Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hipnózis és terápiás hatása

Érdekességek2021. január 26.

Hiszünk vagy kételkedünk benne, a hipnózis kérdése ritkán hagy bárkit is közömbösen. Bár a szakvélemények nem egyöntetűek, hogy tisztábban lássunk, íme 12 olyan terület, ahol a módosult tudatállapot terápiás hatása az arra érzékeny személyeknél megmutatkozik.

Fotó: gettyimages.com1.  Alkalmazás a krónikus fájdalmak kezelésében

Krónikus fájdalom esetén elsősorban fájdalomcsillapítókat adnak, de bizonyos idő után úgy érzékelhető, hogy a gyógyszerek egyre kevésbé hatnak, viszont a mellékhatások erősödnek. Ami teret hagy a hipnózis alkalmazása lehetőségének.

A hipnózis nem invazív (a testbe pl. a bőrön át behatoló) technika, a hozzászokás kockázata és mellékhatások nélkül.  Egyik fontos terület, ahol bizonyította hatékonyságát, a krónikus fájdalmak kezelése. 

A fájdalom fiziológiai oka ismert: az Idegsejtek impulzusokat küldenek az agynak, a gerincvelőn keresztül. Csak az agyban tudatosul bennünk a fájdalom, ehhez adódik a fájdalom érzelmi dimenzió is, mely eltérő egyéb érzelmektől. A hipnózis a tudatra és a fájdalom érzelmi összetevőjére hat, és nem magára a fájdalomra. Módosítja az érzeteket: csökkenti (vagy megszünteti) a kellemetlen, és fokozza a kellemes érzeteket.

2. Hatásos a dohányzásról való leszokás elősegítésében

Egyes felmérések szerint közel 80%-os a cigaretta elhagyásának tartóssága, egy évvel a dohányzás abbahagyása után, hipnoterápia alkalmazása esetén. Ez sokkal jobb arány, mint bármely más, leszokást segítő módszernél. De figyelem: ahhoz, hogy a módszer működjön, gyakorlott szakemberre van szükség és átfogó terápiára.  Egy komoly kezelés segít a páciensnek felkészülni a dohányzásról való lemondásra, ami nem könnyű, mert függőségről van szó, amellett a cigaretta sokszor nagyon jó „baráttá” is válik a dohányzó szemében. 

Gyakran megtanítják a leszokni vágyónak az önhipnózis technikáját, hogy jobban kezelje a nehézségeket, pl. egy konfliktus esetén, amelyen máskor úgy enyhített, hogy rágyújtott egy cigarettára. A hipnózis módszere mindenkinél működik?  Nem de minden dohányos tehet egy kísérletet. A legtöbben félnek a dohányzás abbahagyásától, mert úgy gondolják, szenvedni fognak a cigaretta hiányától, és evéssel vagy alkohollal fogják pótolni.  – tapasztalják a szakemberek, de segíthetnek a hipnoterapeuták.

3. Helyettesítheti az érzéstelenítést

A hipnózis részlegesen vagy teljesen helyettesítheti egyes operációknál az általános érzéstelenítést. Ilyen pl. kolonoszkópia esetén, vagy pajzsmirigy műtétnél helyi érzéstelenítéssel kombinálva. Ennek számos előnye van: a beavatkozás kényelmesebb (kisebb az aggodalom, nincs injekciózás, stb.), az általános érzéstelenítés mellékhatásainak (pl. hányinger, operáció utáni hányás.) csökkentése vagy elkerülése; rövidebb kórházi tartózkodás stb. Mindamellett maga a hipnózis 50%-kal csökkentheti a páciens által érzett fájdalom szintjét.


Fotó: 123rf.com

4. Elősegíti a jó alvást

Anélkül, hogy alváshoz közeli tudatállapotba kerülne a páciens – ellenkezőleg, a hipnózis alatt az agy éber állapotban van.– a hipnózis hasznos eszköz lehet a jó alvás elősegítésében. Pl. ideges emberek számára, akik nem tudnak elaludni, vagy álmatlanságban szenvednek, az önhipnózis biztonságérzetet adó környezetet teremt, mely kedvez az elalvásnak és sokszor a kellemes álmoknak is.

5. Önhipnózis mindennapi bajok ellen

A mindennapokat rendszeresen megzavaró bajok ellen is jelenthet gyógyírt az önhipnózis vagy a hipnózis. Ilyen lehet pl. kisebb fájdalmak, idegesség/szorongás, aggodalom/ nyugtalanság, alvászavar, stressz, táplálkozási zavarok, kiégés, depresszió, kapcsolatzavarok… Pszichés és fizikai problémák enyhítésére tehát egyaránt alkalmazható.

