Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

Érdekességek2024. november 20.

Fotó: 123.rf.com

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.


Fotó: 123rf.com

Az életmód a megelőzésben és a kezelésben is fontos

A mozgáshiány bizonyítottan növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet.

A tudatos táplálkozással szintén kikerülhetjük a telített zsírok okozta koleszterinszint emelkedést, e tekintetben ideálisnak mondható az ún. mediterrán -, vagy a DASH-diéta. Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Kardiológiai kezeléssel és személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el – biztonságosan és tartósan.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.