Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Házi patika felülvizsgálata

Érdekességek2025. február 14.

Ilyenkor, év elején célszerű felülvizsgálni az otthon tartott gyógyszereket, kötszereket.

Házi patika felülvizsgálata - Fotó: olyapylypenko © 123RF.comBetegség, rosszullét, háztartási baleset bármikor bekövetkezhet, ezért kell, hogy mindig legyenek otthon alapvető gyógyszerek, amiket szükséges esetekben alkalmazni lehet.
Ezért a házi patika fontos, és rendben tartása, rendszeres felülvizsgálata is lényeges.
A lejárt gyógyszereket vissza kell vinni a gyógyszertárba.
Az elhasznált, kifogyott készítmények pótlásáról pedig gondoskodni kell.
A házi patika alapszabálya: a megfelelő gyógyszereket a megfelelő helyen kell tárolni.
Minden esetben követni kell a gyógyszeresdobozokon feltüntetett tárolási előírásokat.
Száraz, hűvös, fénytől védett hely a megfelelő, ezért a fürdőszoba vagy a konyha a legrosszabb választás. Kerülendő a fűtőtesthez vagy ablakhoz közeli elhelyezés is. Nem előírásszerű tárolás esetén a szemmel látható változások mellett (pl. tabletták felpuhulása, színbeli változása) szemmel nem látható változások is történnek, jelentős veszélyt hordozva magukban. A párás, meleg levegő, az erős fény a gyógyszerek hatóanyagainak a bomlását okozhatják: a hatóanyag bomlása egészségkárosító lehet.
Lényeges tudni, hogy a lejárati idő csak előírásszerű tárolás esetén érvényes. A gyógyszereket gyermekek által el nem érhető helyen kell tartani!
A hűtőszekrényben tartandó készítményeket (pl. egyes kúpok, szemcseppek) az élelmiszerektől elkülönítve, lehetőleg lezárt dobozban kell tárolni.
A házi patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen betegségek, tünetek orvoslására alkalmas gyógyszert kell otthon tartani, és ki(k)nek lehet szükségük arra a gyógyszerre. Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed, netán várandós kismama-e a házi patikát használó családtag.
Mindenkinek lehet szüksége fájdalomcsillapítóra, de a kisgyermekkor, a várandósság, a meglévő gyomorfekély vagy refluxbetegség, máj- vagy vesebetegség okán, esetleges gyógyszerérzékenység alapján mindenkinek más-más hatóanyag, más-más erősségben szükséges. Ebből következik, hogy a házi patika összeállításában a háziorvosra és a gyógyszerészre kell támaszkodni. Tudni kell, hogy melyik gyógyszer kinek, milyen problémájára, milyen dózisokban (mennyi tabletta, napi hány alkalommal stb.) alkalmazható.
A házi patika nem olyan „egységcsomag”, amit a szomszédtól el lehet kérni, és aztán visszaadni neki, ha már nincs rá szükség. Személyre szabott – azaz életkorra, egészségi állapotra, egyéb szedett gyógyszerekre stb. is tekintettel lévő gyógyszercsomagra mindenkinek szüksége van.


Mit tartalmazzon a házi patika?

A rendszeresen szedett – esetleg vényre kapható – gyógyszerek mellett a következő, recept nélkül is megvásárolható készítményeket ajánlott a házi patika dobozában tartani:

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.