Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiába futsz, a kullancs utolér - de felkészülhetsz rá

Érdekességek2023. április 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Bár sokan a hidegebb hónapokban is kitartóan róják a kilométereket, azért a futás igazi szezonját a tavaszi és a nyári hónapok jelentik. Ilyenkor alig várjuk, hogy "felköthessük a nyúlcipőt" és a parkban, vagy ha tehetjük a természetben, kifussuk magunkból a stresszt és felpezsdítsük a vérünk. Erre rajtunk kívül leginkább a kullancsok várnak, amelyek némelyike veszélyes betegségeket terjeszthet. Úgyhogy érdemes odafigyelni a megelőzésre!  

Mint a legtöbb sportnak, a futásnak is számos jótékony hatása lehet az egészségünkre és közérzetünkre egyaránt. Akik már túl vannak a kezdeti időkre jellemző gyors kifulladáson, és magabiztosan tartják az iramot, állítják, hogy a fárasztó edzés örömérzéssel is társulhat, ha kitartóak vagyunk.

Ám érdemes tudnunk, hogy a természetben a kullancsok szemszögéből nézve megfelelő alanyok vagyunk a táplálkozásra, ugyanis ezeknek az élőlényeknek minden fejlődési szakaszukban szükségük van vérszívásra, amit állatok vagy emberek csípése során tudnak megtenni. A kullancsok érzékszerveikkel megérzik az ember közelségét, és rejtekhelyükön az alkalmas pillanatot bevárva, megtapadnak a mozgásban lévő táplálékforrás ruházatán vagy bőrfelületén. A testen olyan helyet keresnek, ahol vékony a bőr, ezért a könyök- és térdhajlatot, valamint a felkar belső felületét és a deréktájékot részesítik előnyben.

Természetesen ez ne vegye el a kedvünket a mozgástól, csak tegyük meg a kellő óvintézkedéseket, ha erdőben, valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területen, illetve a városban, az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb parkokban készülünk a futásra. Viseljünk inkább világos színű, hosszú ujjú pólót, valamint sűrű szövésű, szintén világos színű nadrágot, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba. Használjunk kullancsriasztó szereket, bőrünkre és ruházatunkra juttatva. Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a kullancs mihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát.


Miért is kell erre különös figyelmet fordítani? Ezekkel az óvintézkedésekkel megelőzhetőek lehetnek a fertőzött kullancsok által terjesztett betegségek, melyek közül hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és az FSME-vírus agyvelőgyulladás. Szerencsére ez utóbbi esetében elérhetőek megelőzési lehetőségként védőoltások is.

A Lyme-kór legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik, és csak enyhe fájdalommal, esetleg viszketéssel jár. Ritkán súlyosabb idegrendszeri tünetek is előfordulhatnak. Szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.

Az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás esetében a fertőzés jelentős részben tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, és néhány nap után a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus, vírus ellenes terápiája nincs, a kórházi ellátás során a tüneteket enyhítő kezelést alkalmaznak, viszont a fertőzés megelőzésében segíthetnek a védőoltások. A prevenció lehetőségéről érdemes a háziorvossal konzultálni. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen az adott kullancsszezonra szeretteink és saját magunk számára is.

JÓ TUDNI:
1. Nem mindegyik kullancs hordoz fertőző betegséget, ám Európában, így Magyarországon is élnek különböző kórokozóval fertőzött kullancsok.
2. Az élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, onnan másznak fel a ruházatra, lábunkra és nem a fákról potyognak ránk.
3. Az FSME-vírus okozta kullancsencephalitisnek nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges. A betegség megelőzésében ugyanakkor segíthetnek a védőoltások.
4. A Többmintkullancs.hu oldalon a kullancsokkal, az általuk terjesztett betegségekkel, megelőzéssel kapcsolatos hasznos információkat megtalálja egy helyen.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.