Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hipnózis és terápiás hatása

Érdekességek2021. január 26.

Hiszünk vagy kételkedünk benne, a hipnózis kérdése ritkán hagy bárkit is közömbösen. Bár a szakvélemények nem egyöntetűek, hogy tisztábban lássunk, íme 12 olyan terület, ahol a módosult tudatállapot terápiás hatása az arra érzékeny személyeknél megmutatkozik.

Fotó: gettyimages.com1.  Alkalmazás a krónikus fájdalmak kezelésében

Krónikus fájdalom esetén elsősorban fájdalomcsillapítókat adnak, de bizonyos idő után úgy érzékelhető, hogy a gyógyszerek egyre kevésbé hatnak, viszont a mellékhatások erősödnek. Ami teret hagy a hipnózis alkalmazása lehetőségének.

A hipnózis nem invazív (a testbe pl. a bőrön át behatoló) technika, a hozzászokás kockázata és mellékhatások nélkül.  Egyik fontos terület, ahol bizonyította hatékonyságát, a krónikus fájdalmak kezelése. 

A fájdalom fiziológiai oka ismert: az Idegsejtek impulzusokat küldenek az agynak, a gerincvelőn keresztül. Csak az agyban tudatosul bennünk a fájdalom, ehhez adódik a fájdalom érzelmi dimenzió is, mely eltérő egyéb érzelmektől. A hipnózis a tudatra és a fájdalom érzelmi összetevőjére hat, és nem magára a fájdalomra. Módosítja az érzeteket: csökkenti (vagy megszünteti) a kellemetlen, és fokozza a kellemes érzeteket.

2. Hatásos a dohányzásról való leszokás elősegítésében

Egyes felmérések szerint közel 80%-os a cigaretta elhagyásának tartóssága, egy évvel a dohányzás abbahagyása után, hipnoterápia alkalmazása esetén. Ez sokkal jobb arány, mint bármely más, leszokást segítő módszernél. De figyelem: ahhoz, hogy a módszer működjön, gyakorlott szakemberre van szükség és átfogó terápiára.  Egy komoly kezelés segít a páciensnek felkészülni a dohányzásról való lemondásra, ami nem könnyű, mert függőségről van szó, amellett a cigaretta sokszor nagyon jó „baráttá” is válik a dohányzó szemében. 

Gyakran megtanítják a leszokni vágyónak az önhipnózis technikáját, hogy jobban kezelje a nehézségeket, pl. egy konfliktus esetén, amelyen máskor úgy enyhített, hogy rágyújtott egy cigarettára. A hipnózis módszere mindenkinél működik?  Nem de minden dohányos tehet egy kísérletet. A legtöbben félnek a dohányzás abbahagyásától, mert úgy gondolják, szenvedni fognak a cigaretta hiányától, és evéssel vagy alkohollal fogják pótolni.  – tapasztalják a szakemberek, de segíthetnek a hipnoterapeuták.

3. Helyettesítheti az érzéstelenítést

A hipnózis részlegesen vagy teljesen helyettesítheti egyes operációknál az általános érzéstelenítést. Ilyen pl. kolonoszkópia esetén, vagy pajzsmirigy műtétnél helyi érzéstelenítéssel kombinálva. Ennek számos előnye van: a beavatkozás kényelmesebb (kisebb az aggodalom, nincs injekciózás, stb.), az általános érzéstelenítés mellékhatásainak (pl. hányinger, operáció utáni hányás.) csökkentése vagy elkerülése; rövidebb kórházi tartózkodás stb. Mindamellett maga a hipnózis 50%-kal csökkentheti a páciens által érzett fájdalom szintjét.


Fotó: 123rf.com

4. Elősegíti a jó alvást

Anélkül, hogy alváshoz közeli tudatállapotba kerülne a páciens – ellenkezőleg, a hipnózis alatt az agy éber állapotban van.– a hipnózis hasznos eszköz lehet a jó alvás elősegítésében. Pl. ideges emberek számára, akik nem tudnak elaludni, vagy álmatlanságban szenvednek, az önhipnózis biztonságérzetet adó környezetet teremt, mely kedvez az elalvásnak és sokszor a kellemes álmoknak is.

5. Önhipnózis mindennapi bajok ellen

A mindennapokat rendszeresen megzavaró bajok ellen is jelenthet gyógyírt az önhipnózis vagy a hipnózis. Ilyen lehet pl. kisebb fájdalmak, idegesség/szorongás, aggodalom/ nyugtalanság, alvászavar, stressz, táplálkozási zavarok, kiégés, depresszió, kapcsolatzavarok… Pszichés és fizikai problémák enyhítésére tehát egyaránt alkalmazható.

