Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hízást okoznak a túlzottan feldolgozott élelmiszerek

Érdekességek2019. július 18.

Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek, ezzel növelik az elhízás kockázatát, ugyanis egy úttörő kutatás szerint átlagosan napi 500 kalória többletbevitelt jelentenek.

Fotó: 123rf.comAz amerikai tanulmány először vizsgálta önkéntesek bevonásával a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. A kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték. Kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi 500 kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek – számolt be róla a BBC News.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést, aki ilyet fogyaszt.

A feldolgozott ételek pontos definícióját nehéz megadni, mondta el Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója hozzátéve, hogy  “olyan ez, mint a pornográfia, nehéz leírni, de az ember rögtön felismeri, ha meglátja”. Ide sorolják azokat az ételeket, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel, édes vagy ízesített sós snackek, chipsek, csokoládé és más édesség, édesített üdítőitalok, instant levesek, fagyasztott vagy konzerv készételek, valamint a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek.

A kutatáshoz húsz önkéntest költöztettek be egy hónapra egy laboratóriumba.

Két hétig vagy erősen feldolgozott ételeket vagy nem feldolgozott ételeket ettek, aztán a második két hétben cseréltek. A résztvevők annyit ehettek, amennyit akartak, de a kutatók minden falatot feljegyeztek, amit magukhoz vettek.

A feldolgozott étrendben olyan fogások szerepeltek, mint a quesadilla és a sült bab, míg a nem feldolgozott ételek között volt például a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal.

A két hétig erősen feldolgozott ételeket fogyasztók átlagosan napi 508 plusz kalóriát vettek magukhoz és nagyjából egy kilót híztak.


Hall, a cukorbetegséget, emésztőszervi és vesebetegségeket vizsgáló amerikai intézet tudósa hangsúlyozta, hogy ez az első olyan kutatás, amely ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között. “A feldolgozott ételek növelik a kalóriabevitelt, a testsúlyt és hízást okoznak” – állapította meg Hall azt is hozzáfűzve, hogy ez a kapcsolat a szélesebb népesség elhízásában is szerepet játszhat.

Hall emlékeztetett rá: az amerikai “elhízásjárványt” napi 250-300 többletkalória elfogyasztása okozza.

A kísérletben résztvevők elmondták, hogy az erősen feldolgozott és a fel nem dolgozott ételek egyaránt “finomak voltak”. Tehát nem azért ettek többet a feldolgozott ételekből, mert jobbnak találták.

A kétféle étrend tápanyagtartalmát is gondosan kiegyensúlyozták, hogy egyenlő arányban tartalmazzanak cukrot és más szénhidrátokat, zsírokat és rostokat.

Amikor az ember nem feldolgozott ételt eszik, az éhséget elfojtó hormonok egyike, a PYY szintje megnövekedik annak ellenére, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a nem feldolgozott étel fogyasztásakor az éhségérzetet kiváltó hormon szintje csökken.

A tanulmány rövid időn át, kis létszámú csoporttal készült, ezért nem világos, hogy szélesebb népességre is igazak-e a megállapításai.

Gunter Kuhnle, Readingi Egyetem tudósa szerint a jól megtervezett és végrehajtott kutatás érdekes, bár nem túl meglepő eredményt hozott. Értékelése szerint a résztvevők fogyaszthatóbbnak találták a feldolgozott ételeket, gyorsabban ették azokat és ebből kifolyólag valószínűleg tovább tartott, amíg elérték a teltségérzetet.

Mint rámutatott, a másik érdekes eredménye a tanulmánynak a kalóriánkénti költség: a feldolgozott ételek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a nem feldolgozott ételekből álló koszt, és ennek valószínűleg szintén jelentősek a közegészségügyi vonzatai.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fertőzési veszélyek a vizeken

2025. szeptember 10.

Az édesvízi paraziták által okozott fertőzések úgy keletkeznek, hogy a fertőzött egyének széklete, vizelete belekerül az állóvízbe.

