Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Helyek, amiket látnod kell! Kirándulj Budapest 30 kilométeres körzetében!

Érdekességek2023. november 25.

Mutatunk néhány fővároshoz közeli úticélt, amelyek tartalmas programot ígérnek az őszi-téli időszakban is.  

Kirándulóknak és borimádóknak: Etyek
Budapest szőlőskertje a fővárostól mindössze 30 kilométerre található. Az Etyek-budai borvidék a XIII. század óta ismert bortermelő terület, amelyet egykor az ősi Pannon-tenger borított. Távol a főváros zajától idilli környezetben találjuk magunkat; a kilátás csodás, a levegő friss, és a hangulatos pincék láttán szinte hihetetlennek tűnik, hogy Budapest csupán kőhajításnyira található innen. A borkóstoláson túl kihagyhatatlan program a Nyakas-kő megmászása vagy a túrázást kevésbé, a sétát annál innál inkább kedvelőknek Kelet-Közép-Európa első filmes látogatóközpontja, a Korda Filmpark. A filmstúdió 15.000 négyzetméteres kültéri díszlete izgalmas barangolásra hívja a filmrajongókat New York utcáira, a középkori Firenzébe, vagy akár Rómába.

Lélegzetelállító körpanoráma: a Kisoroszi Szigetcsúcs
Ugyan a Kisoroszi Szigetcsúcson a nyári fürdőzésnek nincsen párja, az őszi, tavaszi panorámáért is érdemes elhagynunk a fővárost és meg sem állnunk Kisorosziig. A Szigetcsúcsra lejutni legegyszerűbben autóval vagy biciklivel lehet, melyeket vagy a faluban hagyunk, vagy elmegyünk velük egészen a kemping parkolójáig, ahol azonban már fizetnünk kell ezért. Innen aztán még szintén sétálni kell egy keveset a vízig. A partszakasz nagy területet ölel fel, a zsúfoltság ősszel és tavasszal nem jellemző, a gyerekek és házi kedvencek futhatnak egy nagyot, lehet sütögetni és gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra. Szép, napos időben akár a visegrádi fellegvárig is ellátni.


A legnépszerűbb magyar kisváros: Szentendre
A fővárosiak kedvenc kirándulóhelye, Magyarország egyik legbájosabb kisvárosa, a legtöbb külföldi turistacsoport és osztálykirándulás kötelező állomása a Duna partján fekvő, mediterrán hangulatú Szentendre. Macskaköves utcái, pasztellszínű barokk házikói, a megújuló Duna-parti sétány mind-mind hívogatják az ide látogatókat, kiülős teraszaival gyalogos- és gyerekbarát városközpont. Hétköznap ideális, hétvégén viszont rendkívül nyomasztó a zsúfoltság. A város centruma a Fő tér, tőle északi irányban elsősorban a szuvenírárusok birodalma van, míg kelet felé pár lépés csak a Duna part. Ha a másik irányba indulunk, akkor a Templom-dombra jutunk fel rövid sétával. Ha már Szentendrén járunk és a belvárosi forgatagból a természet közelségére vágyunk, megmászhatjuk a Kő-hegyet, ellátogathatunk a Lajos-forráshoz vagy megcsodálhatjuk a Dömör-kapu vízesését.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.