Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hat hét - film a nyílt örökbefogadásról

Érdekességek2023. március 14.

Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című, érzékeny és mélyreható drámája a nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel egy nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser lány történetén keresztül. Az eddig csak fesztiválokon és egyedi vetítéseken elérhető filmet márciustól országszerte műsorra tűzik a mozik.  

Szakonyi Noémi Veronika rendező és állandó alkotótársa, Vincze Máté Artur forgatókönyvíró több éve kutatja aktívan az örökbefogadás témakörét. Egy korábbi filmjük kapcsán közelről is megismerték a nyílt örökbefogadás folyamatát, amely során a biológiai anya és az örökbefogadó pár megismerheti egymást, és az örökbeadó anya kifejezetten a megismert pár számára mond le a babáról. Elmondásuk szerint a legnagyobb kihívás az a bizonytalansággal átitatott hat hét volt, amíg a befogadni vágyott gyermeket az örökbeadó édesanya még jogosult lett volna visszakérni tőlük. Ez a megindító, feszült, szívfacsaró helyzet inspirálta a forgatókönyvet.

A Hat hét a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a SPARKS gyártásában, Romwalter Judit producer irányításával készült. A film – amely a legjobb film és a legjobb női főszereplő kategóriájában is elnyerte a Magyar Filmkritikusok díját – főhőse az érettségi előtt álló, profi asztalitenisz karrierért küzdő Zsófi, aki nehéz anyagi körülmények között él labilis édesanyjával és húgával. Későn veszi észre, hogy terhes, és az életkörülményeiket figyelembe véve úgy dönt, hogy születendő gyermekét egy civil szervezet segítségével örökbe adja egy hosszú évek óta várakozó párnak. Zsófi határozott és kifejezetten felnőtt döntést hoz, de a szülése után jelentkező fizikai és érzelmi hullámvasútra nincsen felkészülve. A film az ő szemszögén keresztül követi végig a szülés utáni, az örökbeadó és örökbefogadó szülőknek egyaránt érzelmileg megterhelő hat hetes időszakot, amikor az életet adó anya még meggondolhatja magát.

Szakonyi Noémi Veronika filmje a rangos szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában debütált, majd világszerte számos fesztiválon szerepelt sikerrel: a franciaországi Arras-ban a legjobb rendezés és a legjobb ifjúsági film díjával ismerték el, a történet főhősét alakító Román Katalin pedig a törökországi Boszporusz Filmfesztiválon – élete első nagyjátékfilm főszerepével – elnyerte a legjobb színésznő díját. Az ’A’ kategóriás Tallinn Black Nights filmfesztiválon a Hat hét nyerte a Just Film versenyszekció nagydíját. A nemzetközi zsűri indoklásában kiemelte az „elképesztően empatikus megközelítésű rendezést”, Román Katalin „rendkívüli és sokrétű alakítását”, és azt, hogy az alkotóknak sikerült megtalálnia az a hangot, amit a fiatal generáció is sajátjának érezhet.


A Román Katalin mellett Balsai Móni, Mészáros András, Járó Zsuzsa, Szczaurski Lana, Takács Kati és Györgyi Anna közreműködésével készült film magyarországi premierje a miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol az erős nemzetközi mezőnyben a fesztivál nagydíját nyerte el. A fesztiválvetítéseken kívül eddig csak egyedi vetítéseken láthatta a közönség a filmet, és ezek a vetítések mind a nézők, mind a szakma körében nagy sikert arattak. A kritikusi kör elismerését legjobban a napokban átadott Magyar Filmkritikusok díja testesíti meg: a Hat hét kapta legjobb női főszereplő díját és a legjobb filmnek járó B. Nagy László díjat is.

A Hat hét március 23-tól érkezik országszerte a mozikba az Uránia Film forgalmazásában. Több helyszínen már március 16-tól lesznek premier előtti vetítések, és a premier első heteiben beszélgetésekkel egybekötött közönségtalálkozókra is várják a nézőket. A helyszínekről és a vetítésekről további részletek a https://www.facebook.com/hathetfilm oldalon olvashatók.

A téma aktualitása és hiteles filmes ábrázolása miatt az alkotók különösen fontosnak tartják, hogy a középiskolás és egyetemista korosztály is megismerje az alkotást, ezért kedvezményes csoportos vetítések szervezésével és oktatási segédanyagokkal segítik a pedagógusokat.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.