Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hazánkban ritka betegség ma már a turberkulózis

Érdekességek2019. május 05.

Ez a fertőző betegség még ötven éve is népbetegségnek számított, akkor százezer emberből ötszázan haltak meg tbc-ben Magyarországon. Az utóbbi években átlagosan százezer lakosból tízen betegedtek meg újonnan évente, a tbc előfordulásának csökkenése háromszorosa a többi európai országban mértnek.

Fotó: 123rf.comTavaly pedig ennél is kevesebb, 618 új beteget regisztráltak, ami a társadalmi és a szakmai összefogás egyik nagy eredménye – mondta Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár a tbc-világnapja alkalmából.

Magyarország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti együttműködésre a tbc elleni harcban. Utalt rá, hogy a WHO-val közösen dolgozták ki a tüdőszűrés új rendszerét, amely – mint mondta – beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és olyan gyakorlat alakult ki, hogy nem kell mindenkit kötelező tüdőszűrésre behívni.

Szintén alacsony a gyermekkori tbc-s megbetegedések száma, ugyanakkor elvétve előfordult meningitis basilaris (az agyhártyák tbc-baktériumok által okozott gyulladásos beszűrődése), ami indokolja a BCG-oltás fenntartását. Még sokat kell dolgozni azért a kitűzött célért, hogy egymillió emberből mindössze tíz betegedjen meg tbc-ben.

Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodájának igazgatója arról beszélt, hogy a tbc elleni küzdelemben továbbra is globális erőfeszítésekre van szükség, hiszen évente még mindig 4500 ember hal meg és 30 ezer betegszik meg ebben a megelőzhető és gyógyítható betegségben. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 2000 óta 54 millió ember életét mentették meg, 42 százalékkal csökkentették a halálozást.

Magyarországon szoros a szakminisztérium és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet együttműködése annak érdekében, hogy egy új finanszírozási mechanizmus és egy jóval inkább betegközpontú ellátás valósuljon meg. Hozzátette: úgy látja Magyarországon az egészségügy vezetői és a szakma is elkötelezett a tbc-elleni harcban, ami példa lehet a régió többi országa számára is.


Kovács Gábor, a Korányi intézet főigazgatója elmondta: az, hogy tavaly százezer lakosra vetítve hatnak volt újonnan felfedezett tbc-s betegsége, nyolcszázalékos csökkenés még 2017-hez képest is. 

A gyermekkori tbc-s megbetegedések is nagyon alacsonyak az országban, 0-14 éves kor között tavaly mindössze három esetet regisztráltak. A költséges és nehezen kezelhető úgynevezett multidrogrezisztens tbc a betegek 3,3 százalékát érintette, ami szintén az – ötszázalékos – európai átlag alatt van.

A tbc-rizikócsoportba tartozó hajléktalanok körében egy év alatt 74-ről 50-re csökkent a megbetegedettek száma. Közülük a kezelni kezdett betegek öt százaléka abbahagyja a gyógyszeres terápiát.

A főigazgató-főorvos említést tett arról is, hogy nem emelkedett a migrációval behurcolt esetek száma; ezeknek a betegeknek a kétharmada román, szlovák, ukrán születésű volt.

Az ország északkeleti megyéiben volt magas a tbc-s megbetegedések száma, a helyi intézkedéseknek és együttműködésnek köszönhetően azonban abban a régióban is nyolcszázalékosnál nagyobb arányban csökkent a tbc előfordulása.

Molnár Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója arról beszélt, hogy egy új módszertannak és finanszírozásnak köszönhetően sikerült a betegséget visszaszorítani. A teljesítményvolumen-korlát helyett esetfinanszírozást vezettek be: minden új beteg kezelésekor egy fix összegű finanszírozást kap a kórház, függetlenül attól, hogy járóbeteg- vagy kórházi ellátás keretében látja el a pácienst. A pilotprogram egyéves tapasztalatai pozitívak a tbc-s betegek diagnosztizálásában és kezelésében egyaránt. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

2025. november 11.

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk című cikkük rávilágít arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem elegendő. A háztartásokban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére gyakorlati megoldásokat is kínál a környezetvédő szövetség Kukadiéta kiadványában, melyet a Baptista Szeretetszolgálat No Planet B programja támogatott.

A hulladékprobléma nem egy távoli, absztrakt dolog, hanem mindannyiunk mindennapjait átszövi – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. Az ENSZ mérései szerint évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, és ennek legalább fele semmiféle normális kezelést nem kap. A mikroműanyagok lassan olyan természetességgel jelennek meg az életünkben, mint a reggeli kávé. Benne vannak a tengerekben, a sörünkben, sőt, már a véráramunkban és a férfiak heréjében is. Egy átlagos ember hetente akár kb. 5 grammnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya súlyát jelenti.

Képmutatás és szemétexport

A hulladék nem csak környezeti, hanem globális politikai tényező is. A gazdag országok évtizedek óta exportálják hulladékukat a szegényebb régiókba, ahol gyakran nincs kapacitás annak feldolgozására, így a „megoldás” valójában újabb problémákat szül. A szerző szerint a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a hulladékcsökkentés érdekében – hívják fel a figyelmet a környezetvédők.

Mi a mikrobiom?

2025. november 11.

Ma már szinte köztudott az a nézet, hogy az emberi szervezet bélrendszerében lévő mikroorganizmusok jelentősége óriási.

A bélflóra egészséges egyensúlyának megtartása, erősítése, illetve betegségek esetén annak helyreállítása nagyon fontos. Számtalan megbetegedésnél kimutatható a bélflóra összetételének, a mikrobiomnak nem megfelelő mivolta. Az erős immunrendszer alapja az egészséges mikrobiom.

A mikrobiális folyamat már az intrauterin életben elkezdődik. A születés körülményei is meghatározzák az újszülött bélrendszerének mikrobiális berendezkedését.

A bélmikrobiom részt vesz a szervezet alapvető anyagcserefolyamataiban, a makrotápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) lebontásában. De szerepet játszanak a vitaminok képzésében, az aminosavak előállításában, a méreganyagok hatástalanításában. Hiányuk, nem megfelelő összetételük gyulladásos reakciókat eredményezhet a szervezetben. Elváltozásaik fokozzák a betegségekkel szembeni érzékenységet. A bélmikrobiom az immunrendszer működésével is szoros összefüggésben van.

A különböző probiotikumok, prebiotikumok, vagy ezek összessége, a szimbiotikumok alkalmazása segít helyreállítani a bélflóra egészséges egyensúlyát. Antibiotikum szedésekor mindenféleképpen ajánlott, de kúraszerű alkalmazásukra bármikor lehetőség van (kivéve az immunszupresszált betegeket). Kérdéseivel forduljon gyógyszerészéhez!

Este puffad és feszül a hasa?

2025. november 10.

Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
– puffadás,
– alhasi fájdalom, feszülés,
– fokozott gázképződés,
– hasmenés vagy székrekedés,
– ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
– Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.