Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Helyek, amiket látnod kell! Kirándulj Budapest 30 kilométeres körzetében!

Érdekességek2023. november 25.

Mutatunk néhány fővároshoz közeli úticélt, amelyek tartalmas programot ígérnek az őszi-téli időszakban is.  

Kirándulóknak és borimádóknak: Etyek
Budapest szőlőskertje a fővárostól mindössze 30 kilométerre található. Az Etyek-budai borvidék a XIII. század óta ismert bortermelő terület, amelyet egykor az ősi Pannon-tenger borított. Távol a főváros zajától idilli környezetben találjuk magunkat; a kilátás csodás, a levegő friss, és a hangulatos pincék láttán szinte hihetetlennek tűnik, hogy Budapest csupán kőhajításnyira található innen. A borkóstoláson túl kihagyhatatlan program a Nyakas-kő megmászása vagy a túrázást kevésbé, a sétát annál innál inkább kedvelőknek Kelet-Közép-Európa első filmes látogatóközpontja, a Korda Filmpark. A filmstúdió 15.000 négyzetméteres kültéri díszlete izgalmas barangolásra hívja a filmrajongókat New York utcáira, a középkori Firenzébe, vagy akár Rómába.

Lélegzetelállító körpanoráma: a Kisoroszi Szigetcsúcs
Ugyan a Kisoroszi Szigetcsúcson a nyári fürdőzésnek nincsen párja, az őszi, tavaszi panorámáért is érdemes elhagynunk a fővárost és meg sem állnunk Kisorosziig. A Szigetcsúcsra lejutni legegyszerűbben autóval vagy biciklivel lehet, melyeket vagy a faluban hagyunk, vagy elmegyünk velük egészen a kemping parkolójáig, ahol azonban már fizetnünk kell ezért. Innen aztán még szintén sétálni kell egy keveset a vízig. A partszakasz nagy területet ölel fel, a zsúfoltság ősszel és tavasszal nem jellemző, a gyerekek és házi kedvencek futhatnak egy nagyot, lehet sütögetni és gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra. Szép, napos időben akár a visegrádi fellegvárig is ellátni.


A legnépszerűbb magyar kisváros: Szentendre
A fővárosiak kedvenc kirándulóhelye, Magyarország egyik legbájosabb kisvárosa, a legtöbb külföldi turistacsoport és osztálykirándulás kötelező állomása a Duna partján fekvő, mediterrán hangulatú Szentendre. Macskaköves utcái, pasztellszínű barokk házikói, a megújuló Duna-parti sétány mind-mind hívogatják az ide látogatókat, kiülős teraszaival gyalogos- és gyerekbarát városközpont. Hétköznap ideális, hétvégén viszont rendkívül nyomasztó a zsúfoltság. A város centruma a Fő tér, tőle északi irányban elsősorban a szuvenírárusok birodalma van, míg kelet felé pár lépés csak a Duna part. Ha a másik irányba indulunk, akkor a Templom-dombra jutunk fel rövid sétával. Ha már Szentendrén járunk és a belvárosi forgatagból a természet közelségére vágyunk, megmászhatjuk a Kő-hegyet, ellátogathatunk a Lajos-forráshoz vagy megcsodálhatjuk a Dömör-kapu vízesését.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)