Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Házi praktikák téli bőrápolásra

Érdekességek2019. január 09.

A fotók illusztrációk: pixabay.com, unsplash.comAz őszi-téli időszakban a szél és a hideg könnyen kiszáríthatja a bőrünket. Aggodalomra azonban semmi ok, házi praktikákkal is sokat tehetünk bőrünk egészségének fenntartásáért. Íme, néhány hatásos bőrápolási módszer, amelynek segítségével kozmetikus nélkül, otthon is óvhatjuk bőrünket a kiszáradástól.

A hideg hónapok és a zord időjárás megviselik bőrünket, azonban egy kis odafigyeléssel és házi praktikák alkalmazásával télen is sokat tehetünk bőrünk egészségének fenntartásáért. „Fontos, hogy naponta minimum másfél liter folyadékot igyunk – lehetőleg szénsavmentes ásványvíz vagy cukrozatlan zöldség- és gyümölcslé formájában. A napi szépségápolási rutinok során pedig lehetőség szerint szappan-, színezék- és tartósítószer-mentes arclemosókat és hidratáló krémeket használjunk, amelyek hozzájárulnak bőrünk egészségének megőrzéséhez” – tanácsolta dr. Kriston Renáta bőrgyógyász-kozmetológus, aki a házi praktikák alkalmazásához gyakorlati tanácsokat is adott.

„Hetente egyszer szánjunk időt az otthoni arctisztításra! Első lépésként mossuk meg az arcunkat langyos vízzel, majd dörzsöljük át alaposan bőrradírral, ami segít eltávolítani az elhalt hámsejteket és kisimítani a hámló részeket. Ezután tisztítsuk meg arcbőrünket és alkalmazzunk kamillás gőzölést: szórjunk kamillavirágot a felforralt vízbe, majd a fejünket egy száraz törölközővel letakarva hajoljunk a gőz fölé. Maradjunk így 10 percig, hogy a pórusok teljesen kitáguljanak” – javasolja a szakorvos, aki a bőr hidratálásához otthon is gyorsan elkészíthető, tápláló arcpakolást ajánl, amelynek hatóanyagai a kitágult pórusokon keresztül a bőr mélyebb rétegeibe is eljutnak.


„A tejtermékeket mézzel és gyümölcsökkel kombinálva kiváló hidratáló pakolásokat készíthetünk. Verjünk fel egy tojássárgáját, tegyünk bele három evőkanál tejet és egy teáskanál mézet. A közepesen sűrűre kevert masszát vigyük fel ujjunk segítségével az arc, a nyak és a dekoltázs bőrére. Hagyjuk 15 percig hatni, majd öblítsük le langyos vízzel. A tápláló pakolás megnyugtatja, hidratálja, emellett pedig puhává és rugalmassá is teszi bőrt. Kiváló hatást érhetünk el növényi őssejteket tartalmazó hidratáló készítményekkel is, amelyek a napindító és a lefekvés előtti otthoni szépségceremóniába is könnyen beilleszthetők” – tette hozzá a szakember, aki azt javasolja, hogy a téli időszakban párologtatóval is frissítsük a lakás levegőjét.

Az éjszakai alvás ideje alatt a hálószobában is használjuk a párologtatót, ami segít frissen tartani a bőrt és megóvni a kiszáradástól. Az edénybe tegyünk egy pár cseppet a kedvenc illóolajunkból, ami a bőr hidratálása mellett a hangulatunk javításához is nagymértékben hozzájárul.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.