Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

Érdekességek2025. november 21.

Fotó: DC Studio | freepikNemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.

A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.


A modern, célzott kezeléseknek köszönhetően nagymértékben javult a betegség kimenetele, a gyerekek életminősége, lehetőségei, kilátásai – mondja dr. Constantin Tamás. A dedikáltan, gyermek reumatológiai fekvőbeteg osztályként egyedüliként a Semmelweisen működő Gyermekreumatológia Osztály vezetője hozzáteszi, hogy egy nemzetközi kutatás rámutatott: a kétezres évek előtt, a biológiai terápiák megjelenését megelőzően fiatal felnőttkorukra az érintett betegeknek akár kétharmada is átesett már valamilyen sebészeti beavatkozáson, és protézissel élt. Néhány évtizeddel később újra megvizsgálták a betegség kimenetelét az érintettek között, és ekkor mindössze egy százalék volt a műtéten átesettek aránya a biológiai terápiának köszönhetően.

Egyre jobb kezelések állnak rendelkezésre, ezek az új terápiák egy gyógyíthatatlan, súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető betegséget fordítottak át kezelhető, kézben tartható betegséggé. Elértük azt, hogy bár kezelésekre kell járni, de a gyerekek funkcionális képességei szinte megegyeznek az ebben a betegségben nem szenvedő gyerekekével

– emeli ki a gyermekreumatológus.

A gyerekreumatológia kezeli a klasszikus, krónikus ízületi gyulladásokat gyermekkorban, amiket felnőttkorban a köznyelvben „reumás betegségnek” neveznek. A leggyakoribb gyerekkori autoimmun betegség, a krónikus ízületi gyulladás és annak különböző formái, amelyek mintegy 3-5 ezer gyereket érinthetnek ma Magyarországon.

Ezek úgynevezett multifaktoriális okokra visszavezethető betegségek, vagyis kialakulásuk hátterében több ok áll, éppen azért nincs oki terápiás lehetőség sem.

A tüneti terápiák jelenleg zömében infúziós és injekciós kezeléseket jelentenek, bár ma már van néhány lehetőség szájon át szedhető szerek használatára, és valószínűleg ezek száma növekszik majd – ismerteti dr. Constantin Tamás.

A főorvos hozzáteszi, hogy a gyermekreumatológiai betegségek közé tartoznak még a különböző szisztémás autoimmun betegségek (pl. lupus), a periodikus láz szindrómák és a különböző érgyulladások is. Utóbbiakon belül az egyik legsúlyosabb, ám szerencsére ritkán előforduló kórkép a gyermekkori agyi infarktusok többségét okozó érbetegség.

A gyermekreumatológus szerint a jövőben, a fejlődő terápiás lehetőségeknek köszönhetően a beteg gyerekek felénél felnőttkorra teljesen megszűnhet a gyulladásos folyamat, az érintettek másik fele azonban 18 éven felül is terápiára szorulhat.

„Azokért, akiknek a legnagyobb szüksége van rá” címmel közösségi adománygyűjtést szervez a Semmelweis Egyetem Alapítvány. A gyűjtés célja, hogy az összefogás erejével egy tengeralattjáró tematikájú várót és vizsgáló helyiséget tudjanak kialakítani, és egy felmatricázott, sárga tengeralattjárónak kinéző berendezés kerüljön az egyetemre. Ezzel egy olyan barátságos és támogató környezetet szeretnének kialakítani, amely a legmodernebb feltételeket teremti meg a gyerekek gyógyulásához.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.