Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hipnózis és terápiás hatása

Érdekességek2021. január 26.

Hiszünk vagy kételkedünk benne, a hipnózis kérdése ritkán hagy bárkit is közömbösen. Bár a szakvélemények nem egyöntetűek, hogy tisztábban lássunk, íme 12 olyan terület, ahol a módosult tudatállapot terápiás hatása az arra érzékeny személyeknél megmutatkozik.

Fotó: gettyimages.com1.  Alkalmazás a krónikus fájdalmak kezelésében

Krónikus fájdalom esetén elsősorban fájdalomcsillapítókat adnak, de bizonyos idő után úgy érzékelhető, hogy a gyógyszerek egyre kevésbé hatnak, viszont a mellékhatások erősödnek. Ami teret hagy a hipnózis alkalmazása lehetőségének.

A hipnózis nem invazív (a testbe pl. a bőrön át behatoló) technika, a hozzászokás kockázata és mellékhatások nélkül.  Egyik fontos terület, ahol bizonyította hatékonyságát, a krónikus fájdalmak kezelése. 

A fájdalom fiziológiai oka ismert: az Idegsejtek impulzusokat küldenek az agynak, a gerincvelőn keresztül. Csak az agyban tudatosul bennünk a fájdalom, ehhez adódik a fájdalom érzelmi dimenzió is, mely eltérő egyéb érzelmektől. A hipnózis a tudatra és a fájdalom érzelmi összetevőjére hat, és nem magára a fájdalomra. Módosítja az érzeteket: csökkenti (vagy megszünteti) a kellemetlen, és fokozza a kellemes érzeteket.

2. Hatásos a dohányzásról való leszokás elősegítésében

Egyes felmérések szerint közel 80%-os a cigaretta elhagyásának tartóssága, egy évvel a dohányzás abbahagyása után, hipnoterápia alkalmazása esetén. Ez sokkal jobb arány, mint bármely más, leszokást segítő módszernél. De figyelem: ahhoz, hogy a módszer működjön, gyakorlott szakemberre van szükség és átfogó terápiára.  Egy komoly kezelés segít a páciensnek felkészülni a dohányzásról való lemondásra, ami nem könnyű, mert függőségről van szó, amellett a cigaretta sokszor nagyon jó „baráttá” is válik a dohányzó szemében. 

Gyakran megtanítják a leszokni vágyónak az önhipnózis technikáját, hogy jobban kezelje a nehézségeket, pl. egy konfliktus esetén, amelyen máskor úgy enyhített, hogy rágyújtott egy cigarettára. A hipnózis módszere mindenkinél működik?  Nem de minden dohányos tehet egy kísérletet. A legtöbben félnek a dohányzás abbahagyásától, mert úgy gondolják, szenvedni fognak a cigaretta hiányától, és evéssel vagy alkohollal fogják pótolni.  – tapasztalják a szakemberek, de segíthetnek a hipnoterapeuták.

3. Helyettesítheti az érzéstelenítést

A hipnózis részlegesen vagy teljesen helyettesítheti egyes operációknál az általános érzéstelenítést. Ilyen pl. kolonoszkópia esetén, vagy pajzsmirigy műtétnél helyi érzéstelenítéssel kombinálva. Ennek számos előnye van: a beavatkozás kényelmesebb (kisebb az aggodalom, nincs injekciózás, stb.), az általános érzéstelenítés mellékhatásainak (pl. hányinger, operáció utáni hányás.) csökkentése vagy elkerülése; rövidebb kórházi tartózkodás stb. Mindamellett maga a hipnózis 50%-kal csökkentheti a páciens által érzett fájdalom szintjét.


Fotó: 123rf.com

4. Elősegíti a jó alvást

Anélkül, hogy alváshoz közeli tudatállapotba kerülne a páciens – ellenkezőleg, a hipnózis alatt az agy éber állapotban van.– a hipnózis hasznos eszköz lehet a jó alvás elősegítésében. Pl. ideges emberek számára, akik nem tudnak elaludni, vagy álmatlanságban szenvednek, az önhipnózis biztonságérzetet adó környezetet teremt, mely kedvez az elalvásnak és sokszor a kellemes álmoknak is.

5. Önhipnózis mindennapi bajok ellen

A mindennapokat rendszeresen megzavaró bajok ellen is jelenthet gyógyírt az önhipnózis vagy a hipnózis. Ilyen lehet pl. kisebb fájdalmak, idegesség/szorongás, aggodalom/ nyugtalanság, alvászavar, stressz, táplálkozási zavarok, kiégés, depresszió, kapcsolatzavarok… Pszichés és fizikai problémák enyhítésére tehát egyaránt alkalmazható.

6. Mindenkinek van bizonyos érzékenysége a hipnózisra

Még akkor is, ha egyesek leblokkolnak, különösen az első hipnózis ülés alkalmával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hipnózisnak „varázsereje” van, és mindenkinél működik. Motivációinktól függően vagyunk befogadóak: pl. a palliatív gondozásban részesülő, életveszélyben lévő betegek rendkívüli módon befogadók, mert erősen akarják fájdalmaik enyhítését. Viszont pl. azok, akik egy harmadik személy unszolására járnak hipnózisra, nem biztos, hogy eléggé befogadók lesznek, azaz valóban meg akarnak megszabadulni egyes függőségeiktől (cigaretta, alkohol stb.).

