Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

Érdekességek2024. november 20.

Fotó: 123.rf.com

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.


Fotó: 123rf.com

Az életmód a megelőzésben és a kezelésben is fontos

A mozgáshiány bizonyítottan növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet.

A tudatos táplálkozással szintén kikerülhetjük a telített zsírok okozta koleszterinszint emelkedést, e tekintetben ideálisnak mondható az ún. mediterrán -, vagy a DASH-diéta. Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Kardiológiai kezeléssel és személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el – biztonságosan és tartósan.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért lesz sírás, stressz vagy konfliktus a tanulásból?

2026. június 10.

Hamarosan kicsengetnek… A bizonyítványok kiosztásával azonban sok családban nem ér véget az iskola okozta feszültség. Miközben a gyerekek számára elkezdődik a vakáció, a szülők jelentős része továbbra is ugyanazokon a kérdéseken gondolkodik: Miért nem tud a gyermek jobban teljesíteni, ha egyébként okos? Miért tart órákig a házi feladat? 

A szakemberek szerint a háttérben sok esetben nem motivációhiány vagy lustaság áll. Gyakran olyan rejtett figyelmi, memória- vagy tanulási nehézségek húzódnak meg, amelyek hosszú ideig felismeretlenek maradnak.

„A szülők többsége nem diagnózist keres. Egyszerűen azt látja, hogy a gyermekében sokkal több van annál, mint amit az iskolai eredményei mutatnak” – mondja dr. Bohács Krisztina intelligencia-kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

A mostani nyár eldöntheti az egész jövő évet

A szakértő szerint az elmúlt években különösen látványosan emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel vagy iskolai szorongással küzdenek. A problémák ráadásul gyakran együtt jelentkeznek. Az ADHD, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkúlia és a teljesítményszorongás sokszor egymást erősítő folyamatként van jelen. Mindezt tovább súlyosbíthatja a korai és kontrollálatlan digitális eszközhasználat.

„A rövid videókra épülő tartalomfogyasztás folyamatos ingerkeresésre kondicionálja az agyat. A figyelem egyre rövidebb szakaszokra bomlik, miközben a gyermekek egyre nehezebben tudnak tartósan koncentrálni egy könyvre, egy tananyagra vagy akár egy beszélgetésre” – fogalmaz a szakértő. „A nyár ebből a szempontból különösen fontos időszak.”

Miért nem kapok levegőt?

2026. június 10.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:


nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
szorító érzés a mellkasban,
fulladás érzés,
a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

Allergia, vagy nátha?

2026. június 09.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértők segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz
A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.