Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiába a sport, ha közben zsíros ételeket fogyasztunk

Érdekességek2023. szeptember 09.

Habár a magyarok több mint kétharmada legalább alkalmanként végez valamilyen testmozgást,minden második ember valamilyen mértékű túlsúllyal küszködik – derült ki a Walmark Egészség Index felméréséből.

Fotó: 123rf.comImádjuk a zsíros sajtokat, az olajban kisütött ételeket és alig iszunk folyadékot. A felmérés arra is rámutatott, hogy a mozgáshiányos életmód hátterében elsősorban az idő- és energiahiány áll, de sokan bevallották, hogy egyáltalán nem szeretnek sportolni.Íme, a közel 6000 résztvevővel készült teszt eredményei a sport és a táplálkozás közötti összefüggésről!

Fontos a mozgás?

A megkérdezettek 72%-a legalább alkalmanként sportol valamit, majdnem minden második embernek pedig a rendszeres testmozgás a mindennapok része.

A Walmark felmérése szerint azoknál, akik egyáltalán nem mozognak,a legtöbbször (46%) idő- vagy energiahiány áll a háttérben, de többen nyíltan (23%) bevallották, egyáltalán nem szeretnek sportolni.

Annak ellenére, hogy minden második ember ülőmunkát végez, és sokan (27%) több mint 6 órán keresztül nézik a számítógép képernyőjét, a megkérdezettek több mint negyede egyáltalán nem végez fizikai gyakorlatokat. Holott a mozgásszegény életmód köztudottan egészségtelen, és már napi fél óra séta vagy biciklizés beiktatásával is csökkenthetjük a negatív hatásokat.

Sport és túlsúly

Habár a teszt alapján a testmozgás tekintetében jól állunk, nem ilyen biztató a helyzet annak kapcsán, hogy mi kerül a tányérunkra. A Walmark felmérésének eredménye szerint a magyarok 81%-a rendszeresen fogyaszt magas fehérje tartalmú ételeket, ugyanakkor a válaszadók majdnem kétharmadának étrendjét gyakran alkotják zsíros és nehéz, olajban kisütött, illetve füstölt ételek, halat pedig alig (24%) fogyasztunk.

Az edzés és a magas fehérjebevitel nem jelentenek garanciát az egészséges testsúly kialakítására, az ételeink elkészítésének módjára is fontos ügyelnünk. A sportkedvelő kitöltők körében pedig különösen meglepő, hogy a lakosság több mint harmada (35%) 1,4 liter folyadéknál is kevesebbet iszik naponta, amely jóval az általánosan ajánlott napi mennyiség alatt van.

A helytelen táplálkozás és a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is hozzájárulhat ahhoz, hogy hiába sportolnak a magyarok, minden második válaszadó (58%) küzd valamennyi súlyfelesleggel, míg csupán 38% ideális testalkatú.


A fotó illusztráció: pixabay.com

Mi a helyzet az egészséggel?

Jó hír, hogy a Walmark felmérésében résztvevő közel 6000 ember 66%-a egészségesnek vallotta magát, 79%-a pedig csak ritkán kap el betegségeket, amelyet nagyban befolyásolhat a sport. A rendszeres testmozgást végzők nagy része (75%) ugyanis egészségesnek érzi magát, míg csupán negyedük gondolja úgy, hogy lehetne fittebb is.

A felmérés eredménye rámutatott arra is, hogy mindegy, hogy fiatalon vagy idősebb korban sportolunk, ha beiktatunk valamiféle fizikai tevékenységet a napirendünkbe, nagyobb valószínűséggel fog javulni az általános egészségérzetünk. Az egészégtudatunkat a káros szokásaink is befolyásolják: a kitöltők 62%-a egyáltalán nem dohányzik, és csak minden kilencedik ember(12%) fogyaszt rendszeresen alkoholt.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Láthatjuk, hogy a rendszeres testmozgás számos egészségügyi és közérzetbeli előnnyel járhat. Érdemes tehát valamiféle fizikai aktivitást beépítenünk a hétköznapjainkba, legyen szó akár egy félórás sétáról vagy edzőtermi gyakorlatokról. Ne feledkezzünk meg a megfelelő nyújtásról sem, amellyel csökkenthetjük a sportsérülések előfordulásának esélyét és növelhetjük a teljesítményünket. 

*A felmérés 5679 résztvevővel készült az internet használó magyar lakosság körében, a 2018.november és 2019. január közötti időszakban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.