6. Mindenkinek van bizonyos érzékenysége a hipnózisra

Még akkor is, ha egyesek leblokkolnak, különösen az első hipnózis ülés alkalmával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hipnózisnak „varázsereje” van, és mindenkinél működik. Motivációinktól függően vagyunk befogadóak: pl. a palliatív gondozásban részesülő, életveszélyben lévő betegek rendkívüli módon befogadók, mert erősen akarják fájdalmaik enyhítését. Viszont pl. azok, akik egy harmadik személy unszolására járnak hipnózisra, nem biztos, hogy eléggé befogadók lesznek, azaz valóban meg akarnak megszabadulni egyes függőségeiktől (cigaretta, alkohol stb.).

7. Az önhipnózis jót tesz a kedélyállapotnak

Amilyen mértékben relaxál minket a hipnózis, olyan mértékben bizonyítottak a jótékony hatások a hipnózis után is. Amellett az önhipnózisnak köszönhetően gyorsan szabályozni tudjuk hangulatingadozásainkat, javíthatunk rosszkedvünkön. A hipnózis alatt megélt kellemes pillanatok hosszabb távon is  jótékonyan hatnak jóllétünkre,

8.  A gyermekek természetes befogadók

Gyermekek esetében a hipnózis meglehetősen természetes állapot, ezért ők nagyon receptívek. Megoldhatók hipnózis útján gyakori, mindennapos problémák pl. vizelési kényszer, hasu fájdalmak, asztma stb.) már három-négy ülés alkalmával.

A gyermekek könnyen megértik az önhipnózisos gyakorlatokat, mert könnyebben lépnek kapcsolatba a képzelet világával, mint a felnőttek. Az idősebbekkel ellentétben, hipnózis alatt a szemük gyakran nyitva marad, tudnak közben rajzolni vagy plüssállataikkal játszani. Az ülések gyermekek esetében rövidebbek.

9. A hipnózisnak helye van az orvossal való konzultációban

Bármilyen indítéka legyen a konzultációnak, az orvos alkalmazhat hipnózist a beteg megnyugtatására és felkészítésére a kezelésre. Azok a betegek, akik műtét előtt pl. az érzéstelenítést végző orvost felkeresik, gyakran aggódnak jövőjük miatt. Ilyenkor a hipnózis számos kommunikációs eszközt használ, ami lehetővé teszi „nyugalmi buborék” létrehozását a konzultáció alatt. A hipnózist kötetlen módon alkalmazzák iylen szituációkban, ami megkönnyíti az információ-áramlást. Így a beszélgetéses hipnózisnak megvan a helye a konzultációkban, hiszen valami kedvező, nyugtató dolog felé irányítja a páciens figyelmét. Az orvos igyekszik, különböző technikák révén, ebben a pozitív képzelet-világban tartani a beteget.

Fotó: 123rf.com

10. Kiegészítő terápia lehet

Gyakran lehet ilyen terápia a hipnózis, amikor azt egészségügyi szakember végzi. Ilyenkor az orvos/hipnoterapeuta a  hipnózist kiegészítő terápiás eszközként használja, mellyel kombinálható vagy helyettesíthető a hagyományos kezelés. A hipnózis módosíthat egy adott terápiás megközelítést is.

11. Azonnali fájdalomcsillapító hatás

Akut fájdalom esetén (pl. sérülés, baleset után) a hipnózis azonnali fájdalomcsillapító hatású lehet, de ez természetesen függ a terapeuta jártasságától és a betegtől is. Egyes személyek kevésbé befogadók, leblokkolnak vagy kevéssé hisznek a hipnózisban (nem feltétlenül tudatosan). Mindamellett ritka, hogy a hipnózisból semmilyen előny nem származik, még ha csak relaxáció is az, ami fájdalomcsillapító hatású lehet.

12. A páciens mint aktív résztvevő 

Krónikus fájdalom esetén  a hipnotikus technikák korlátozhatják vagy megelőzhetik a krízis megjelenését. Minden terápiás esetben a hipnózis sajátossága, hogy a páciens a kezelés aktív résztvevője, ami nem jellemző része a konvencionális módszereknek. A terapeutának el kell fogadnia, hogy nem ő az egyetlen tevékeny résztvevő, irányító, és bízik a páciensben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.