Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Helytelen szájápolás, dupla fogszabályzási idő

Érdekességek2018. november 05.

Fogszabályozás esetén fokozottan oda kell figyelni a szájhigiénére, ellenkező esetben ugyanis nagyobb eséllyel alakul ki ínygyulladás, fogszuvasodás, és jelentősen megnövekedhet a fogszabályozás ideje.

Dr. Rózsa Noémi Katinka a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója hangsúlyozta: kivehető fogszabályzó esetén a készüléket is külön kell tisztítani, míg rögzített készülékeknél érdemes speciálisan a fogszabályzókhoz kialakított fogkeféket, fogköztisztítókat, illetve szájzuhanyt használni. Az egyetemi docens beszélt a helyes fogápolási technika és a rendszeres fogászati kontroll fontosságáról is.

A fogszabályozás önmagában nem károsítja a fogakat, ám akár rögzített, akár kivehető készüléket kapunk, fokozottabban oda kell figyelnünk a szájhigiénére, mint korábban – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Az egyetemi docens kiemelte, nem megfelelő szájápolás esetén a rögzített fogszabályzó levétele után fehér folt maradhat a fogfelszínen, de akár szuvasodás vagy ínygyulladás is kialakulhat. A klinikaigazgató kitért rá, az ínyrész ráburjánzhat a készülék fém részére vagy porcelán elemeire, vérzést, gyulladást, fájdalmat okozva. Utóbbi miatt előfordul, hogy a későbbiekben nem lesz olyan alapos a tisztítás, ami a gyulladás fenntartásához vezethet, emellett a kezelés menete is lelassulhat.

Ajánlott speciális eszközöket használni

Vannak speciálisan a rögzített fogszabályzókhoz kialakított fogápoló eszközök, érdemes ezeket használni. A fogkefék esetében például más a sörte puhasága, mérete, formája. Az egyetemi docens beszélt a fogköztisztítás és a szájzuhany jelentőségéről is. Kitért rá, lehet olyan speciális szájvizeket és fogkrémeket is kapni, amelyek megakadályozzák az ínygyulladás kialakulását vagy a nagyobb plakk-lerakódást. Érdemes reggel és este 5-10 perccel több időt szánni a fogmosásra, emellett javasolt napközben is beiktatni egy fogmosást. Dr. Rózsa Noémi Katinka kiemelte, a rögzített készülék eltávolításával még nem ér véget a kezelés, ezzel csak az aktív fázis fejeződik be, ezt követi a retenciós szakasz, amely az elért eredmény stabilizálását célozza. Ennek időtartama minimum kétszer annyi, mint az aktív kezelés. Kontrollokra az elején 3-4 havonta, majd évi két alkalommal kell járni.

Kivehető fogszabályzó esetén magát a készüléket is át kell mosni fogkrémmel viselés előtt és után, hetente egyszer pedig érdemes tisztító tablettát is használni – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Az egyetemi docens szerint nagyobb lerakódás esetén a fogászati kontrollok alkalmával ultrahangos tisztító segítségével is eltávolíthatják a lepedéket a készülékről. Beszélt arról is, hogy nemcsak a rövid ideig tartó vagy nem kellően alapos fogmosás okozhat gondot. A nagy erővel, sokáig, helytelen technikával végzett fogmosással ugyanis maradandó eltéréseket, akár fognyaki kopást is előidézhetünk.


Fogváltás idején vigyük a kicsiket konzultációra

Dr. Rózsa Noémi Katinka szerint tévhit, hogy csak a maradó fogaknál szabad fogszabályzót alkalmazni. Azt javasolta, hogy legkésőbb a fogváltás idején el kell vinni a gyermeket fogszabályozó szakorvoshoz egy konzultációra. Vannak ugyanis olyan eltérések, kórképek, amelyek korai kezelést igényelnek. Ilyen például a keresztharapás; a gyakran örökletes progénia vagy a felső állcsont alulfejlettségével járó maxilláris retrognácia.

 

A teljes cikk ITT olvasható!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.