Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

Érdekességek2024. november 20.

Fotó: 123.rf.com

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.


Fotó: 123rf.com

Az életmód a megelőzésben és a kezelésben is fontos

A mozgáshiány bizonyítottan növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet.

A tudatos táplálkozással szintén kikerülhetjük a telített zsírok okozta koleszterinszint emelkedést, e tekintetben ideálisnak mondható az ún. mediterrán -, vagy a DASH-diéta. Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Kardiológiai kezeléssel és személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el – biztonságosan és tartósan.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.

Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

2025. november 13.

A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
– A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.

A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti


A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.