7. Az önhipnózis jót tesz a kedélyállapotnak

Amilyen mértékben relaxál minket a hipnózis, olyan mértékben bizonyítottak a jótékony hatások a hipnózis után is. Amellett az önhipnózisnak köszönhetően gyorsan szabályozni tudjuk hangulatingadozásainkat, javíthatunk rosszkedvünkön. A hipnózis alatt megélt kellemes pillanatok hosszabb távon is  jótékonyan hatnak jóllétünkre,

8.  A gyermekek természetes befogadók

Gyermekek esetében a hipnózis meglehetősen természetes állapot, ezért ők nagyon receptívek. Megoldhatók hipnózis útján gyakori, mindennapos problémák pl. vizelési kényszer, hasu fájdalmak, asztma stb.) már három-négy ülés alkalmával.

A gyermekek könnyen megértik az önhipnózisos gyakorlatokat, mert könnyebben lépnek kapcsolatba a képzelet világával, mint a felnőttek. Az idősebbekkel ellentétben, hipnózis alatt a szemük gyakran nyitva marad, tudnak közben rajzolni vagy plüssállataikkal játszani. Az ülések gyermekek esetében rövidebbek.

9. A hipnózisnak helye van az orvossal való konzultációban

Bármilyen indítéka legyen a konzultációnak, az orvos alkalmazhat hipnózist a beteg megnyugtatására és felkészítésére a kezelésre. Azok a betegek, akik műtét előtt pl. az érzéstelenítést végző orvost felkeresik, gyakran aggódnak jövőjük miatt. Ilyenkor a hipnózis számos kommunikációs eszközt használ, ami lehetővé teszi „nyugalmi buborék” létrehozását a konzultáció alatt. A hipnózist kötetlen módon alkalmazzák iylen szituációkban, ami megkönnyíti az információ-áramlást. Így a beszélgetéses hipnózisnak megvan a helye a konzultációkban, hiszen valami kedvező, nyugtató dolog felé irányítja a páciens figyelmét. Az orvos igyekszik, különböző technikák révén, ebben a pozitív képzelet-világban tartani a beteget.

Fotó: 123rf.com

10. Kiegészítő terápia lehet

Gyakran lehet ilyen terápia a hipnózis, amikor azt egészségügyi szakember végzi. Ilyenkor az orvos/hipnoterapeuta a  hipnózist kiegészítő terápiás eszközként használja, mellyel kombinálható vagy helyettesíthető a hagyományos kezelés. A hipnózis módosíthat egy adott terápiás megközelítést is.

11. Azonnali fájdalomcsillapító hatás

Akut fájdalom esetén (pl. sérülés, baleset után) a hipnózis azonnali fájdalomcsillapító hatású lehet, de ez természetesen függ a terapeuta jártasságától és a betegtől is. Egyes személyek kevésbé befogadók, leblokkolnak vagy kevéssé hisznek a hipnózisban (nem feltétlenül tudatosan). Mindamellett ritka, hogy a hipnózisból semmilyen előny nem származik, még ha csak relaxáció is az, ami fájdalomcsillapító hatású lehet.

12. A páciens mint aktív résztvevő 

Krónikus fájdalom esetén  a hipnotikus technikák korlátozhatják vagy megelőzhetik a krízis megjelenését. Minden terápiás esetben a hipnózis sajátossága, hogy a páciens a kezelés aktív résztvevője, ami nem jellemző része a konvencionális módszereknek. A terapeutának el kell fogadnia, hogy nem ő az egyetlen tevékeny résztvevő, irányító, és bízik a páciensben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.

A gondolat is gyógyíthat?

2026. augusztus 01.

Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.



Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.

Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?

Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.

Az érintés ereje

2026. július 31.

Érzékeink közül a tapintás a legszemélyesebb. A másik embert megérinteni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a személyes terébe. Ezt nem mindenki fogadja szívesen, így aki elutasítja az érintéseket, vagy "megállítja" az arra irányuló mozdulatot, azt mindenképpen tudomásul kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk.

Az érintés lehetõségét szabályozza a két ember közötti viszony, a társadalmi különbség, a nem, a kor, a kulturális szokások. Gyereket például nem csókolunk szájon, aggastyánt nem veregetünk vállon.

A csecsemõknek elsõrendû fontosságú a simogatás, az ölbe vétel, vagyis a bõrfelületek minél nagyobb kiterjedésû érintkezése. Ölelgetés, paskolgatás hatására sokszor megnyugszanak a babák.

A kellemes érést okozó testi érintés, mint például az ölelés vagy a simogatás, kifejezetten jótékony hatással van a kedélyállapotra, lecsillapítja a haragot, indulatot, oldja, enyhíti a belsõ feszültséget.