Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hétvégén buli, koncert, fesztivál? Vigyen magával zajszűrőt!

Érdekességek2017. augusztus 26.

A tartós zajártalom olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el a fülben, ami végül halláskárosodáshoz vezet. Nagyon fontos a megelőzés, mert a már kialakult károsodás műtéti úton, vagy gyógyszerekkel nem kezelhető, csak a hallókészülék jelenthet megoldást.

Nem csak a hangerő, hanem az ott töltött idő is számít

Ha hosszabb ideig tartózkodunk 85dB-nél magasabb zajszintben, az a belső fülben, a csigában lévő szőrsejtek károsodását okozhatja. Nagyon fontos a zaj hangereje mellett a zajban eltöltött idő hossza is – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.  Átmeneti halláscsökkenés például gyakran megfigyelhető egy koncert után is a résztvevőknél. Ez jellemzően a zajexpozíció után fél-egy nappal spontán elmúlik és az érintettek hallása visszatér a korábbi szintre. Ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül is a zajos környezetben tartózkodik, akkor viszont a kialakult halláskárosodás már tartóssá válhat. Minél nagyobb a zaj, annál hosszabb idejű csendes pihenési időszakokat kell beiktatni a regenerálódás céljából.

A hallásromlás kezdeti jelei

Ha a hallásromlás lassan következik be, akkor akár sok év is eltelhet anélkül, hogy a halláskárosodott tudatában lenne állapotának. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtag egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti, vagy félreérti amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá.


Kezelés nélkül fokozódik a hallásromlás

Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy halláscsökkenés esetén általában előbb romlik a háttérzajban a beszédértés, majd bizonyos hangszínű emberek beszéde válik kevésbé érthetővé. A páciens hallja, hogy beszélnek, csak nem érti jól! Idővel nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Az említett tünetek megfelelnek a kis- és közepes fokú halláscsökkenésnek. Nagyfokú halláscsökkenés esetén már a családon belüli kommunikáció is rendkívül megerőltető.

Megelőzés és kezelés

A halláskárosodás enyhébb, közepes fokozatainál hallókészülékkel rehabilitálható a hallás, akár a zene élvezete is, de súlyosabb halláscsökkenés esetén már ezekkel a készülékekkel is probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni. Dr. Fülöp Györgyi ezért azt tanácsolja, hogy ha szórakozás után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak.

Mennyi a 85dB?

A halláskárosodás veszélyét növeli a tartós 85dB feletti zajterhelés. Ahhoz, hogy ezt be tudjuk határolni, jó ha tudjuk, hogy egy normál beszélgetés átlagosan 40dB-en zajlik, 90dB egy erős hajszárító és a fűnyíró hangja és 110dB-en szól egy hangosabb koncert vagy autóverseny. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.