Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hipnózis és terápiás hatása

Érdekességek2021. január 26.

Hiszünk vagy kételkedünk benne, a hipnózis kérdése ritkán hagy bárkit is közömbösen. Bár a szakvélemények nem egyöntetűek, hogy tisztábban lássunk, íme 12 olyan terület, ahol a módosult tudatállapot terápiás hatása az arra érzékeny személyeknél megmutatkozik.

Fotó: gettyimages.com1.  Alkalmazás a krónikus fájdalmak kezelésében

Krónikus fájdalom esetén elsősorban fájdalomcsillapítókat adnak, de bizonyos idő után úgy érzékelhető, hogy a gyógyszerek egyre kevésbé hatnak, viszont a mellékhatások erősödnek. Ami teret hagy a hipnózis alkalmazása lehetőségének.

A hipnózis nem invazív (a testbe pl. a bőrön át behatoló) technika, a hozzászokás kockázata és mellékhatások nélkül.  Egyik fontos terület, ahol bizonyította hatékonyságát, a krónikus fájdalmak kezelése. 

A fájdalom fiziológiai oka ismert: az Idegsejtek impulzusokat küldenek az agynak, a gerincvelőn keresztül. Csak az agyban tudatosul bennünk a fájdalom, ehhez adódik a fájdalom érzelmi dimenzió is, mely eltérő egyéb érzelmektől. A hipnózis a tudatra és a fájdalom érzelmi összetevőjére hat, és nem magára a fájdalomra. Módosítja az érzeteket: csökkenti (vagy megszünteti) a kellemetlen, és fokozza a kellemes érzeteket.

2. Hatásos a dohányzásról való leszokás elősegítésében

Egyes felmérések szerint közel 80%-os a cigaretta elhagyásának tartóssága, egy évvel a dohányzás abbahagyása után, hipnoterápia alkalmazása esetén. Ez sokkal jobb arány, mint bármely más, leszokást segítő módszernél. De figyelem: ahhoz, hogy a módszer működjön, gyakorlott szakemberre van szükség és átfogó terápiára.  Egy komoly kezelés segít a páciensnek felkészülni a dohányzásról való lemondásra, ami nem könnyű, mert függőségről van szó, amellett a cigaretta sokszor nagyon jó „baráttá” is válik a dohányzó szemében. 

Gyakran megtanítják a leszokni vágyónak az önhipnózis technikáját, hogy jobban kezelje a nehézségeket, pl. egy konfliktus esetén, amelyen máskor úgy enyhített, hogy rágyújtott egy cigarettára. A hipnózis módszere mindenkinél működik?  Nem de minden dohányos tehet egy kísérletet. A legtöbben félnek a dohányzás abbahagyásától, mert úgy gondolják, szenvedni fognak a cigaretta hiányától, és evéssel vagy alkohollal fogják pótolni.  – tapasztalják a szakemberek, de segíthetnek a hipnoterapeuták.

3. Helyettesítheti az érzéstelenítést

A hipnózis részlegesen vagy teljesen helyettesítheti egyes operációknál az általános érzéstelenítést. Ilyen pl. kolonoszkópia esetén, vagy pajzsmirigy műtétnél helyi érzéstelenítéssel kombinálva. Ennek számos előnye van: a beavatkozás kényelmesebb (kisebb az aggodalom, nincs injekciózás, stb.), az általános érzéstelenítés mellékhatásainak (pl. hányinger, operáció utáni hányás.) csökkentése vagy elkerülése; rövidebb kórházi tartózkodás stb. Mindamellett maga a hipnózis 50%-kal csökkentheti a páciens által érzett fájdalom szintjét.


Fotó: 123rf.com

4. Elősegíti a jó alvást

Anélkül, hogy alváshoz közeli tudatállapotba kerülne a páciens – ellenkezőleg, a hipnózis alatt az agy éber állapotban van.– a hipnózis hasznos eszköz lehet a jó alvás elősegítésében. Pl. ideges emberek számára, akik nem tudnak elaludni, vagy álmatlanságban szenvednek, az önhipnózis biztonságérzetet adó környezetet teremt, mely kedvez az elalvásnak és sokszor a kellemes álmoknak is.

5. Önhipnózis mindennapi bajok ellen

A mindennapokat rendszeresen megzavaró bajok ellen is jelenthet gyógyírt az önhipnózis vagy a hipnózis. Ilyen lehet pl. kisebb fájdalmak, idegesség/szorongás, aggodalom/ nyugtalanság, alvászavar, stressz, táplálkozási zavarok, kiégés, depresszió, kapcsolatzavarok… Pszichés és fizikai problémák enyhítésére tehát egyaránt alkalmazható.

