Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

Érdekességek2024. november 20.

Fotó: 123.rf.com

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.


Fotó: 123rf.com

Az életmód a megelőzésben és a kezelésben is fontos

A mozgáshiány bizonyítottan növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet.

A tudatos táplálkozással szintén kikerülhetjük a telített zsírok okozta koleszterinszint emelkedést, e tekintetben ideálisnak mondható az ún. mediterrán -, vagy a DASH-diéta. Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Kardiológiai kezeléssel és személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el – biztonságosan és tartósan.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.


Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő. 

Miért hullik erősebben a hajam ősszel?

2025. november 03.

Meglehetősen gyakori, hogy az őszi hónapokban sokan arra ébrednek, hogy a szokásosnál több hajszál van reggelente a párnájukon. Ettől nem kell pánikba esni, a szezonális hajhullás legtöbbször normális jelenség, de fontos ismerni a határt, amelyet átlépve ajánlatos felkeresni az orvost. Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos beszélt az őszi hajhullás jellemző okairól.

Ősszel sok nő és férfi tapasztalja a hajhullás jellegzetes tüneteit: egyre több hajszál a párnán, a zuhanyzó alján, a fésűn, a kefén. Az is megfigyelhető, hogy a haj vékonyabbá, gyengébbé válik, kevésbé tűnik egészségesnek. A nyilvánvaló tünetek ellenére az okok nem teljesen egyértelműek. Az tény, hogy a hajszálak a természetes háromlépcsős életciklust követve hol elhalnak, hol megújulnak. Az anagén fázisban növekednek, a katagén stádiumban nyugalomban vannak és a telogén fázis során hullanak ki. De vajon miért hullik a haj ősszel erősebben?

Néhány szakértő úgy véli, hogy az őszi hajhullás a vedléssel van összefüggésben, ami sok emlősnél megfigyelhető. Mások úgy vélik, hogy az ősz több szempontból is nagy változásokat hozhat. Egyrészt túl vagyunk a nyári szezonon, ami sokkal inkább megviselheti a hajat, mint más évszakok, elsősorban a napsugárzás és a használt kozmetikumok, vegyszerek miatt. Másrészt pedig ilyenkor térünk vissza a mindennapokba, munkába, iskolába, ami kisebb-nagyobb stresszel jár – ez pedig a hajunkra is hat.

Egy évtized hazai adataival a mellrák ellen

2025. november 02.


Nem csak az idősebbek betegsége: 50 év felett csökken, alatta nő a mellrák előfordulása.[1]
Az emlőrák túlélési esélyei alapján Magyarországon a régió egyik legkedvezőbb eredménye mutatkozik, az elmúlt 10 évben kimutathatóan nőtt az ötéves túlélés aránya.[2]
40 év alatt minden negyedik érintett nőt a betegség agresszív, tripla negatív változatával (TNBC) diagnosztizálnak.[3]
Fokozottan indokolt a kockázati tényezők tudatosítása, a szűrési hatékonyság erősítése és a korai diagnózis elérése a fiatalabb korosztályokban.


Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban[1,4] – derül ki az MSD Magyarország[1] legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.3 Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent.4 Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.1