Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

HŐ-HŐ-HŐSÉG - mikor, ha nem most?

Érdekességek2018. augusztus 22.

Szeretjük a meleget, még a nagyon meleget is - hiszen nyár van, itt az ideje -, de megfelelő óvintézkedések és a hűsítő tippek ilyenkor is jól jönnek, hiszen kisbabát, nagymamát, kiskutyát - szóval, akikről mi gondoskodunk - őket védeni kell a hőhatástól.  

1. Folyadékfogyasztás

A nagy hőségben nem lehet elégszer hangsúlyozni a folyadék folyamatos fogyasztását, azonban szomjunkat ne alkoholos, koffeintartalmú, vagy cukrozott italokkal csillapítsuk, mert ezekkel ellenkező hatást érhetünk el, ugyanis felgyorsítják a folyadék távozását szervezetünkből, a hideg folyadék pedig akár gyomorgörcsöt is okozhat.
Igyunk csapvizet, pici sóval dúsítva, vagy citromkarikával, esetleg jégkockával. Azonban, ha vendéglátóhelyen kérjük a jégkockát, nézzük meg, átlátszóm tiszta-e, nem szennyezett.

A szakemberek szerint a fővárosban és az ország nagy részében jó minőségű a csapvíz. A vizet hagyjuk egy kicsit folyni a csapból, ezáltal hűsebb lesz, és ekkor igyuk, vagy készítsünk belőle limonádét, lehetőleg cukor nélkül, de a melegben kellemes és hűsít a forró, meleg  vagy langyos tea is.

2. Könnyű ételek
Ételeink nagy részét a saláták, a gyümölcsök, a tejszín, tejszínhab nélküli gyümölcslevesek és a rántás nélküli, joghurttal vagy kefírrel habart főzelékek alkossák. Ne együnk nehéz ételeket, részesítsük előnyben a roston vagy tepsiben, zsiradékmentesen sült szárnyas húsokat, de grillezhetünk, süthetünk zöldségeket, gyümölcsöket is.
A nagy meleg, a hőség jó is lehet valamire: böjtölhetünk és fogyhatunk!

3. Könnyű ruházat, mely véd a naptól
Viseljünk szellős ruhákat, a gyermekekre is vékony ruhákat adjunk, és védjük a fejüket kalappal, vászon-sapkával, kendővel. Ügyeljünk arra is, hogy a gyerekeket ne hagyjuk ügyeink intézésekor az autóban.

4. Tippek a hőség enyhítésére
Ha valakinek a lakásában nincsen légkondicionáló berendezés vagy ventillátor, szellőztessen hajnalban, majd sötétítsen be függönyökkel, rolókkal, de résnyire hagyja nyitva az ablakokat, hogy áramoljon, cserélődjön a friss levegő. A lehúzott roló védi a meleg sugaraktól az ablaküveget, és estére nem lesz hőség a lakásban. Hatékony megoldás az is, ha vízbe mártott és kicsavart lepedőt terítünk az ablakra. Hajnalban és késő este tárjuk ki az ablakokat.
A kanapéra, fotelra terítsünk fehér lepedőt, ezáltal izzadtságunk nem a kárpitba szívódik és kellemes, hűs érzést is ad a tiszta anyag.

A kádat és a mosogatót öntsük tele hideg vízzel, egy idő után érezhető, hogy a lakásban csökken a hőmérséklet. Zuhanyozzunk, mosakodjunk sűrűn. A szabadban árnyékos helyeken tartózkodjunk. Legyen nálunk kéztisztító kendő vagy gél, de vihetünk magunkkal kicsi, vizes törülközőkendőt, tisztítsuk, hűtsük magunkat folyamatosan.

A nagy melegben kerüljük az intenzív testmozgást. Erre még a reggeli és az esti órák sem javasoltak még egészségeseknek sem.

