Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hetente legalább kétszer kellene sportolni

Érdekességek2019. április 26.

Fotó: pixabay.comA magyar lakosság 33 százaléka végez kisebb-nagyobb gyakorisággal intenzívebb testmozgást a legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint.

Az európai uniós országokban élők sport- és fizikai aktivitásait vizsgáló kutatás alapján a többség heti két-három alkalommal szánja rá magát arra, hogy sportoljon. A tanulmány rámutatott: a megkérdezett magyarok 11 százaléka vallotta azt, hogy azért sportol, mert örömét leli benne, míg az EU többi országában ez a mutató 30 százalékon áll.

Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense a felmérést elemző közleményben hangsúlyozta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 18 éves kor felett legalább 2,5 órás alacsony, vagy minimum 75 perces magas intenzitású tréninget kellene hetente elvégezniük az embereknek, hogy karban tartsák a testüket, megőrizzék a fizikai kondíciójukat.

“Ezt a szintet ma még Magyarországon az európai átlagnál kevesebben teljesítik, de az mindenképpen pozitív fejlemény az elmúlt évtized trendjeit figyelve, hogy ha lassan is, de nő azoknak a száma, akik kipróbálnak különböző szabadidősportokat” – tette hozzá.

A docens felhívta a figyelmet: a hazai lakosság 75 százaléka legalább 2,5 órát ül naponta, de sokan a 8,5 órát is elérik.


Szerinte nem szerencsés tendencia, hogy a magyar emberek az uniós trendektől eltérően jobban szeretnek otthon sportolni (59 százalék), mint ellenőrzött körülmények közt egy edzőteremben, vagy éppen egyesületben (20 százalék). Erre azért tekint rizikóként, mert aki úgy edz, hogy nem konzultál közben szakemberrel, edzővel, az vélhetően sem fizikálisan, sem mentálisan nem éri el azt az eredményt, amit célként kitűzött maga elé.

A Budapest 2019 Európa Sportfővárosa idei programsorozata sokat segíthet abban, hogy első körben a fővárosban, változást lehessen elérni a hazai sportolási szokásokat befolyásoló motivációk terén.

A sorozat részeként szombaton rendezik az első, ingyenesen látogatható lakossági szabadidősport- és életmód-konferenciát, a Testnevelési Egyetem Tárt Kapus Programját. Ezen elméleti és gyakorlati szakemberek segítségével az érdeklődők információkat kaphatnak az egyesületi és egyéni sportolási lehetőségekről, valamint táplálkozási, pszichológiai, egészségügyi tanácsadással egybekötött előadásokat is meghallgathatnak. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.

Fogyókúra: Nem a koplalás a cél

2026. augusztus 09.

Az elhízás nem egyik napról a másikra kialakuló betegség (!), hanem hosszabb idő alatt lassan, szinte lappangva kialakuló folyamat eredménye. Ennek megfelelően nem lehet egyik napról a másikra „meggyógyítani” sem!



Alapigazságok


A legnagyobb tévedés, amit a beteg elkövethet, hogy nemcsak az egyszerre elfogyasztott ételek mennyiségét, hanem a napi étkezések számát is minimálisra csökkenti. A koplalás azonban nem fog segíteni. A test – szerencsére – úgy van beprogramozva, hogy az ilyen hiányállapotot veszélyként észleli, és ezért úgy viselkedik, mint extrém helyzetekben, például, mint amikor éhezik. Ekkor teste minden egyes kalóriához, így a zsírokhoz is ragaszkodni fog, és amit alkalomszerűen elfogyaszt, az szinte rögtön a zsírraktárakba fog kerülni, ezáltal biztosítva a „túlélést”.
A fokozatosság elve a testtömegcsökkentésben nagyon fontos. Nem szabad drasztikus módszerekkel kezdeni, ez túl nagy „sokkot” fog előidézni. Először a „selejt” élelmiszerektől (egyszerű cukrok, túl zsíros ételek és fehér lisztből készült termékek) célszerű megszabadulni, és az étkezések közötti nassolásról „leszokni”.
Kezdetben a diéta ideje alatt – a fogyókúra okozta nehézségek megkönnyítése érdekében – hetente egy alkalommal „félre ehet” a fogyókúrázó. Ezt célszerű hétvégére beiktatni. Ilyenkor ehet, amit megkíván, de arra azért ügyeljen, hogy az energiabevitel ne sokkal haladja meg az addigiakat.
Naponta szükséges nagy rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani! A zöldségek, darák és korpák fokozzák a telítettségérzetet, segítik a gyorsabb emésztést és a méregtelenítést.

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!