Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy lehet környezetbarát konyhád?

Érdekességek2020. június 08.

Fotó: pixabay.com

Az ökológiai átmenet megvalósítása a konyhában mindenki számára elérhető. Az ott használatos anyagok helyes megválasztása, természetes tisztítószerek, csomagolóanyagok használata, a műanyag alternatíváinak alkalmazása mind-mind ideértendő. Jó tanácsok a környezettudatos „öko-konyha” megvalósításához.

Sütés-főzés 

Környezeti szempontból semleges és tartós anyagok választása

A mindennapokban jól tesszük, ha előnyben részesítjük az egészségünket nem veszélyeztető anyagból készült konyhai eszközöket. Így lehetőleg válasszunk pl. rozsdamentes acél-, kerámia-, üveg- vagy öntöttvas termékeket. Ezek közt nem találunk ugyanis olyan káros, elsősorban az endokrin rendszert károsító anyagokat. Amellett hosszú évekig, olykor évtizedekig eltartanak a belőlük készült különféle háztartási eszközök.

A sütőben való sütéshez pl. használjunk hőálló üvegtepsiket, melyek semleges hatású anyagból készültek, és újrahasznosíthatók. Ahhoz, hogy ne ragadjon le rajtuk az étel, természetes módon érjük el, ne bevonatokkal, pl. zsiradék, liszt használatával. Egyéb konyhai eszközök készüljenek fából vagy ajánlottan inox anyagból (lapátok, keverő kanalak, evőeszközök stb.)

Egy tipp: ha környezetbarát konyhát akarunk megvalósítani, őrizzük meg régi eszközeinket – az újak, bár mutatósak, gyártásuk révén gyakran nem kívánatos hatást gyakorolnak környezetünkre.

Kerüljük a bevonatos edényeket, serpenyőket

Könnyen megsérülnek, nem túl tartósak, így rendszeresen cserélni kell őket. Továbbá magas hőfokon, vagy a legkisebb karcolásra bizonyos vegyi anyagok, „endokrin károsítók” szabadulhatnak fel belőlük. Ezek zsírban oldódó anyagok, és szétterjedhetnek a zsiradékban, pl. a sütőolajban. Általában véve, és mivel nincs meg a kellő távlat a változásra,  ezen káros anyagok miatt egyik bevonat sem igazán ajánlható általános használatra.  Azt viszont megtehetjük, és kevesebb kárt okozunk vele,  ha az ilyen edények egy konkrét célra használjuk,  pl. egy bevont serpenyőben csak palacsintát sütünk….


Tárolás, csomagolás

Üvegtermékek

Használjunk üvegből készült élelmiszer-tároló edényeket, dobozokat. Bár könnyebben törnek, mégis előnyben részesítendők, mert környezetbarát anyagot képviselnek, vegyi anyagoktól mentesek, és újrahasznosíthatók

been wrap

Növényi alapú, lebomló műanyagok

Újdonságnak számítanak, de nem annyira környezetbarát anyagok, mint azt sokan gondolják. Általában csak kis arányban tartalmaznak bioműanyagot, mely a leggyakrabban cukornádból vagy kukoricából készül. Így a termesztéshez szükséges, vízéhes kultúra és a sok növényvédőszer a helyi élelmiszer-forrás rovására megy.

Mellőzzük a műanyag- és alumínium-fóliát

Korlátozzuk ezen csomagolóanyagok „reflexszerű” használatát, gyakran eddigi szokásunkkal ellentétben. Egy újdonság különféle tálak, dobozok, edények befedésére vagy élelmiszerek csomagolására a méhviasszal bevont szövet (méhviaszos textil). Ez a környezetbarát anyag, a „been wrap” frissen tartja az élelmiszert, nem termel hulladékot, könnyen formálható a tároló, edény, élelmiszer alakja szerint. Amellett elkészíthető otthon is, ha be tudunk szerezni méhviaszt és egy darab vászon anyagot. Hevítsük (pl. enyhe sütőben) az anyagon egyenletesen eloszlatott méhviaszt,  majd miután befedte a textilt, majd hagyjuk kihűlni.

Léteznek rugalmas szilikon fedők is, melyek jó választást jelentenek. pl. hideg  élelmiszerek  tárolására, tökéletesen tapadnak. A sütőpapír szintén megfelelő lehet az alumíniumfólia helyettesítésére. Ez utóbbi káros anyagot bocsát ki pl. savas élelmiszerekkel érintkezve (paradicsom, citrom…), vagy a sütő magas hőfoka hatására fémtartalma oldódhat. 

Tisztítás

Természetes tisztítószereket használjunk

Három példa egyszerű, természetes tisztítószerekre, a mérgező vegyi anyagokat tartalmazó termékekkel szemben: fehér ecet, szódabikarbóna, fekete szappan – mindent kitakaríthatunk vele a konyhában. Vízzel egyenlő arányban keverve a fehér ecet kiváló lemosószer pl. a konyhai munkaasztalon. A szódabikarbóna nedves szivacson pl. a mosogatóban tökéletesen tisztít, enyhén dörzsölő hatást vált ki. A kevésbé elterjedt, de sokoldalú fekete szappan folyadék általában olívaolaj alapú, természetes tisztítószer, kiváló zsíroldó. Ha pedig citrom esszenciális olajjal illatosítjuk, természetes fertőtlenítőszer is egyben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.