6. Mindenkinek van bizonyos érzékenysége a hipnózisra

Még akkor is, ha egyesek leblokkolnak, különösen az első hipnózis ülés alkalmával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hipnózisnak „varázsereje” van, és mindenkinél működik. Motivációinktól függően vagyunk befogadóak: pl. a palliatív gondozásban részesülő, életveszélyben lévő betegek rendkívüli módon befogadók, mert erősen akarják fájdalmaik enyhítését. Viszont pl. azok, akik egy harmadik személy unszolására járnak hipnózisra, nem biztos, hogy eléggé befogadók lesznek, azaz valóban meg akarnak megszabadulni egyes függőségeiktől (cigaretta, alkohol stb.).

7. Az önhipnózis jót tesz a kedélyállapotnak

Amilyen mértékben relaxál minket a hipnózis, olyan mértékben bizonyítottak a jótékony hatások a hipnózis után is. Amellett az önhipnózisnak köszönhetően gyorsan szabályozni tudjuk hangulatingadozásainkat, javíthatunk rosszkedvünkön. A hipnózis alatt megélt kellemes pillanatok hosszabb távon is  jótékonyan hatnak jóllétünkre,

8.  A gyermekek természetes befogadók

Gyermekek esetében a hipnózis meglehetősen természetes állapot, ezért ők nagyon receptívek. Megoldhatók hipnózis útján gyakori, mindennapos problémák pl. vizelési kényszer, hasu fájdalmak, asztma stb.) már három-négy ülés alkalmával.

A gyermekek könnyen megértik az önhipnózisos gyakorlatokat, mert könnyebben lépnek kapcsolatba a képzelet világával, mint a felnőttek. Az idősebbekkel ellentétben, hipnózis alatt a szemük gyakran nyitva marad, tudnak közben rajzolni vagy plüssállataikkal játszani. Az ülések gyermekek esetében rövidebbek.

9. A hipnózisnak helye van az orvossal való konzultációban

Bármilyen indítéka legyen a konzultációnak, az orvos alkalmazhat hipnózist a beteg megnyugtatására és felkészítésére a kezelésre. Azok a betegek, akik műtét előtt pl. az érzéstelenítést végző orvost felkeresik, gyakran aggódnak jövőjük miatt. Ilyenkor a hipnózis számos kommunikációs eszközt használ, ami lehetővé teszi „nyugalmi buborék” létrehozását a konzultáció alatt. A hipnózist kötetlen módon alkalmazzák iylen szituációkban, ami megkönnyíti az információ-áramlást. Így a beszélgetéses hipnózisnak megvan a helye a konzultációkban, hiszen valami kedvező, nyugtató dolog felé irányítja a páciens figyelmét. Az orvos igyekszik, különböző technikák révén, ebben a pozitív képzelet-világban tartani a beteget.

Fotó: 123rf.com

10. Kiegészítő terápia lehet

Gyakran lehet ilyen terápia a hipnózis, amikor azt egészségügyi szakember végzi. Ilyenkor az orvos/hipnoterapeuta a  hipnózist kiegészítő terápiás eszközként használja, mellyel kombinálható vagy helyettesíthető a hagyományos kezelés. A hipnózis módosíthat egy adott terápiás megközelítést is.

11. Azonnali fájdalomcsillapító hatás

Akut fájdalom esetén (pl. sérülés, baleset után) a hipnózis azonnali fájdalomcsillapító hatású lehet, de ez természetesen függ a terapeuta jártasságától és a betegtől is. Egyes személyek kevésbé befogadók, leblokkolnak vagy kevéssé hisznek a hipnózisban (nem feltétlenül tudatosan). Mindamellett ritka, hogy a hipnózisból semmilyen előny nem származik, még ha csak relaxáció is az, ami fájdalomcsillapító hatású lehet.

12. A páciens mint aktív résztvevő 

Krónikus fájdalom esetén  a hipnotikus technikák korlátozhatják vagy megelőzhetik a krízis megjelenését. Minden terápiás esetben a hipnózis sajátossága, hogy a páciens a kezelés aktív résztvevője, ami nem jellemző része a konvencionális módszereknek. A terapeutának el kell fogadnia, hogy nem ő az egyetlen tevékeny résztvevő, irányító, és bízik a páciensben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.