Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Házi kedvencek: ivartalanítás pro és kontra

Érdekességek2023. október 28.

Amerikai kutatások és tanulmányok is igazolják, hogy azok a szuka kutyák, amelyeknek nem lett eltávolítva, vagy legalább 6 éves koráig nem lett eltávolítva a petefészkük, hosszabb ideig élnek. Legtöbbször a kutyák és macskák ivartalanítása mellett szólnak az érvek, de Dr. Kopócsi Andrea holisztikus állatorvos, homeopata szerint érdemes a másik oldalt is megvizsgálni a döntés előtt. Ha az ivartalanítás mellett dönt a gazdi, a felépülés sokkal gyorsabban és kíméletesebben megy végbe, ha természetes gyógyszerekkel megtámogatjuk.

Nyugat-Európában és az USA-ban már évtizedek óta gyakorlat, hogy 3-6 hónapos korban ivartalanítják a kutyákat és macskákat, sőt egyre gyakrabban végzik el ezt a műveletet 6 hetes és 3 hónapos kor között, mondván ilyen korban könnyebben és gyorsabban végezhetők el a műtétek, a sebgyógyulás gyorsabb, és általában komplikációk nélkül megy végbe. Ugyanakkor az ivartalanítás hátrányaival is érdemes foglalkozni Dr. Kopócsi Andrea állatorvos szerint, ugyanis több tanulmány igazolja, hogy például a petefészkek megtartása meghatározza az élettartamot.

„Jelenleg sajnos az állatorvosok nagy része, a tenyésztők többsége, valamint az összes menhely a petefészek minél korábbi eltávolítását (6 hónapos korban vagy előtte) javasolja. Ennek a döntésnek a legfőbb oka jelenleg a nem kívánt túlszaporulat meggátlása. Viszont ezzel előidézhetünk számos nem kívánt betegséget is, így saját kiskendvencünk esetében a döntés előtt érdemes tájékozódni” – hívta föl a figyelmet az állatorvos, majd elmondta, hogy az ivartalanítás hátrányai közé tartozik az elhízás, a cukorbetegség, a húgyúti fertőzések, a vizelet inkontinencia, az autoimmun pajzsmirigygyulladás, a pajzsmirigy alulműködés, bizonyos daganatos betegségek, valamint a csípődiszplázia fokozott kockázata is.

„Véleményem szerint a kan kutyákat nem szükséges ivartalanítani, kivéve, ha azt valamilyen egészségügyi probléma indokolja. Szuka kutyák esetében az idős korban viszonylag gyakran előforduló gennyes méhgyulladás megelőzése érdekében 5-6 éves korban érdemes elvégezni a műtétet. Ha az ivartalanítás mellett dönt a gazdi, érdemes természetes készítményekkel támogatni a gyógyulást” – hangsúlyozta az állatorvos.


Dr. Kopócsi Andrea állatorvos

A UC Davis Állatorvosi Egyetem (University of California Davis Veterinary Medicine) 758 golden retriever kutya adatait dolgozta fel kutatásában. * Ebből az derült ki, hogy az 1 éves kor előtt ivartalanított kan és szuka kutyák esetében számos betegség előfordulása megnövekedett.

A kutyák ivartalanításának hatása ízületi betegségekre és rákos megbetegedésekre Golden retrievereknél

*UC Davis Állatorvosi Egyetem (University of California Davis Veterinary Medicine) 2013-as kutatása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)