Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

Érdekességek2025. november 21.

Fotó: DC Studio | freepikNemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.

A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.


A modern, célzott kezeléseknek köszönhetően nagymértékben javult a betegség kimenetele, a gyerekek életminősége, lehetőségei, kilátásai – mondja dr. Constantin Tamás. A dedikáltan, gyermek reumatológiai fekvőbeteg osztályként egyedüliként a Semmelweisen működő Gyermekreumatológia Osztály vezetője hozzáteszi, hogy egy nemzetközi kutatás rámutatott: a kétezres évek előtt, a biológiai terápiák megjelenését megelőzően fiatal felnőttkorukra az érintett betegeknek akár kétharmada is átesett már valamilyen sebészeti beavatkozáson, és protézissel élt. Néhány évtizeddel később újra megvizsgálták a betegség kimenetelét az érintettek között, és ekkor mindössze egy százalék volt a műtéten átesettek aránya a biológiai terápiának köszönhetően.

Egyre jobb kezelések állnak rendelkezésre, ezek az új terápiák egy gyógyíthatatlan, súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető betegséget fordítottak át kezelhető, kézben tartható betegséggé. Elértük azt, hogy bár kezelésekre kell járni, de a gyerekek funkcionális képességei szinte megegyeznek az ebben a betegségben nem szenvedő gyerekekével

– emeli ki a gyermekreumatológus.

A gyerekreumatológia kezeli a klasszikus, krónikus ízületi gyulladásokat gyermekkorban, amiket felnőttkorban a köznyelvben „reumás betegségnek” neveznek. A leggyakoribb gyerekkori autoimmun betegség, a krónikus ízületi gyulladás és annak különböző formái, amelyek mintegy 3-5 ezer gyereket érinthetnek ma Magyarországon.

Ezek úgynevezett multifaktoriális okokra visszavezethető betegségek, vagyis kialakulásuk hátterében több ok áll, éppen azért nincs oki terápiás lehetőség sem.

A tüneti terápiák jelenleg zömében infúziós és injekciós kezeléseket jelentenek, bár ma már van néhány lehetőség szájon át szedhető szerek használatára, és valószínűleg ezek száma növekszik majd – ismerteti dr. Constantin Tamás.

A főorvos hozzáteszi, hogy a gyermekreumatológiai betegségek közé tartoznak még a különböző szisztémás autoimmun betegségek (pl. lupus), a periodikus láz szindrómák és a különböző érgyulladások is. Utóbbiakon belül az egyik legsúlyosabb, ám szerencsére ritkán előforduló kórkép a gyermekkori agyi infarktusok többségét okozó érbetegség.

A gyermekreumatológus szerint a jövőben, a fejlődő terápiás lehetőségeknek köszönhetően a beteg gyerekek felénél felnőttkorra teljesen megszűnhet a gyulladásos folyamat, az érintettek másik fele azonban 18 éven felül is terápiára szorulhat.

„Azokért, akiknek a legnagyobb szüksége van rá” címmel közösségi adománygyűjtést szervez a Semmelweis Egyetem Alapítvány. A gyűjtés célja, hogy az összefogás erejével egy tengeralattjáró tematikájú várót és vizsgáló helyiséget tudjanak kialakítani, és egy felmatricázott, sárga tengeralattjárónak kinéző berendezés kerüljön az egyetemre. Ezzel egy olyan barátságos és támogató környezetet szeretnének kialakítani, amely a legmodernebb feltételeket teremti meg a gyerekek gyógyulásához.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.