Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiába a sport, ha közben zsíros ételeket fogyasztunk

Érdekességek2023. szeptember 09.

Habár a magyarok több mint kétharmada legalább alkalmanként végez valamilyen testmozgást,minden második ember valamilyen mértékű túlsúllyal küszködik – derült ki a Walmark Egészség Index felméréséből.

Fotó: 123rf.comImádjuk a zsíros sajtokat, az olajban kisütött ételeket és alig iszunk folyadékot. A felmérés arra is rámutatott, hogy a mozgáshiányos életmód hátterében elsősorban az idő- és energiahiány áll, de sokan bevallották, hogy egyáltalán nem szeretnek sportolni.Íme, a közel 6000 résztvevővel készült teszt eredményei a sport és a táplálkozás közötti összefüggésről!

Fontos a mozgás?

A megkérdezettek 72%-a legalább alkalmanként sportol valamit, majdnem minden második embernek pedig a rendszeres testmozgás a mindennapok része.

A Walmark felmérése szerint azoknál, akik egyáltalán nem mozognak,a legtöbbször (46%) idő- vagy energiahiány áll a háttérben, de többen nyíltan (23%) bevallották, egyáltalán nem szeretnek sportolni.

Annak ellenére, hogy minden második ember ülőmunkát végez, és sokan (27%) több mint 6 órán keresztül nézik a számítógép képernyőjét, a megkérdezettek több mint negyede egyáltalán nem végez fizikai gyakorlatokat. Holott a mozgásszegény életmód köztudottan egészségtelen, és már napi fél óra séta vagy biciklizés beiktatásával is csökkenthetjük a negatív hatásokat.

Sport és túlsúly

Habár a teszt alapján a testmozgás tekintetében jól állunk, nem ilyen biztató a helyzet annak kapcsán, hogy mi kerül a tányérunkra. A Walmark felmérésének eredménye szerint a magyarok 81%-a rendszeresen fogyaszt magas fehérje tartalmú ételeket, ugyanakkor a válaszadók majdnem kétharmadának étrendjét gyakran alkotják zsíros és nehéz, olajban kisütött, illetve füstölt ételek, halat pedig alig (24%) fogyasztunk.

Az edzés és a magas fehérjebevitel nem jelentenek garanciát az egészséges testsúly kialakítására, az ételeink elkészítésének módjára is fontos ügyelnünk. A sportkedvelő kitöltők körében pedig különösen meglepő, hogy a lakosság több mint harmada (35%) 1,4 liter folyadéknál is kevesebbet iszik naponta, amely jóval az általánosan ajánlott napi mennyiség alatt van.

A helytelen táplálkozás és a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is hozzájárulhat ahhoz, hogy hiába sportolnak a magyarok, minden második válaszadó (58%) küzd valamennyi súlyfelesleggel, míg csupán 38% ideális testalkatú.


A fotó illusztráció: pixabay.com

Mi a helyzet az egészséggel?

Jó hír, hogy a Walmark felmérésében résztvevő közel 6000 ember 66%-a egészségesnek vallotta magát, 79%-a pedig csak ritkán kap el betegségeket, amelyet nagyban befolyásolhat a sport. A rendszeres testmozgást végzők nagy része (75%) ugyanis egészségesnek érzi magát, míg csupán negyedük gondolja úgy, hogy lehetne fittebb is.

A felmérés eredménye rámutatott arra is, hogy mindegy, hogy fiatalon vagy idősebb korban sportolunk, ha beiktatunk valamiféle fizikai tevékenységet a napirendünkbe, nagyobb valószínűséggel fog javulni az általános egészségérzetünk. Az egészégtudatunkat a káros szokásaink is befolyásolják: a kitöltők 62%-a egyáltalán nem dohányzik, és csak minden kilencedik ember(12%) fogyaszt rendszeresen alkoholt.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Láthatjuk, hogy a rendszeres testmozgás számos egészségügyi és közérzetbeli előnnyel járhat. Érdemes tehát valamiféle fizikai aktivitást beépítenünk a hétköznapjainkba, legyen szó akár egy félórás sétáról vagy edzőtermi gyakorlatokról. Ne feledkezzünk meg a megfelelő nyújtásról sem, amellyel csökkenthetjük a sportsérülések előfordulásának esélyét és növelhetjük a teljesítményünket. 

*A felmérés 5679 résztvevővel készült az internet használó magyar lakosság körében, a 2018.november és 2019. január közötti időszakban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az X generáció rejtett túlterhelése

2026. május 29.

Miért most kezd fájni minden?



Az X generáció sokáig „láthatatlan” korosztály volt. Nem a legfiatalabbak, de még nem is idősek. Aktívak, dolgoznak, a családi életben is meghatározó feladatokat vállalnak, és gyakran egyszerre több szerepben próbálnak helytállni. Talán éppen ezért sokan közülük csak akkor kezdenek el foglalkozni a saját egészségükkel, amikor a testük már egyre határozottabban jelez. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen tapasztalnak kisebb-nagyobb testi panaszokat.

A 40–60 év közötti korosztály tagjainak már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszaik vannak. A derék időnként „beáll”, a váll feszül, a térd érzékenyebb lesz, vagy a régebben könnyen végzett mozgás után elhúzódó fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek sokszor nem hirtelen, hanem fokozatosan jelennek meg, és gyakran nem is egyetlen okra vezethetők vissza.

Sokan arról számolnak be, hogy korábban gond nélkül végezték a mindennapi feladatokat, most viszont egy hosszabb munkanap vagy hétvégi program után is kimerültebbnek érzik magukat. Előfordul, hogy az eddig megszokott mozgásformák után több napig tartó izomfáradtság jelentkezik, vagy egy kisebb terhelés is érzékenyebbé teszi az ízületeket. Ezek a tapasztalatok sokszor bizonytalanságot okoznak, és felmerül a kérdés: vajon ez már az életkor következménye?

Ezek a panaszok azonban nem feltétlenül az életkor „természetes” velejárói. Sokkal inkább annak a hosszabb ideje fennálló terhelésnek a következményei, amely a mindennapjaikat jellemzi.

Fogyatékossággal élő gyermekek fogászati ellátásában segít a KORE új információs programja

2026. május 29.



A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) új, hiánypótló tájékoztató kezdeményezést indított annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fogyatékossággal élő gyermekeket és felnőtteket nevelő családoknak a megfelelő fogászati ellátás megtalálásában. Az egyesület tapasztalatai szerint az érintett családok számára az egyik legnagyobb nehézséget sok esetben nem maga a kezelés, hanem az jelenti, hogy hová fordulhatnak biztonságos, speciális igényeket is figyelembe vevő fogászati ellátásért.

A Koraszülöttekért Országos Egyesület új összefoglaló anyaga olyan intézményeket, szakrendeléseket és lehetőségeket gyűjt össze, amelyek segítséget nyújthatnak a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek fogászati ellátásában. A kezdeményezés célja, hogy az érintett családok gyorsabban, kiszámíthatóbban és kevesebb bizonytalansággal találhassanak megfelelő szakmai segítséget.

A KORE szerint a speciális ellátási igényű gyermekek esetében a fogászati kezelések megszervezése sokszor jelentős fizikai, lelki és anyagi terhet ró a családokra. A megfelelő intézmény megtalálása, az altatásos lehetőségek elérhetősége, az egyéni érzékenységek kezelése vagy éppen a hosszú várakozási idők olyan problémák, amelyekkel rengeteg szülő nap mint nap szembesül.

Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.



A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?