Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét

Érdekességek2019. május 12.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.

Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.

A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.

A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.

Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.

A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.


Japánban a kevesebb mint ezer grammal született csecsemők túlélési aránya nagyjából 90 százalék, ám a kevesebb mint 300 grammal világra jött babáké nagyon alacsony, különösen a fiúk esetében. (MTI/Kyodo)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.