A féreg a bőrön keresztül jut a szervezetbe, fertőzött vízben való úszáskor, mezítlábbal mocsárban járás alkalmával, stb. Ezek okozzák a viszkető bőrgyulladást (az ún. úszók viszketése) és a kb. három hét múlva fellépő magas lázat. Afrikában és a trópusi országokban, sajnos, még a szálloda területén levő édesvízi fürdőhelyek sem mentesek a kórokozóktól, ezért inkább a szálloda medencéjében ajánlott a fürdés.

Nyári élelmiszerbiztonsági kisokos

2025. szeptember 10.


Akár otthon főzünk, akár a kertben grillezünk, tartsuk külön a nyers élelmiszereket és a készételeket! A nyers húsokhoz, zöldségekhez és készételekhez mindig használjunk külön vágódeszkát és kést, hogy elkerüljük a keresztszennyeződéseket.
Alaposan mossunk kezet ételkészítés előtt, közben és utána, valamint a nyers hússal, tojással való érintkezést követően.
A kánikulában az asztalon hagyott étel akár egy óra alatt is kockázatossá válhat. Célszerű kisebb adagokban tálalni és a hűtőből mindig frissen elővenni a következő adagot. 
Nyáron legyen nálunk jégakku és hűtőtáska, ha hűtést igénylő, romlandó élelmiszereket szállítunk.


Mit érdemes készíteni hőségben?

A meleg megváltoztathatja az étvágyunkat, így tervezzünk ennek megfelelően. A szezonális, friss alapanyagok használata különösen előnyös: friss zöldségekből és gyümölcsökből pár perc alatt hűsítő krémleveseket és turmixokat készíthetünk. A különböző saláták is kiváló megoldásnak bizonyulnak. Érdemes ilyenkor gyorsan, akár sütés nélkül is elkészíthető fogásokat választani. Figyeljünk arra, hogy az elkészült ételeket minél hamarabb lehűtsük és a hűtőbe tegyük. Kerüljük a tojásos, majonézes ételeket, a krémes süteményeket és a tejszínes önteteket, mivel ezek különösen gyorsan romlanak.

Hogyan pótoljuk a vegán étrendben a fehérjebevitelt?

2025. szeptember 09.

Egyre többen keresik a növényi alapú megoldásokat táplálkozásukban. Adódik azonban ilyenkor a kérdés, vajon hogyan biztosítható a megfelelő fehérje- és minden más bevitel vegán étrend mellett? Fehérjére ugyanis szükség van, ez nem is kérdés!

A fehérje fontos szerepet játszik szervezetünk energiaellátásában, mivel az aminosavak, melyek a fehérjék építőelemei, alapvető fontossággal bírnak a sejtek működésében, a szövetek regenerációjában a meglévő izomzat és kötőszövetek fenntartásában, valamint az izomépítésben. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasztunk, az segíthet fenntartani energiaszintünket is, mivel pedig lassabban emésztődnek, mint a szénhidrátok, hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet és jobban támogathatják a fogyást. 

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük a növényi fehérjékről.

Miért jobb a növényi fehérje és mi hiányzik belőle?

„A növényi fehérjék esetében előnyként említhető a rost- és antioxidáns-tartalom, amelyek nemcsak a megfelelő emésztést támogatják, hanem hosszabb ideig tartó teltségérzetet is biztosíthatnak valamint az oxidatív stressz csökkentésében is közreműködhetnek. Bár gyakran hiányosak valamely esszenciális aminosavakban, megfelelő kombinációjukkal (például rizs-, borsó-, szója-, kender-, tömagfehérje) ez a hiány pótolható, így kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként ugyanolyan hatékonyak lehetnek a fogyásban. A növényi fehérjék alacsonyabb kalóriatartalma révén pedig a bevitt energiamennyiség is könnyebben kontrollálható.” – sorolja fel a növényi fehérjék előnyeit Goda Gábor.