Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét

Érdekességek2019. május 12.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.

Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.

A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.

A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.

Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.

A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.


Japánban a kevesebb mint ezer grammal született csecsemők túlélési aránya nagyjából 90 százalék, ám a kevesebb mint 300 grammal világra jött babáké nagyon alacsony, különösen a fiúk esetében. (MTI/Kyodo)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az akaraterõ a legjobb ellenszer

2026. március 25.

A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?

Az élethez szükséges ismereteket, készségeket, szokásokat többnyire tanulással sajátítjuk el. Ahhoz, hogy valóban végbemenjen ez a tanulás, érdekeltnek kell lennünk a folyamatban. Csakhogy lelki problémáink nem kis része éppen abból származik, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, a dolog mégsem megy. Nem tanuljuk meg azt, amit pedig látszólag meg szeretnénk tanulni. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy nincs akaraterõnk.

A kutatók szerint öt típusa van azoknak az akadályoknak, amiken rendre megbuknak szokásaink megváltoztatására szóló elhatározásaink.

Az isteni tavaszi retek

2026. március 25.



Olcsón beszerezhető, a szervezet lemerült télvégi vitaminraktárát feltöltő, a zsíros ételek emésztését segítő gyógyhatású zöldségféle.

Sokféle, színben, ízben és formában eltérő változata ismert, de valamilyen retek szinte mindig kapható. Átható szagát, csípősségét és egyben gyógyhatását is mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajok adják.

A retek fogyasztható nyersen szeletelve, reszelve, vagy lé formájában. Főve, sütve elveszti csípősségét, ropogósságát, íze pedig, lágyabbá és szaftossá válik. Jól harmonizál a húsokkal, a szalonnával, a hagymafélékkel és a sajtokkal. 

8 hónapos babák már kaphatják


A piros hónapos retek márciusban már a szabadföldben is terem, így az első tavaszi vitaminforrások közé sorolható. Többnyire nyersen fogyasztjuk. Édeskés ízű, nem csípős változatát lereszelve, 8 hónapos kortól a kisbabák is kaphatják.
A jégcsapretek hosszúkás fehér színű és enyhén csípős.

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.