Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiába a sport, ha közben zsíros ételeket fogyasztunk

Érdekességek2023. szeptember 09.

Habár a magyarok több mint kétharmada legalább alkalmanként végez valamilyen testmozgást,minden második ember valamilyen mértékű túlsúllyal küszködik – derült ki a Walmark Egészség Index felméréséből.

Fotó: 123rf.comImádjuk a zsíros sajtokat, az olajban kisütött ételeket és alig iszunk folyadékot. A felmérés arra is rámutatott, hogy a mozgáshiányos életmód hátterében elsősorban az idő- és energiahiány áll, de sokan bevallották, hogy egyáltalán nem szeretnek sportolni.Íme, a közel 6000 résztvevővel készült teszt eredményei a sport és a táplálkozás közötti összefüggésről!

Fontos a mozgás?

A megkérdezettek 72%-a legalább alkalmanként sportol valamit, majdnem minden második embernek pedig a rendszeres testmozgás a mindennapok része.

A Walmark felmérése szerint azoknál, akik egyáltalán nem mozognak,a legtöbbször (46%) idő- vagy energiahiány áll a háttérben, de többen nyíltan (23%) bevallották, egyáltalán nem szeretnek sportolni.

Annak ellenére, hogy minden második ember ülőmunkát végez, és sokan (27%) több mint 6 órán keresztül nézik a számítógép képernyőjét, a megkérdezettek több mint negyede egyáltalán nem végez fizikai gyakorlatokat. Holott a mozgásszegény életmód köztudottan egészségtelen, és már napi fél óra séta vagy biciklizés beiktatásával is csökkenthetjük a negatív hatásokat.

Sport és túlsúly

Habár a teszt alapján a testmozgás tekintetében jól állunk, nem ilyen biztató a helyzet annak kapcsán, hogy mi kerül a tányérunkra. A Walmark felmérésének eredménye szerint a magyarok 81%-a rendszeresen fogyaszt magas fehérje tartalmú ételeket, ugyanakkor a válaszadók majdnem kétharmadának étrendjét gyakran alkotják zsíros és nehéz, olajban kisütött, illetve füstölt ételek, halat pedig alig (24%) fogyasztunk.

Az edzés és a magas fehérjebevitel nem jelentenek garanciát az egészséges testsúly kialakítására, az ételeink elkészítésének módjára is fontos ügyelnünk. A sportkedvelő kitöltők körében pedig különösen meglepő, hogy a lakosság több mint harmada (35%) 1,4 liter folyadéknál is kevesebbet iszik naponta, amely jóval az általánosan ajánlott napi mennyiség alatt van.

A helytelen táplálkozás és a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is hozzájárulhat ahhoz, hogy hiába sportolnak a magyarok, minden második válaszadó (58%) küzd valamennyi súlyfelesleggel, míg csupán 38% ideális testalkatú.


A fotó illusztráció: pixabay.com

Mi a helyzet az egészséggel?

Jó hír, hogy a Walmark felmérésében résztvevő közel 6000 ember 66%-a egészségesnek vallotta magát, 79%-a pedig csak ritkán kap el betegségeket, amelyet nagyban befolyásolhat a sport. A rendszeres testmozgást végzők nagy része (75%) ugyanis egészségesnek érzi magát, míg csupán negyedük gondolja úgy, hogy lehetne fittebb is.

A felmérés eredménye rámutatott arra is, hogy mindegy, hogy fiatalon vagy idősebb korban sportolunk, ha beiktatunk valamiféle fizikai tevékenységet a napirendünkbe, nagyobb valószínűséggel fog javulni az általános egészségérzetünk. Az egészégtudatunkat a káros szokásaink is befolyásolják: a kitöltők 62%-a egyáltalán nem dohányzik, és csak minden kilencedik ember(12%) fogyaszt rendszeresen alkoholt.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Láthatjuk, hogy a rendszeres testmozgás számos egészségügyi és közérzetbeli előnnyel járhat. Érdemes tehát valamiféle fizikai aktivitást beépítenünk a hétköznapjainkba, legyen szó akár egy félórás sétáról vagy edzőtermi gyakorlatokról. Ne feledkezzünk meg a megfelelő nyújtásról sem, amellyel csökkenthetjük a sportsérülések előfordulásának esélyét és növelhetjük a teljesítményünket. 

*A felmérés 5679 résztvevővel készült az internet használó magyar lakosság körében, a 2018.november és 2019. január közötti időszakban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció

2026. május 17.

A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)

Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)

Nem csonka, csak egyszülős

2026. május 17.

„Apa mosdik, anya főz” – a legtöbben még mindig így képzeljük el a családot és ezzel a képpel a fejünkben vágunk bele életünk legnagyobb kalandjába: a családalapításba. Ám a helyzet néha máshogy alakul: Magyarországon több mint 340 ezer olyan család él, ahol csak apa vagy csak anya neveli egyedül a gyerekeket, összesen közel félmilliót. Bár a számok már így is hatalmasak, még mindig nem fedik le teljesen azokat, akik még érintettek az egyszülősségben: akik nagyszülőként, testvérként vagy rokonként veszik át a szülői feladatokat vagy éppen különélő szülőként kapcsolódnak egy egyszülős családhoz. Az egyszülős lét egy sokszínű, kaleidoszkópszerű valóság.

De bármilyen különbözőek is a történetek, egy közös pont van bennük: éveken keresztül egyetlen ember végzi két ember feladatát. Ez folyamatos fizikai, érzelmi és mentális terhelést jelent: egyedül kell meghozni a döntéseket, egyedül kell kezelni a bizonytalanságokat, egyedül kell beosztani a sokszor két embernek is sok feladatot. A legtöbben kétszülős családban kezdték, így a hiány érzése – érzelmi és gyakorlati értelemben is – állandó kísérőjük.

Ez a hiány anyagi oldalon is megjelenik: az egyszülős családok közel 40 százaléka él nehéz körülmények között. Egyetlen jövedelemből kell biztosítani mindazt, amit korábban kettőből kellett, ráadásul úgy, hogy sok költség nem lesz alacsonyabb.

10 dolog, ami a fogimplantátummal visszatérhet az életünkbe

2026. május 16.

A foghiány nem csupán esztétikai probléma, hanem egyben az életminőség romlásának egyik legfőbb oka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az európai régióban a fogvesztés körülbelül 88 millió embert érint[1]. Egy felmérés szerint pedig a megkérdezett magyarországi felnőttek 50 százaléka él legalább egy hiányzó foggal, közel 19 százalékuknak pedig több mint 20 foga hiányzik[2]. A Budai Egészségközpont szájsebészeti és implantológiai szakrendelése ezért kiemelt figyelmet fordít a modern fogpótlási megoldásokra, amelyek segítségével a páciensek újra teljes életet élhetnek.

A fogbeültetés nem csupán egy egyszerű fogpótlás, hanem olyan hosszan tartó megoldás, amely képes helyreállítani mindazt, amit hiányzó fogakkal nem élhetünk meg. A hagyományos fogpótlásokkal szemben az implantátumok a rágóerő visszaadásával és a fogak stabilizálásával új lehetőségeket nyitnak a mindennapokban.