Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hipnózis és terápiás hatása

Érdekességek2021. január 26.

Hiszünk vagy kételkedünk benne, a hipnózis kérdése ritkán hagy bárkit is közömbösen. Bár a szakvélemények nem egyöntetűek, hogy tisztábban lássunk, íme 12 olyan terület, ahol a módosult tudatállapot terápiás hatása az arra érzékeny személyeknél megmutatkozik.

Fotó: gettyimages.com1.  Alkalmazás a krónikus fájdalmak kezelésében

Krónikus fájdalom esetén elsősorban fájdalomcsillapítókat adnak, de bizonyos idő után úgy érzékelhető, hogy a gyógyszerek egyre kevésbé hatnak, viszont a mellékhatások erősödnek. Ami teret hagy a hipnózis alkalmazása lehetőségének.

A hipnózis nem invazív (a testbe pl. a bőrön át behatoló) technika, a hozzászokás kockázata és mellékhatások nélkül.  Egyik fontos terület, ahol bizonyította hatékonyságát, a krónikus fájdalmak kezelése. 

A fájdalom fiziológiai oka ismert: az Idegsejtek impulzusokat küldenek az agynak, a gerincvelőn keresztül. Csak az agyban tudatosul bennünk a fájdalom, ehhez adódik a fájdalom érzelmi dimenzió is, mely eltérő egyéb érzelmektől. A hipnózis a tudatra és a fájdalom érzelmi összetevőjére hat, és nem magára a fájdalomra. Módosítja az érzeteket: csökkenti (vagy megszünteti) a kellemetlen, és fokozza a kellemes érzeteket.

2. Hatásos a dohányzásról való leszokás elősegítésében

Egyes felmérések szerint közel 80%-os a cigaretta elhagyásának tartóssága, egy évvel a dohányzás abbahagyása után, hipnoterápia alkalmazása esetén. Ez sokkal jobb arány, mint bármely más, leszokást segítő módszernél. De figyelem: ahhoz, hogy a módszer működjön, gyakorlott szakemberre van szükség és átfogó terápiára.  Egy komoly kezelés segít a páciensnek felkészülni a dohányzásról való lemondásra, ami nem könnyű, mert függőségről van szó, amellett a cigaretta sokszor nagyon jó „baráttá” is válik a dohányzó szemében. 

Gyakran megtanítják a leszokni vágyónak az önhipnózis technikáját, hogy jobban kezelje a nehézségeket, pl. egy konfliktus esetén, amelyen máskor úgy enyhített, hogy rágyújtott egy cigarettára. A hipnózis módszere mindenkinél működik?  Nem de minden dohányos tehet egy kísérletet. A legtöbben félnek a dohányzás abbahagyásától, mert úgy gondolják, szenvedni fognak a cigaretta hiányától, és evéssel vagy alkohollal fogják pótolni.  – tapasztalják a szakemberek, de segíthetnek a hipnoterapeuták.

3. Helyettesítheti az érzéstelenítést

A hipnózis részlegesen vagy teljesen helyettesítheti egyes operációknál az általános érzéstelenítést. Ilyen pl. kolonoszkópia esetén, vagy pajzsmirigy műtétnél helyi érzéstelenítéssel kombinálva. Ennek számos előnye van: a beavatkozás kényelmesebb (kisebb az aggodalom, nincs injekciózás, stb.), az általános érzéstelenítés mellékhatásainak (pl. hányinger, operáció utáni hányás.) csökkentése vagy elkerülése; rövidebb kórházi tartózkodás stb. Mindamellett maga a hipnózis 50%-kal csökkentheti a páciens által érzett fájdalom szintjét.


Fotó: 123rf.com

4. Elősegíti a jó alvást

Anélkül, hogy alváshoz közeli tudatállapotba kerülne a páciens – ellenkezőleg, a hipnózis alatt az agy éber állapotban van.– a hipnózis hasznos eszköz lehet a jó alvás elősegítésében. Pl. ideges emberek számára, akik nem tudnak elaludni, vagy álmatlanságban szenvednek, az önhipnózis biztonságérzetet adó környezetet teremt, mely kedvez az elalvásnak és sokszor a kellemes álmoknak is.

5. Önhipnózis mindennapi bajok ellen

A mindennapokat rendszeresen megzavaró bajok ellen is jelenthet gyógyírt az önhipnózis vagy a hipnózis. Ilyen lehet pl. kisebb fájdalmak, idegesség/szorongás, aggodalom/ nyugtalanság, alvászavar, stressz, táplálkozási zavarok, kiégés, depresszió, kapcsolatzavarok… Pszichés és fizikai problémák enyhítésére tehát egyaránt alkalmazható.

