szele...

A kérdőív alapján látható, hogy a hölgyeket jobban érinti (érdekli?) a téma, mert 94 %-ban ők vettek részt a felmérésben. A kitöltők az 51-60 év közötti korosztályból kerültek ki a legnagyobb arányban, 34 %-ban.   Kérdeztem, mióta szenvednek depresszióban, és erre 78 fő, a felmérésben résztvevők 37,5 %-a felelte azt, hogy több, mint 10 éve. 11,54 %-uk (24 fő) 4-5 éve, és legkisebb arányban azok képviseltették magukat, akik 1 éve (3,37 %).


142 fő nyilatkozta azt, hogy már igénybe vett élete során pszichiáteri segítséget, ez a kitöltők 68,27 %-a.  58-an találták hatékonynak a pszichiáteri segítséget, ami azt jelenti, hogy 40,85 %-a azoknak, akik valaha is orvoshoz fordultak a problémáikkal. 52,11 %-a (74 fő) egyáltalán nem találta hatékonynak, 10 fő (7,04 %) pedig nem nyilatkozott a kérdésről. 

Ezután a gyógyszereket vettem górcső alá. Kíváncsi voltam, vajon szednek-e rendszeresen nyugtatót, antidepresszánst a felmérésben résztvevők. 

104-en nyilatkoztak úgy, hogy rendszeresen szednek gyógyszert, ami a kérdőívet kitöltőknek pont a fele (és a pszichiáterhez fordulóknak a 73,24 %-a). Hébe-hóba nyúlnak a gyógyszeresdoboz után 51-en, vagyis a kérdőívet kitöltők 24,5 %-a, a pszichiáteri segítséget igénybe vevők 35,92 %-a. 

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy több fő szed gyógyszert (155), mint ahányan jelölték, hogy vettek már életükben igénybe pszichiáteri segítséget. Arra a kérdésre, hogy hatékonynak érzik-e a gyógyszereket, 88 fő válaszolt igennel (vagyis az összes gyógyszerszedőnek az 56,77 %-a), 48 nemmel (30,97 %), 19-en nem tudták megítélni (12,26 %).

Mellékhatásokról ne kérdezze orvosát...
A kérdőív kitöltői ilyenekről számoltak be: úgy éreztem magam, mintha üvegbe lennék zárva, belül ordított a lelkem; tükörbe nézve nem ismertem már fel magam; álmos, kedvetlen, érdektelen voltam; szédülés, fáradtság; aluszékonyság, alvászavar; állandó fejfájás; meghíztam; teljesen letompít, elvesztettem az identitásomat, úgy érzem, egy „zombi” lény maradtam; rémálmaim voltak, pánikrohamok gyötörtek; nem volt logikus a gondolkodásom; hamarabb sírok; lábszár ödéma; öngyilkossági gondolatok; felpörgök, nem tudok aludni; a legnehezebben viselhető a szex nemkívánása; egész nap fáj tőle a gyomrom, félek emberek közé menni; gyors pulzust, magas vérnyomást, és hőhullámokat okozott; a legelsőtől olyan durva hányingerem volt, hogy az ételfotók látványát sem bírtam, nemhogy az ételekét; kézremegés, ingerlékenység, türelmetlenség; minden mindegy állapot; már csak árnyéka vagyok egykori önmagamnak, nem tudok okosan, határozottan dönteni, néha magamra sem ismerek; inkontinencia, vesefájás; bőrkiütés, hajhullás, állandó hasmenés, fogyás; nem tudok koncentrálni; elkezdtem egy fajtát 2x1 adagolásban, másnap reggel eszméletvesztésem volt, elvitt a mentő; dettó, mint a depresszió tünetei; mellváladékozás, menzesz elmaradása; dührohamok; mánia; kényszermozgások; artikulációs nehézségek; egyensúlyzavar

Segíts magadon...
Arra a kérdésre, hogy a pszichiáteren kívül milyen segítséget vettek még igénybe, és mi az, amivel önmagukat húzták (húzzák) ki a gödörből, a legváltozatosabb válaszok születtek. Segítséget jelent a pszichológus; mentálhigiénés tanácsadó; katolikus pap; pszichológiai, önfejlesztő könyvek, cikkek, fórumok olvasása, motivációs videók nézése; a lakásból való kimozdulás, mozgás, séta, kerékpározás, torna, úszás;  barátokkal beszélgetés; vitaminpótlás; gyógyteák fogyasztása; masszázs, relaxáció, meditáció; éneklés, zenehallgatás; jóga; reiki; természetgyógyászat, kineziológia, agykontroll, ezoterikus módszerek; kreatív tevékenységek: rajz, gyöngyfűzés, kerámia, főzés, blogolás, varrás, tánc, hímzés; vallás, imádkozás; hitrendszerek lebontása, élethelyzetek átértékelése; elhatároztam, hogy nem akarok mindenkinek megfelelni; segítek másoknak és a visszajelzések miatt jobb a kedvem; sok-sok séta a kutyusommal; illóolajok, füstölőzés, ökölmudra, alvás, gondolat-elterelés (belemerülni egy tevékenységbe); rendszeres napi időbeosztás, napirend; kisírom magam; kertészkedek; humoros filmek nézése, viccek olvasása, nevetés a saját hülyeségeimen; pozitív emberek keresése; telefon, számítógép, tévé kikapcsolása; színház, hangverseny; már tudom, hogy nem halok bele és ez erőt ad; meglepem magam valami aprósággal.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!