Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

Érdekességek2024. november 20.

Fotó: 123.rf.com

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.


Fotó: 123rf.com

Az életmód a megelőzésben és a kezelésben is fontos

A mozgáshiány bizonyítottan növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet.

A tudatos táplálkozással szintén kikerülhetjük a telített zsírok okozta koleszterinszint emelkedést, e tekintetben ideálisnak mondható az ún. mediterrán -, vagy a DASH-diéta. Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Kardiológiai kezeléssel és személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el – biztonságosan és tartósan.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Begörcsölt a lábam

2026. október 27.

Sokunknak okoz kellemetlen perceket a lábikra heves fájdalommal jelentkezõ izomgörcse. Ez a "derült égbõl villámcsapásként" érkezik, de szerencsére ritkán jelez komolyabb betegséget. A görcsös fájdalomnak az izomzat erõteljes összehúzódása az oka. De miért húzódik össze az izom, amikor mi nem is akarjuk? Ahhoz, hogy ezt megértsük, néhány szót kell szólnunk az izomrostok mûködésérõl. 

Az idegrendszer szállítja azt az idegingerületet, amely hatására a célba vett, összehúzódásra késztetett izomrostban - bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül - létrejön annak megrövidülése. Az ingerületátvitelhez nátrium-, az izommûködéshez kalcium- és magnézium-ionokra van szükség. Nem hiányozhat természetesen az oxigén és a különbözõ tápanyag (energiaforrás) sem, amihez fontos a jó vérkeringés is. Ha ezek mennyisége megváltozik, vagy a normális arány felborul, kialakul az izomgörcs (is). A fenti "hozzávalók" bármelyikének hiánya megzavarhatja a normális izommûködést.

Nátrium általában van elegendõ a szervezetben (néha még túl sok is: magas vérnyomást okozhat!), a kalcium és a magnézium azonban gyakran alacsony, és a vérkeringés, ezzel az oxigénellátás is hagyhat kívánnivalókat maga után.

A lábikragörcsök közül a legártalmatlanabb a sportolás közben, amúgy egészségeseknél jelentkezõ fájdalom. Vigyázat, mély vízben ez is veszélyes lehet! Ilyenkor a fokozottan igénybe vett izomba nem jut elegendõ vér, és ott helyileg oxigénhiány lép fel, ami fokozza az izomzat és az idegrendszer ingerlékenységét. Azaz létrejön a görcs, az izom összerándul, és nem ernyed el. Olykor az összehúzódott izomszakaszon fájdalmas csomó is tapintható, s az érzés kellemetlen, néha elviselhetetlenül fájdalmas. Gyors segítség az izom nyújtása. Ez a vádli görcsénél a talp felfelé feszítését és a térd nyújtását jelenti. A megnyújtott izom kevésbé fáj, és jobb lesz a vérkeringése, így gyors javulást lehet elérni. Ilyenkor, ha egy idõre felfüggesztjük a sportot, rendezõdik a keringés és elmúlik a panasz.

Hogy megújuljon a vágy...

2026. október 26.

Ha virághoz kellene hasonlítani, a vágy rózsa lehetne... Hiszen olyan szép, finom, mámorító, mint a virágok királynõje - de annyira törékeny, hervadékony, kényes is. Vigyázzunk hát rá, hogy minél hosszabb életû legyen, és igyekezzünk minél több eszközt igénybe venni a "frissen tartásához". Íme néhány közülük, mely segíthet... 

Tudjuk, hogy a szerelmi élet egyik kulcsa a vágy. Minthogy azonban rendkívül szeszélyes, illanó természetû, könnyen kétségbe esünk, elkeseredünk, ha azt vesszük észre, intenzitása csökken, vagy nem lobog már a régi lánggal. Ilyenkor ahelyett, hogy közelednénk a társunkhoz, általában homokba dugjuk a fejünket, és nem teszünk semmit annak érdekében, hogy újból feléledjen a vágy. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy eltávolodunk a másiktól, egyre kevésbé veszünk tudomást róla. Ott legbelül félünk attól, hogy nem gyulladhat fel már többé a régi láng. Pedig jobban tennénk, ha elgondolkodnánk rajta, mit kellene tennünk, hogy visszatérjen a vágy.

A bensõséges viszony megõrzése

Õrködnünk kell a meghitt kapcsolat fenntartása, megerõsítése fölött. De mikor kell ezt megtennünk? Még mielõtt pl. gyermeket vállalnánk, aki leköti minden figyelmünket, vagy fontos szakmai feladatok kisajátítanák gondolatainkat. Vagy még mielõtt az élet váratlan fordulatai (betegség, munkanélküliség stb.) megváltoztatnák a kapcsolat jellegét. És végül, de nem utolsósorban, mielõtt még elfelejtenénk azt az idõt, amikor csak a másik járt az eszünkben! Hiszen a késedelem rendszerint komoly következményekkel jár. Igaz, egy párkapcsolaton belül a szexuális vágy elvesztése csak ritkán jelenti egyértelmûen azt, hogy már nem szeretjük a másikat. Sokkal inkább az intimitás, a meghitt, bizalmas viszony és a "rendelkezésre állás" hiányát mutatja. Amikor egy nõ arról panaszkodik, hogy elillanni látja a szerelmi vágyat, azonnal meg kell keresni az ezzel összefüggõ okokat - magyarázzák a szexológusok - és késedelem nélkül orvosolni kell a bajt.

A fáradtság leküzdhetõ!

2026. október 26.

Munka özöne, lótás-futás reggeltõl estig, nem elég hosszú a nap minden teendõnk elvégzésére, az idõjárásban derûre ború - ahogy lelkiállapotunkban -, és a vakáció még messze van... Mi pedig belefáradunk az örökös "hajtásba", kimerültek vagyunk. Különösen érezzük ezt a hosszú tél után - de mit tehetünk ellene? Sokat, és a tavaszi idõszak különösen alkalmas rá. Ehhez segítünk most megoldásokat találni.

A fáradtság tünetei egyénenként változók. A rosszkedv, ingerlékenység, alvászavar vagy a koncentrációs képesség hiánya azonban mindenképp közéjük tartozik. De lássuk, hogyan elõzhetõ meg a kimerültség, illetve miképp orvosolható.

Új életritmus

Elõször is fogadjuk el: nem vagyunk csodalények, a mi teherbíró képességünk is véges. Ha reggel 6-kor kezdjük a napot, és esetleg éjfélkor fejezzük be - de akkor sem érünk a teendõink végére -, tennünk kell ellene. Ilyen esetekben egyik hatékony védekezési mód napi idõbeosztásunk teljes átalakítása és egy nyugodtabb életritmus bevezetése lehet. A dologhoz persze az is hozzátartozik, hogy könnyebb róla beszélni, mint azt megtenni! Ezért az alábbiakban néhány jó tanácsot adunk ahhoz, hogy minél több esélyünk legyen rá, és az eredmény a fáradtság leküzdése legyen.