6. Mindenkinek van bizonyos érzékenysége a hipnózisra

Még akkor is, ha egyesek leblokkolnak, különösen az első hipnózis ülés alkalmával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hipnózisnak „varázsereje” van, és mindenkinél működik. Motivációinktól függően vagyunk befogadóak: pl. a palliatív gondozásban részesülő, életveszélyben lévő betegek rendkívüli módon befogadók, mert erősen akarják fájdalmaik enyhítését. Viszont pl. azok, akik egy harmadik személy unszolására járnak hipnózisra, nem biztos, hogy eléggé befogadók lesznek, azaz valóban meg akarnak megszabadulni egyes függőségeiktől (cigaretta, alkohol stb.).

7. Az önhipnózis jót tesz a kedélyállapotnak

Amilyen mértékben relaxál minket a hipnózis, olyan mértékben bizonyítottak a jótékony hatások a hipnózis után is. Amellett az önhipnózisnak köszönhetően gyorsan szabályozni tudjuk hangulatingadozásainkat, javíthatunk rosszkedvünkön. A hipnózis alatt megélt kellemes pillanatok hosszabb távon is  jótékonyan hatnak jóllétünkre,

8.  A gyermekek természetes befogadók

Gyermekek esetében a hipnózis meglehetősen természetes állapot, ezért ők nagyon receptívek. Megoldhatók hipnózis útján gyakori, mindennapos problémák pl. vizelési kényszer, hasu fájdalmak, asztma stb.) már három-négy ülés alkalmával.

A gyermekek könnyen megértik az önhipnózisos gyakorlatokat, mert könnyebben lépnek kapcsolatba a képzelet világával, mint a felnőttek. Az idősebbekkel ellentétben, hipnózis alatt a szemük gyakran nyitva marad, tudnak közben rajzolni vagy plüssállataikkal játszani. Az ülések gyermekek esetében rövidebbek.

9. A hipnózisnak helye van az orvossal való konzultációban

Bármilyen indítéka legyen a konzultációnak, az orvos alkalmazhat hipnózist a beteg megnyugtatására és felkészítésére a kezelésre. Azok a betegek, akik műtét előtt pl. az érzéstelenítést végző orvost felkeresik, gyakran aggódnak jövőjük miatt. Ilyenkor a hipnózis számos kommunikációs eszközt használ, ami lehetővé teszi „nyugalmi buborék” létrehozását a konzultáció alatt. A hipnózist kötetlen módon alkalmazzák iylen szituációkban, ami megkönnyíti az információ-áramlást. Így a beszélgetéses hipnózisnak megvan a helye a konzultációkban, hiszen valami kedvező, nyugtató dolog felé irányítja a páciens figyelmét. Az orvos igyekszik, különböző technikák révén, ebben a pozitív képzelet-világban tartani a beteget.

Fotó: 123rf.com

10. Kiegészítő terápia lehet

Gyakran lehet ilyen terápia a hipnózis, amikor azt egészségügyi szakember végzi. Ilyenkor az orvos/hipnoterapeuta a  hipnózist kiegészítő terápiás eszközként használja, mellyel kombinálható vagy helyettesíthető a hagyományos kezelés. A hipnózis módosíthat egy adott terápiás megközelítést is.

11. Azonnali fájdalomcsillapító hatás

Akut fájdalom esetén (pl. sérülés, baleset után) a hipnózis azonnali fájdalomcsillapító hatású lehet, de ez természetesen függ a terapeuta jártasságától és a betegtől is. Egyes személyek kevésbé befogadók, leblokkolnak vagy kevéssé hisznek a hipnózisban (nem feltétlenül tudatosan). Mindamellett ritka, hogy a hipnózisból semmilyen előny nem származik, még ha csak relaxáció is az, ami fájdalomcsillapító hatású lehet.

12. A páciens mint aktív résztvevő 

Krónikus fájdalom esetén  a hipnotikus technikák korlátozhatják vagy megelőzhetik a krízis megjelenését. Minden terápiás esetben a hipnózis sajátossága, hogy a páciens a kezelés aktív résztvevője, ami nem jellemző része a konvencionális módszereknek. A terapeutának el kell fogadnia, hogy nem ő az egyetlen tevékeny résztvevő, irányító, és bízik a páciensben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fényterápia – a sötét gondolatok ellen

2026. szeptember 26.

Õsszel, amint az elsõ sárga levelek lehullanak, egyeseknél a nyáron oly jellemzõ jókedv egyszerre elmúlik, a napfényes évszakban felhalmozott energiatartalékok leapadnak. Állandóan fáradtak, melankolikusak, nehezükre esik reggelente felkelni. Nem is szólva arról, hogy ellenállhatatlan vágyat éreznek az édességek és a tésztafélék iránt, ami persze nem múlik el nyomtalanul – ilyenkor persze felszednek néhány kilót.

