Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hazánkban ritka betegség ma már a turberkulózis

Érdekességek2019. május 05.

Ez a fertőző betegség még ötven éve is népbetegségnek számított, akkor százezer emberből ötszázan haltak meg tbc-ben Magyarországon. Az utóbbi években átlagosan százezer lakosból tízen betegedtek meg újonnan évente, a tbc előfordulásának csökkenése háromszorosa a többi európai országban mértnek.

Fotó: 123rf.comTavaly pedig ennél is kevesebb, 618 új beteget regisztráltak, ami a társadalmi és a szakmai összefogás egyik nagy eredménye – mondta Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár a tbc-világnapja alkalmából.

Magyarország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti együttműködésre a tbc elleni harcban. Utalt rá, hogy a WHO-val közösen dolgozták ki a tüdőszűrés új rendszerét, amely – mint mondta – beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és olyan gyakorlat alakult ki, hogy nem kell mindenkit kötelező tüdőszűrésre behívni.

Szintén alacsony a gyermekkori tbc-s megbetegedések száma, ugyanakkor elvétve előfordult meningitis basilaris (az agyhártyák tbc-baktériumok által okozott gyulladásos beszűrődése), ami indokolja a BCG-oltás fenntartását. Még sokat kell dolgozni azért a kitűzött célért, hogy egymillió emberből mindössze tíz betegedjen meg tbc-ben.

Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodájának igazgatója arról beszélt, hogy a tbc elleni küzdelemben továbbra is globális erőfeszítésekre van szükség, hiszen évente még mindig 4500 ember hal meg és 30 ezer betegszik meg ebben a megelőzhető és gyógyítható betegségben. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 2000 óta 54 millió ember életét mentették meg, 42 százalékkal csökkentették a halálozást.

Magyarországon szoros a szakminisztérium és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet együttműködése annak érdekében, hogy egy új finanszírozási mechanizmus és egy jóval inkább betegközpontú ellátás valósuljon meg. Hozzátette: úgy látja Magyarországon az egészségügy vezetői és a szakma is elkötelezett a tbc-elleni harcban, ami példa lehet a régió többi országa számára is.


Kovács Gábor, a Korányi intézet főigazgatója elmondta: az, hogy tavaly százezer lakosra vetítve hatnak volt újonnan felfedezett tbc-s betegsége, nyolcszázalékos csökkenés még 2017-hez képest is. 

A gyermekkori tbc-s megbetegedések is nagyon alacsonyak az országban, 0-14 éves kor között tavaly mindössze három esetet regisztráltak. A költséges és nehezen kezelhető úgynevezett multidrogrezisztens tbc a betegek 3,3 százalékát érintette, ami szintén az – ötszázalékos – európai átlag alatt van.

A tbc-rizikócsoportba tartozó hajléktalanok körében egy év alatt 74-ről 50-re csökkent a megbetegedettek száma. Közülük a kezelni kezdett betegek öt százaléka abbahagyja a gyógyszeres terápiát.

A főigazgató-főorvos említést tett arról is, hogy nem emelkedett a migrációval behurcolt esetek száma; ezeknek a betegeknek a kétharmada román, szlovák, ukrán születésű volt.

Az ország északkeleti megyéiben volt magas a tbc-s megbetegedések száma, a helyi intézkedéseknek és együttműködésnek köszönhetően azonban abban a régióban is nyolcszázalékosnál nagyobb arányban csökkent a tbc előfordulása.

Molnár Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója arról beszélt, hogy egy új módszertannak és finanszírozásnak köszönhetően sikerült a betegséget visszaszorítani. A teljesítményvolumen-korlát helyett esetfinanszírozást vezettek be: minden új beteg kezelésekor egy fix összegű finanszírozást kap a kórház, függetlenül attól, hogy járóbeteg- vagy kórházi ellátás keretében látja el a pácienst. A pilotprogram egyéves tapasztalatai pozitívak a tbc-s betegek diagnosztizálásában és kezelésében egyaránt. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mozgás receptre

2025. november 21.

Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Önkormányzat és a Mozgás Receptre Program. A megállapodást Budapest részéről Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) részéről pedig Dr. Babai László írta alá.

A Mozgás Receptre Program célja, hogy a rendszeres testmozgás a megelőzés és a rehabilitáció részeként beépüljön az egészségügyi ellátás gyakorlatába. Az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy a háziorvosok mozgásreceptet írhatnak fel a betegeiknek, melyet a lakosok mozgáshelyszíneken válthatnak be. A program célja a krónikus betegségek megelőzése, a lakosság edukációja, valamint az egészségügyi és az önkormányzati rendszerek hatékonyabb összekapcsolása.

Az együttműködési megállapodás értelmében a Fővárosi Önkormányzat támogatja a kerületi önkormányzatokat abban, hogy a helyi sportolási lehetőségek elérhetővé váljanak a programban részt vevők számára. A főváros vállalta, hogy koordinálja a kapcsolódó
kommunikációt, valamint elősegíti a sportlétesítmények és sportszervezetek bekapcsolódását.

„A mozgás a legjobb megelőzés és a gyógyulás egyik leghatékonyabb kiegészítő eszköze. Azzal, hogy a háziorvosok receptre írhatják fel a sportolást, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a lakosság mindennapjainak természetes részévé váljon a mozgás. Nagy öröm számunkra, hogy Budapest is partnerként áll a program mellé” – mondta Dr. Babai László, a Mozgás Receptre Program vezetője, az ÉMOT elnöke.

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.