Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hét tipp refluxbetegeknek

Érdekességek2020. november 08.

A refluxbetegség kezelésében igazolt helyük van az életmódtanácsoknak, akár a gyógyszerek szedését megelőzően, akár mellette.

 

Fotó: 123rf.comRekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség
A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.

Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok
A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.

Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten
Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.


Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy nála mely tényezők azok, amelyek rontják a tüneteket. Ennek fényében lehet beiktatni néhány életmódbeli változtatást, ami enyhíthet a panaszokon. Amennyiben a refluxbetegség csak enyhe formában van jelen, lehetséges, hogy néhány életmódbeli változtatás elegendőnek bizonyul a kellemetlenségek legyűrésére. Ha már kifejezett panaszokról, a nyelőcső-nyálkahártya károsodásáról van szó, akkor szükség van gyógyszerekre. Tudni kell azonban, hogy a gyógyszerek hatásának kedvező kiegészítői azok az életmódtippek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne keletkezzen fölös mennyiségben gyomorsav, illetve csökkentett mértékű legyen a nyelőcsőbe való visszaáramlása.

Fotó: 123rf.com

Hét tipp refluxbetegeknek

  1. A kevésszer bőségesen étkezni elhelyett célszerű a „többször keveset elvet követni. Ilyen módon elkerülhető az, hogy a gyomor túlságosan telt legyen, és az emésztmény visszaáramlásához vezessen.
  2. Ügyelni kell arra, hogy lefekvést megelőzően már ne telítődjön (túl) a gyomor, azaz kerülni kell a kiadós, bőséges vacsorákat! Lefekvés előtt 2-3 órával már a „böjt” javasolható.
  3. Az alkoholfogyasztás ronthat a refluxbetegség tünetein. Egy-egy pohár szeszes ital elfogyasztása a képződött gyomorsav mennyiségének a fokozódásához vezethet, és felerősödhetnek azok a panaszok, amelyek a jelentős mennyiségű savval hozhatók kapcsolatba, így például a nyelőcső felmaródása vagy a savas felböfögés is. Emellett az alkohol ellazítja a nyelőcső alsó záróizmát, és lehetővé teszi, hogy a savas gyomortartalom visszaáramoljon a nyelőcsőbe. Javasolt tehát az alkoholbevitel mérséklése, különösen a lefekvést megelőző 2-3 órában!
  4. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az erős kávék is kedvezőtlen hatásúak refluxbetegség esetén. Indokolt tehát visszafogni a fogyasztásukat.
  5. A dohányzás mellőzése számos pozitív hatással jár, többek között a refluxos panaszok enyhülésével.
  6. A refluxos panaszok szempontjából lényeges a testhelyzet. Míg függőleges pozícióban (a gravitáció miatt is) nehezebben történik meg a savvisszaáramlás, addig vízszintes testhelyzetben igencsak gyakori. Célszerű tehát, ha alvás közben magasabb pozícióban van a fej, mint a gyomor. Akár párnákkal, akár az ágy megfelelő lábai alá helyezett emelő toldalékokkal (kb. 10 cm) lehet gondoskodni arról, hogy éjjelente kisebb eséllyel történjen meg a savvisszaáramlás.
  7. A pluszkilók fokozzák a refluxbetegség kockázatát. Ebből a szempontból is megéri tehát lefogyni! Megfogadandó, hogy amennyiben a házi praktikák és a házi patika szerei nem vezetnek a tünetek jelentős mértékű javulásához, orvoshoz kell fordulni!

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.