Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hízást okoznak a túlzottan feldolgozott élelmiszerek

Érdekességek2019. július 18.

Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek, ezzel növelik az elhízás kockázatát, ugyanis egy úttörő kutatás szerint átlagosan napi 500 kalória többletbevitelt jelentenek.

Fotó: 123rf.comAz amerikai tanulmány először vizsgálta önkéntesek bevonásával a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. A kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték. Kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi 500 kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek – számolt be róla a BBC News.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést, aki ilyet fogyaszt.

A feldolgozott ételek pontos definícióját nehéz megadni, mondta el Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója hozzátéve, hogy  “olyan ez, mint a pornográfia, nehéz leírni, de az ember rögtön felismeri, ha meglátja”. Ide sorolják azokat az ételeket, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel, édes vagy ízesített sós snackek, chipsek, csokoládé és más édesség, édesített üdítőitalok, instant levesek, fagyasztott vagy konzerv készételek, valamint a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek.

A kutatáshoz húsz önkéntest költöztettek be egy hónapra egy laboratóriumba.

Két hétig vagy erősen feldolgozott ételeket vagy nem feldolgozott ételeket ettek, aztán a második két hétben cseréltek. A résztvevők annyit ehettek, amennyit akartak, de a kutatók minden falatot feljegyeztek, amit magukhoz vettek.

A feldolgozott étrendben olyan fogások szerepeltek, mint a quesadilla és a sült bab, míg a nem feldolgozott ételek között volt például a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal.

A két hétig erősen feldolgozott ételeket fogyasztók átlagosan napi 508 plusz kalóriát vettek magukhoz és nagyjából egy kilót híztak.


Hall, a cukorbetegséget, emésztőszervi és vesebetegségeket vizsgáló amerikai intézet tudósa hangsúlyozta, hogy ez az első olyan kutatás, amely ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között. “A feldolgozott ételek növelik a kalóriabevitelt, a testsúlyt és hízást okoznak” – állapította meg Hall azt is hozzáfűzve, hogy ez a kapcsolat a szélesebb népesség elhízásában is szerepet játszhat.

Hall emlékeztetett rá: az amerikai “elhízásjárványt” napi 250-300 többletkalória elfogyasztása okozza.

A kísérletben résztvevők elmondták, hogy az erősen feldolgozott és a fel nem dolgozott ételek egyaránt “finomak voltak”. Tehát nem azért ettek többet a feldolgozott ételekből, mert jobbnak találták.

A kétféle étrend tápanyagtartalmát is gondosan kiegyensúlyozták, hogy egyenlő arányban tartalmazzanak cukrot és más szénhidrátokat, zsírokat és rostokat.

Amikor az ember nem feldolgozott ételt eszik, az éhséget elfojtó hormonok egyike, a PYY szintje megnövekedik annak ellenére, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a nem feldolgozott étel fogyasztásakor az éhségérzetet kiváltó hormon szintje csökken.

A tanulmány rövid időn át, kis létszámú csoporttal készült, ezért nem világos, hogy szélesebb népességre is igazak-e a megállapításai.

Gunter Kuhnle, Readingi Egyetem tudósa szerint a jól megtervezett és végrehajtott kutatás érdekes, bár nem túl meglepő eredményt hozott. Értékelése szerint a résztvevők fogyaszthatóbbnak találták a feldolgozott ételeket, gyorsabban ették azokat és ebből kifolyólag valószínűleg tovább tartott, amíg elérték a teltségérzetet.

Mint rámutatott, a másik érdekes eredménye a tanulmánynak a kalóriánkénti költség: a feldolgozott ételek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a nem feldolgozott ételekből álló koszt, és ennek valószínűleg szintén jelentősek a közegészségügyi vonzatai.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Diabétesz – Mire figyeljünk munkavállalóként és munkáltatóként?

2025. december 20.

Gyakorlati tanácsok diabéteszes munkavállalóknak:


A munkaidő tervezésénél helyezd előtérbe a rendszeres étkezést: legyen nálad előre bekészített, kiegyensúlyozott tízórai/ebéd, és jelezd időben a vezetődnek, mikor van szükséged rövid szünetre.
Ha inzulint adsz, gondoskodj eszközeid (vércukormérő, inzulin, tűk) diszkrét, mégis könnyen elérhető tárolásáról, és jelezd, hogy szükséged van egy kulturált, szeparált helyiségre a beadáshoz.
CGM-eszköz (folyamatos szöveti glükózmonitorozás) vagy vércukormérő használatakor állítsd be az észszerű riasztási szinteket, és ha jelzés érkezik, szakítsd meg a tevékenységet: az egészséged elsőbbséget élvez.
Kommunikálj nyíltan: mondd el röviden közvetlen kollégáidnak, hogyan segíthetnek hipoglikémia esetén (pl. cukor, gyümölcslé adása), és tarts a közeledben gyors segítséget.
Vegyél részt az üzemorvosi vizsgálatokon, és egyeztess a feladataidról, ha balesetveszélyes munkát végzel vagy vezetési kötelezettséged van.
Figyelj a mentális jóllétedre: a betegség menedzselése körülményes, ezért sokszor nagy terhet jelenthet. Kérj pszichológusi támogatást, ha kimerültnek érzed magad.
Használd ki a béren kívüli juttatásokat (egészségpénztár, magánegészségügyi ellátás, SZÉP-kártya, sportolási támogatás), és kérdezz rá a vállalati mozgás- vagy életmódprogramokra.
Ne szégyelld a diabéteszt! — ez kezelhető állapot; a tudatos önmenedzsment és a nyílt, asszertív kommunikáció megkönnyíti a mindennapokat.

Gluténmentes vendéglátás

2025. december 20.

A biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás érdekében a Magyar Coeliakia Egyesület elindítja hazánkban is a „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás Projekt”-et. A cél a kevesebb, de mindenképpen ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőségek biztosítása.

Már hazánkban is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegségnek ma egyetlen hatékony terápiája ismert – az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés kockázatos esemény, például egy pizzériában, ahol rendszerint „vegyes” a kínálat, azaz búzalisztes – és gluténmentes pizzát egyaránt készítenek és felszolgálnak. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő.

Mindemelett a vendéglátóhely nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny (a coeliakia NEM allergia, hanem egész életre szóló autoimmun betegség), az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolhatja, nem csupán a szociális kapcsolataiban, hanem akár a munkájában is.

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.