A szakorvos szerint ezek a klasszikus, „szezonális” depresszió tünetei, amelyek nem olyan súlyosak. A téli idõszakban kezdõdõ és az annak az idõtartamára korlátozódó depresszió esetén az állandósult rosszkedven, fáradtságon, gyengeségen kívül álmatlanság, étvágytalanság léphet fel, ugyanakkor az ellenkezõje sem ritka: a túl sok alvás iránti igény és az édességek iránti olthatatlan vágy is lehet a velejárója. Mint a „szezonális” elnevezés is mutatja, ez a fajta depresszió általában szeptember közepétõl márciusig tart, és a tavasz beköszöntével elmúlik. Ha nem tesznek ellene, várható, hogy a következõ õsszel újból megjelenik.

Az õsszel jelentkezõ és tavasszal megszûnõ tünetek összessége – a megfigyelések szerint – az ebben az idõszakban tapasztalható kevesebb és gyengébb napsugárzásra, a rövidebb nappalok miatti, sötétebb fényviszonyokra vezethetõ vissza. Természetesen a szezonális depresszió felléptekor genetikai és környezeti tényezõk is közrejátszanak, melyeknek az említett fényhatásokkal való kombinációja okozza a rossz kedélyállapotot, a kedvetlenséget, a fáradtságot. Mai ismereteink szerint ez a jelenség – az alvással is összefüggõ – melatoninhormon termelõdésével áll kapcsolatban. Normális körülmények között ez csak éjjel választódik ki, hajnali 4–5 óra közötti csúcsidõvel. A tudományos vizsgálódások alapján az a tény, hogy a szervezet az éjszakai sötétség után elõször reggel van fénynek kitéve, azzal a hatással jár, hogy megszûnik a melatonin termelõdése (így az álmosság, a fáradtság is).

A hallójárat tisztításáról

2026. szeptember 25.

A fül tisztítása olyan, mint a futball: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, de csak kevesen vannak, akik valóban jól csinálják. Mindenekelõtt tisztázni kell, hogy egészséges fülben összegyûlõ fülzsírról vagy beteg fülrõl van-e szó? Ennek eldöntése szakorvost igényelhet.

Ezután – ha egészséges fül tisztításáról beszélünk –, figyelembe kell venni, hogy zsíros-e vagy száraz-e a bõr: a szárazbõrûeknek a hallójáratával egy életen át nem kell foglalkozni, mert a képzõdõ kevés, száraz, inkább levált hámpikkelyecskének tûnõ fülzsír a hallójáratból a rágómozgások kapcsán spontán kiürül. Ilyen esetben a fül tisztogatása a legkülönbözõbb, egyébként éppen erre a célra forgalmazott fültisztító pálcikákkal (nem szólva a hajcsatról, gyufapálcikáról és társairól) teljesen felesleges.

A másik véglet az olyan erõsen zsíros bõrû ember, akinek annyi fülzsír képzõdik a fülében, hogy kéthavonta vagy még sûrûbben jelentkezik fülmosásra a fülészeten. Ilyenkor a fültisztító eszköz nemcsak felesleges, de kifejezetten káros. Ezekkel a pálcikákkal ugyanis a hallójáratban képzõdött fülzsírt kemény, akár babnyinál is nagyobb „dugóvá” sikerül összepréselni, és ez már pusztán nyomásával fülfájást okoz, különösen, ha mosdáskor vagy uszodában egy kis víz kerül a hallójáratba, amitõl a fülzsírdugó megduzzad. Amíg a dugó mellett egy parányi kis rés is van, addig jó a hallás, de mihelyt ez a kis átjáró, például a fent említett módon elzáródik, azonnal romlik a hallás. Ilyenkor szokták mondani, hogy „víz ment a fülbe”.

Az egészséges vese

2026. szeptember 25.

Nagytekintélyû tudósok állítják, hogy a szakmai publikációk nehézségi fokát meghaladó feladat egy fontos témáról tudományos hitelességgel, s egyben mindenki számára közérthetõen értekezni. Ezért szerkesztõségünk nagy örömmel fogadta a most közölt írást, amelyet olvasóink nevében megköszönünk a szerzõnek.

Az elsõ élõlények a tengervízben fejlõdtek. Azóta az evolúció hosszú utat járt be, testnedveink összetétele azonban mind a mai napig az õstengerek iontartalmát tükrözi. A magasabb rendû szervezetek az édesvízi, majd a szárazföldi körülmények között csak úgy alakulhattak ki és maradhattak fenn, hogy sejtjeik belsõ környezetének állandóságát, az úgynevezett homeosztázist fenntartották. Ennek biztosítása a vesék feladata, ezért a vese életfontosságú szerv.

Galénosz már i.e. 200 körül felismerte, hogy a vizeletet a vese képezi. A vesebetegségekkel foglalkozó tudomány (nefrológia) azóta óriási fejlõdésen ment keresztül, és az utóbbi évtizedekben a vesemûködés gépi helyettesítésére is lehetõség nyílt. „Tökéletes” mûvesekészülék azonban máig sem áll rendelkezésünkre. Hogy miért nem, arra talán választ ad a vesék felépítésének és mûködésének rövid ismertetése.