Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hitek és tévhitek a vitaminokról

Érdekességek2020. január 07.

Fotó: 123rf.com

Milyen élelmiszerekben van több vitamin, hogyan őrizhető meg a vitamintartalom, mikor szükséges vitaminpótlás, mennyire hasznosak a vitaminos étrend-kiegészítők? Ha nem mindig vagyunk tisztában az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokkal, de „hallottunk róluk”, vegyük számba néhány, elterjedt állítás igazságtartalmát

 Az iparilag feldolgozott élelmiszerek vitaminszegények

Igaz és hamis

A gyorsfagyasztott, konzervált zöldségek-gyümölcsök megőrzik vitamintartalmukat, mert általában szedés után gyors ütemben kezelik őket. Ezzel szemben az ún. ultrafeldolgozott vagy nagymértékben finomított élelmiszerek vitaminszegények.

A vitamintartalom a hűtőben tárolt élelmiszerekben nem változik

Hamis
Három napon belül pl. egy saláta vitamintartalma közel háromnegyedével csökkenhet a hűtőszekrényben. De az is igaz, hogy a C-vitamin szobahőmérsékleten még kevésbé bírja a tárolást. A tanulság: a vitamindús élelmiszereket hűtőszekrényben sem szabad „raktározni” hosszabb ideig. 

A biogyümölcsökben és zöldfélékben több a vitamin

Igaz
Bár vannak erre vonatkozó, egymással ellentmondó tanulmányok, a bio-gyümölcsök, zöldfélék vitamindúsabbak. Egyik fő előnyük, hogy nem kell meghámoznunk őket. Márpedig közvetlenül a héj alatt rejtőzik a legtöbb vitamin. Ha nem biogyümölcsöt fogyasztunk, gyakran meghámozzuk őket, és a hámozás következtében a vitaminok egy része elvész.


Sütés-főzés során a vitaminok részben lebomlanak

Igaz
A vízben oldódó vitaminok, mint pl. a B- és C-vitamin, a sütésre-főzésre különösen érzékenyek. A fővő vízben  lebomlanak, és még ha kivesszük is a vízből, pl. húsleves készítésekor a zöldségeket, a vitaminok nagyon rosszul viselik a hőt. Minél hosszabb a sütés-főzés ideje, annál nagyobb a vitamin veszteség. Ezért ne melegítsük túl az ételeket, és inkább „al dente” („fogravaló”, nem teljesen főtt) állagúra készítsük pl. a zöldségeket, tésztákat. Továbbá kis lángon gőzölve, párolva, rövid ideig (pl. wokban) főzzünk. 

Mindenkinek tanácsos a vitaminpótlás

Hamis
Sokunk szed különféle vitaminos étrend-kiegészítőket. Noha egyre több tanulmány mutat rá, hogy ez a fajta pótlás nem hatékony a prevenció terén, és jobban tesszük, ha természetes úton jutunk vitaminokhoz. Az 1990-es években megjelent, egyes tanulmányok szerint pl. a béta-karotin nagy dózisban való bevitele dohányosoknál nem preventív hatású, hanem ellenkezőleg, növelheti a tüdőrák kockázatát. Még több a bizalmatlanság a zsírban oldódó vitaminokkal szemben, mivel az ilyen vitaminok túlzott fogyasztása túladagoláshoz vezethet (a szervezet tárolni képes őket, elsősorban a zsírszövetekben és a májban). Ezért mindig gondot kell fordítani az optimális dózsú, kiegészítő vitamin-bevitelre.

Az étrend-kiegészítők adott esetben hasznosak

Igaz
Amikor a vitaminhiány a kiegyensúlyozatlan táplálkozásból ered, azt mindenekelőtt természetes úton pótolni kell, de étrend-kiegészítők is alkalmazhatók. Az elégtelen vitaminszint egyes betegségek következtében is felléphet (pl. rákbetegségek, súlycsökkentő sebészeti műtétek, anorexia stb. esetén), és akkor is elengedhetetlen a pótlás, főként, h a természetes bevitel nem lehetséges. Amellett a naphiányos időszakban sokakat érint pl. a D-vitamin hiány – ilyenkor e vitamin étrend-kiegészítő formában történő rendszeres szedése szintén ajánlott. Hiszen ezek a D-vitamin készítmények segítenek fenntartani a szükséges vitaminszintet. Ha mégsem, multivitamin termékek adott ideig történő szedése javasolt, mérsékelt dózisban, ami csökkenti a vitamin-egyensúly hiányából eredő bajok esélyét.

A vegetáriánusoknál fennállhat a vitaminhiány kockázata

Igaz
Az állati eredetű élelmiszereket mellőző étrend követésekor felléphet vitaminhiány – egyebek mellett nagyon gyakran elégtelen lehet a B12 vitaminszint. Az egyik amerikai egyetem kutatói szerint a vegetáriánusok 90%-ánál fennáll ennek kockázata. Ami súlyos következményekkel járhat, pl. növelheti az ischaemiás stroke veszélyét – mutat rá egy másik, brit tanulmány.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.