Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiába a sport, ha közben zsíros ételeket fogyasztunk

Érdekességek2023. szeptember 09.

Habár a magyarok több mint kétharmada legalább alkalmanként végez valamilyen testmozgást,minden második ember valamilyen mértékű túlsúllyal küszködik – derült ki a Walmark Egészség Index felméréséből.

Fotó: 123rf.comImádjuk a zsíros sajtokat, az olajban kisütött ételeket és alig iszunk folyadékot. A felmérés arra is rámutatott, hogy a mozgáshiányos életmód hátterében elsősorban az idő- és energiahiány áll, de sokan bevallották, hogy egyáltalán nem szeretnek sportolni.Íme, a közel 6000 résztvevővel készült teszt eredményei a sport és a táplálkozás közötti összefüggésről!

Fontos a mozgás?

A megkérdezettek 72%-a legalább alkalmanként sportol valamit, majdnem minden második embernek pedig a rendszeres testmozgás a mindennapok része.

A Walmark felmérése szerint azoknál, akik egyáltalán nem mozognak,a legtöbbször (46%) idő- vagy energiahiány áll a háttérben, de többen nyíltan (23%) bevallották, egyáltalán nem szeretnek sportolni.

Annak ellenére, hogy minden második ember ülőmunkát végez, és sokan (27%) több mint 6 órán keresztül nézik a számítógép képernyőjét, a megkérdezettek több mint negyede egyáltalán nem végez fizikai gyakorlatokat. Holott a mozgásszegény életmód köztudottan egészségtelen, és már napi fél óra séta vagy biciklizés beiktatásával is csökkenthetjük a negatív hatásokat.

Sport és túlsúly

Habár a teszt alapján a testmozgás tekintetében jól állunk, nem ilyen biztató a helyzet annak kapcsán, hogy mi kerül a tányérunkra. A Walmark felmérésének eredménye szerint a magyarok 81%-a rendszeresen fogyaszt magas fehérje tartalmú ételeket, ugyanakkor a válaszadók majdnem kétharmadának étrendjét gyakran alkotják zsíros és nehéz, olajban kisütött, illetve füstölt ételek, halat pedig alig (24%) fogyasztunk.

Az edzés és a magas fehérjebevitel nem jelentenek garanciát az egészséges testsúly kialakítására, az ételeink elkészítésének módjára is fontos ügyelnünk. A sportkedvelő kitöltők körében pedig különösen meglepő, hogy a lakosság több mint harmada (35%) 1,4 liter folyadéknál is kevesebbet iszik naponta, amely jóval az általánosan ajánlott napi mennyiség alatt van.

A helytelen táplálkozás és a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is hozzájárulhat ahhoz, hogy hiába sportolnak a magyarok, minden második válaszadó (58%) küzd valamennyi súlyfelesleggel, míg csupán 38% ideális testalkatú.


A fotó illusztráció: pixabay.com

Mi a helyzet az egészséggel?

Jó hír, hogy a Walmark felmérésében résztvevő közel 6000 ember 66%-a egészségesnek vallotta magát, 79%-a pedig csak ritkán kap el betegségeket, amelyet nagyban befolyásolhat a sport. A rendszeres testmozgást végzők nagy része (75%) ugyanis egészségesnek érzi magát, míg csupán negyedük gondolja úgy, hogy lehetne fittebb is.

A felmérés eredménye rámutatott arra is, hogy mindegy, hogy fiatalon vagy idősebb korban sportolunk, ha beiktatunk valamiféle fizikai tevékenységet a napirendünkbe, nagyobb valószínűséggel fog javulni az általános egészségérzetünk. Az egészégtudatunkat a káros szokásaink is befolyásolják: a kitöltők 62%-a egyáltalán nem dohányzik, és csak minden kilencedik ember(12%) fogyaszt rendszeresen alkoholt.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Láthatjuk, hogy a rendszeres testmozgás számos egészségügyi és közérzetbeli előnnyel járhat. Érdemes tehát valamiféle fizikai aktivitást beépítenünk a hétköznapjainkba, legyen szó akár egy félórás sétáról vagy edzőtermi gyakorlatokról. Ne feledkezzünk meg a megfelelő nyújtásról sem, amellyel csökkenthetjük a sportsérülések előfordulásának esélyét és növelhetjük a teljesítményünket. 

*A felmérés 5679 résztvevővel készült az internet használó magyar lakosság körében, a 2018.november és 2019. január közötti időszakban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.