5. Gondoskodjunk az idősekről és a háziállatokról is
Ne feledkezzünk meg idős, vagy beteg hozzátartozóinkról, szomszédainkról, érdeklődjünk, van-e szükségük valamire, segítsünk nekik is.
Gondoskodjunk házi kedvenceinkről, nekik is szükségük van több vízre, és ne hagyjuk őket sem az autóban felhúzott ablakkal.

S ha a sóhajtások, panaszkodások, bosszankodások helyett beprogramozzunk magunkat, hogy nem is vesszük észre a hőséget, hiszen nem tehetünk ellene sokat, szervezetünk alkalmazkodik, és egy idő után nem vesszük észre, hogy melegünk van. Lehet ezen mosolyogni, de működik!


Dr. Szigethy Emma Ph.D
életvitel-életmód szakértő


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

2025. január 17.

„Csúnyán köhög” – panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.

A hirtelen hűvösebbé váló szeptemberi hónapban a vírusok is könnyebben terjednek, és a szülők is egymásnak adják a kilincset az orvosi rendelőkben. Szinte nincs olyan iskolai vagy óvodai közösség, ahol ne lennének köhögős-orrfolyós gyermekek. Mivel a gyermekek évi 10-12 alkalommal is elkaphatják egyikét, másikát vagy elkaphatják a felsőlégúti fertőzések valamelyikét ezért – kis túlzással – vannak olyan kicsinyek, akik kisebb-nagyobb megszakítással szeptembertől akár márciusig betegek. 

Elhúzódó köhögés

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a köhögés egy reflexes folyamat, ami bár sokszor valóban igen intenzív és ijesztő lehet az avatatlan fül számára, mégis jelentős szerepet tölt be a szervezet védelmében, hiszen az alsó- és felső légutak tisztulását segíti elő. Sokszor felmerülő probléma, hogy a szülő azzal fordul az orvoshoz, hogy a gyermek „csúnyán köhög”. Mivel nem egzakt orvosi kifejezésről van szó, ezért érdemes az alábbi kérdéseket átgondolni a kivizsgálás előtt:


Mennyi ideje áll fenn a köhögés? 
Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki?
Változott-e a köhögés jellege az idő múlásával?
Száraz vagy váladékos (produktív)? Ha váladékos, milyen színű és állagú a köpet?
Mikor rosszabbodik a köhögés?
Kapcsolódik-e a köhögés egyéb tünetekhez?
A köhögés kezdetén vagy bármelyik szakaszában volt-e láz?
Szed-e a gyermek bármilyen gyógyszert?
Van-e valamilyen ismert allergiája vagy asztmája a gyermeknek?


– A gyermekkorban jelentkező akut betegségek legfőképp fertőzéses eredetűek. Természetesen most, hogy a kisgyermekek egyik légúti betegségből a másikba esnek, nem is kell rögvest immunrendszert érintő vagy krónikus betegségtől tartani, és fontos, hogy a szülők azzal is tisztában legyenek, hogy a köhögés-orrfolyás akár 3-4 hétig is „ragaszkodni fog” a kicsinyekhez – magyarázza a gyermekpulmonológus.

Mitől lesz csúnya a köhögés?

–Amikor a gyermek megbetegszik és tartósan köhög, elsősorban azt figyeljük meg, hogy a köhögés mellett milyen az általános állapota: elesett vagy jókedvű; tud-e megfelelően enni-inni, zavarja-e a köhögés alvását, hétköznapi tevékenységeit? Enyhülnek-e a panaszok az orrszívást, orrfújást vagy az orrmosást követően? Az általános állapot megfigyelése mellett azonban arra is figyelni kell, hogy okoz-e bármiféle légzési nehezítettséget a köhögés. A nehezített légzésről árulkodik a légzési segédizmok használata (az orrszárnyi légzés, a szegycsont felett behúzódó izom, a bordaközi izmok behúzódása és a fokozódó hasi légzés) – ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, indokolt a mihamarabb orvoshoz fordulni – figyelmeztet a szakember.

Ételintoleranciára gyanakszik? Így segíthet az ételnapló a tünetek azonosításában

2025. január 17.

Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele megszorító diétába. Inkább ragadjunk tollat és papírt, és kezdjünk naplóírásba! Ezzel a gasztroenterológusnak is segítséget nyújthatunk a pontos diagnózis felállításához – tanácsolja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa, akit a táplálkozási napló jelentőségéről faggattunk.

A „nemszeretem” ételek és az ételintolerancia

Amikor filmnézés közben elfogyasztunk egy tál pattogatott kukoricát, és elkortyolunk hozzá egy pohár üdítőitalt, két akciójelenet között nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy milyen sokféle anyagot és ételkomponenst juttatunk a szervezetünkbe, amelyek feldolgozása akár kihívást is jelenthet számára.

–Az emésztőrendszerünkbe jutott élelmiszerek és élelmiszer-komponensek alapvetően kétféleképpen válthatnak ki panaszokat: ételintolerancia és ételallergia formájában. E kettő közül az ételintolerancia gyakoribb megjelenési forma, amely a lakosság 10-30 százalékát érintheti – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet.

Az ételintolerancia az allergiával összehasonlítva egy kevésbé súlyos állapotot jelent, és röviden úgy lehetne jellemezni, hogy az emésztőrendszerünk nem képes bizonyos ételeket vagy ételösszetevőket megfelelően feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciákat enzimdefektus okozza (ezt látjuk például laktózintolerancia esetében), de étrendünk sokféle összetevője, élelmiszer-adalékanyagok (pl. szulfitok, nátrium glutamát), az élelmiszerekben előforduló természetes vegyi anyagok (pl. hisztamin) vagy toxinok is kiválthatják panaszainkat. Ha csak abból indulunk ki, hogy hány ezerféle adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban, hogy ízeket, színeket, megfelelő állagot és eltarthatóságot adjanak a feldolgozott élelmiszereknek, abból már sejthető, milyen nagy kihívásokkal kell emésztőrendszerünknek megbirkóznia.

Természetesen az ételintolerancia is sok kirakóelemből áll össze, így többek között az emésztőszerv állapota, az esetlegesen fennálló felszívódási zavarok vagy az emésztőenzimek működése is hatással van kialakulására. Összességében egy rendkívül kellemetlen állapotról van szó, ami igen sokszínű tünetek formájában jelentkezhet, és megkeserítheti az érintettek életét. Ezek a tünetek ráadásul sokszor késleltetve, az étkezés után akár órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, ami miatt nehéz a problémát jelentő étel tetten érése. 

Így segítheti az ételnapló az ételintolerancia diagnózisát

Mint Pászthory doktornő hangsúlyozza, ha bizonyos ételek elfogyasztásakor tüneteket tapasztalunk, már a gasztroenterológussal történő találkozást megelőzően célszerű ételnaplót vezetnünk, első lépésben saját magunk számára. A naplóban tételesen listázni kell a panaszokat megelőző 48 órában elfogyasztott valamennyi étel és ital típusát, elkészítési módját, mennyiségét (pl. 2 szelet felvágott, 1 dl kefir, 1 kis tányérnyi leves, egy marék mogyoró) és időpontját. Fontos, hogy ha készételt (pl. joghurtot, kenyeret vagy felvágottat) vásároltunk, azt is írjuk mellé, hogy milyen gyártmányú volt a készítmény (márkanév, fantázianév), hiszen elképzelhető, hogy a benne lévő adalékanyagok (ételízesítők, fűszerek, tartósítószerek) okozzák panaszainkat; továbbá azt is jegyezzük fel, hogy az adott ételt mivel kombináltuk az étrendünkben (ne feledkezzünk meg a felhasznált ételízesítő anyagokról sem).

Minden tizedik magyar érintett, évente százmilliárdokba kerül a diabétesz

2025. január 16.

Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.

A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan. 

2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti. 

Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott. 

Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.  

A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása

A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. 

A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. 


A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség. 


Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.