6. Mindenkinek van bizonyos érzékenysége a hipnózisra

Még akkor is, ha egyesek leblokkolnak, különösen az első hipnózis ülés alkalmával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hipnózisnak „varázsereje” van, és mindenkinél működik. Motivációinktól függően vagyunk befogadóak: pl. a palliatív gondozásban részesülő, életveszélyben lévő betegek rendkívüli módon befogadók, mert erősen akarják fájdalmaik enyhítését. Viszont pl. azok, akik egy harmadik személy unszolására járnak hipnózisra, nem biztos, hogy eléggé befogadók lesznek, azaz valóban meg akarnak megszabadulni egyes függőségeiktől (cigaretta, alkohol stb.).

7. Az önhipnózis jót tesz a kedélyállapotnak

Amilyen mértékben relaxál minket a hipnózis, olyan mértékben bizonyítottak a jótékony hatások a hipnózis után is. Amellett az önhipnózisnak köszönhetően gyorsan szabályozni tudjuk hangulatingadozásainkat, javíthatunk rosszkedvünkön. A hipnózis alatt megélt kellemes pillanatok hosszabb távon is  jótékonyan hatnak jóllétünkre,

8.  A gyermekek természetes befogadók

Gyermekek esetében a hipnózis meglehetősen természetes állapot, ezért ők nagyon receptívek. Megoldhatók hipnózis útján gyakori, mindennapos problémák pl. vizelési kényszer, hasu fájdalmak, asztma stb.) már három-négy ülés alkalmával.

A gyermekek könnyen megértik az önhipnózisos gyakorlatokat, mert könnyebben lépnek kapcsolatba a képzelet világával, mint a felnőttek. Az idősebbekkel ellentétben, hipnózis alatt a szemük gyakran nyitva marad, tudnak közben rajzolni vagy plüssállataikkal játszani. Az ülések gyermekek esetében rövidebbek.

9. A hipnózisnak helye van az orvossal való konzultációban

Bármilyen indítéka legyen a konzultációnak, az orvos alkalmazhat hipnózist a beteg megnyugtatására és felkészítésére a kezelésre. Azok a betegek, akik műtét előtt pl. az érzéstelenítést végző orvost felkeresik, gyakran aggódnak jövőjük miatt. Ilyenkor a hipnózis számos kommunikációs eszközt használ, ami lehetővé teszi „nyugalmi buborék” létrehozását a konzultáció alatt. A hipnózist kötetlen módon alkalmazzák iylen szituációkban, ami megkönnyíti az információ-áramlást. Így a beszélgetéses hipnózisnak megvan a helye a konzultációkban, hiszen valami kedvező, nyugtató dolog felé irányítja a páciens figyelmét. Az orvos igyekszik, különböző technikák révén, ebben a pozitív képzelet-világban tartani a beteget.

Fotó: 123rf.com

10. Kiegészítő terápia lehet

Gyakran lehet ilyen terápia a hipnózis, amikor azt egészségügyi szakember végzi. Ilyenkor az orvos/hipnoterapeuta a  hipnózist kiegészítő terápiás eszközként használja, mellyel kombinálható vagy helyettesíthető a hagyományos kezelés. A hipnózis módosíthat egy adott terápiás megközelítést is.

11. Azonnali fájdalomcsillapító hatás

Akut fájdalom esetén (pl. sérülés, baleset után) a hipnózis azonnali fájdalomcsillapító hatású lehet, de ez természetesen függ a terapeuta jártasságától és a betegtől is. Egyes személyek kevésbé befogadók, leblokkolnak vagy kevéssé hisznek a hipnózisban (nem feltétlenül tudatosan). Mindamellett ritka, hogy a hipnózisból semmilyen előny nem származik, még ha csak relaxáció is az, ami fájdalomcsillapító hatású lehet.

12. A páciens mint aktív résztvevő 

Krónikus fájdalom esetén  a hipnotikus technikák korlátozhatják vagy megelőzhetik a krízis megjelenését. Minden terápiás esetben a hipnózis sajátossága, hogy a páciens a kezelés aktív résztvevője, ami nem jellemző része a konvencionális módszereknek. A terapeutának el kell fogadnia, hogy nem ő az egyetlen tevékeny résztvevő, irányító, és bízik a páciensben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.