Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy lehet környezetbarát konyhád?

Érdekességek2020. június 08.

Fotó: pixabay.com

Az ökológiai átmenet megvalósítása a konyhában mindenki számára elérhető. Az ott használatos anyagok helyes megválasztása, természetes tisztítószerek, csomagolóanyagok használata, a műanyag alternatíváinak alkalmazása mind-mind ideértendő. Jó tanácsok a környezettudatos „öko-konyha” megvalósításához.

Sütés-főzés 

Környezeti szempontból semleges és tartós anyagok választása

A mindennapokban jól tesszük, ha előnyben részesítjük az egészségünket nem veszélyeztető anyagból készült konyhai eszközöket. Így lehetőleg válasszunk pl. rozsdamentes acél-, kerámia-, üveg- vagy öntöttvas termékeket. Ezek közt nem találunk ugyanis olyan káros, elsősorban az endokrin rendszert károsító anyagokat. Amellett hosszú évekig, olykor évtizedekig eltartanak a belőlük készült különféle háztartási eszközök.

A sütőben való sütéshez pl. használjunk hőálló üvegtepsiket, melyek semleges hatású anyagból készültek, és újrahasznosíthatók. Ahhoz, hogy ne ragadjon le rajtuk az étel, természetes módon érjük el, ne bevonatokkal, pl. zsiradék, liszt használatával. Egyéb konyhai eszközök készüljenek fából vagy ajánlottan inox anyagból (lapátok, keverő kanalak, evőeszközök stb.)

Egy tipp: ha környezetbarát konyhát akarunk megvalósítani, őrizzük meg régi eszközeinket – az újak, bár mutatósak, gyártásuk révén gyakran nem kívánatos hatást gyakorolnak környezetünkre.

Kerüljük a bevonatos edényeket, serpenyőket

Könnyen megsérülnek, nem túl tartósak, így rendszeresen cserélni kell őket. Továbbá magas hőfokon, vagy a legkisebb karcolásra bizonyos vegyi anyagok, „endokrin károsítók” szabadulhatnak fel belőlük. Ezek zsírban oldódó anyagok, és szétterjedhetnek a zsiradékban, pl. a sütőolajban. Általában véve, és mivel nincs meg a kellő távlat a változásra,  ezen káros anyagok miatt egyik bevonat sem igazán ajánlható általános használatra.  Azt viszont megtehetjük, és kevesebb kárt okozunk vele,  ha az ilyen edények egy konkrét célra használjuk,  pl. egy bevont serpenyőben csak palacsintát sütünk….


Tárolás, csomagolás

Üvegtermékek

Használjunk üvegből készült élelmiszer-tároló edényeket, dobozokat. Bár könnyebben törnek, mégis előnyben részesítendők, mert környezetbarát anyagot képviselnek, vegyi anyagoktól mentesek, és újrahasznosíthatók

been wrap

Növényi alapú, lebomló műanyagok

Újdonságnak számítanak, de nem annyira környezetbarát anyagok, mint azt sokan gondolják. Általában csak kis arányban tartalmaznak bioműanyagot, mely a leggyakrabban cukornádból vagy kukoricából készül. Így a termesztéshez szükséges, vízéhes kultúra és a sok növényvédőszer a helyi élelmiszer-forrás rovására megy.

Mellőzzük a műanyag- és alumínium-fóliát

Korlátozzuk ezen csomagolóanyagok „reflexszerű” használatát, gyakran eddigi szokásunkkal ellentétben. Egy újdonság különféle tálak, dobozok, edények befedésére vagy élelmiszerek csomagolására a méhviasszal bevont szövet (méhviaszos textil). Ez a környezetbarát anyag, a „been wrap” frissen tartja az élelmiszert, nem termel hulladékot, könnyen formálható a tároló, edény, élelmiszer alakja szerint. Amellett elkészíthető otthon is, ha be tudunk szerezni méhviaszt és egy darab vászon anyagot. Hevítsük (pl. enyhe sütőben) az anyagon egyenletesen eloszlatott méhviaszt,  majd miután befedte a textilt, majd hagyjuk kihűlni.

Léteznek rugalmas szilikon fedők is, melyek jó választást jelentenek. pl. hideg  élelmiszerek  tárolására, tökéletesen tapadnak. A sütőpapír szintén megfelelő lehet az alumíniumfólia helyettesítésére. Ez utóbbi káros anyagot bocsát ki pl. savas élelmiszerekkel érintkezve (paradicsom, citrom…), vagy a sütő magas hőfoka hatására fémtartalma oldódhat. 

Tisztítás

Természetes tisztítószereket használjunk

Három példa egyszerű, természetes tisztítószerekre, a mérgező vegyi anyagokat tartalmazó termékekkel szemben: fehér ecet, szódabikarbóna, fekete szappan – mindent kitakaríthatunk vele a konyhában. Vízzel egyenlő arányban keverve a fehér ecet kiváló lemosószer pl. a konyhai munkaasztalon. A szódabikarbóna nedves szivacson pl. a mosogatóban tökéletesen tisztít, enyhén dörzsölő hatást vált ki. A kevésbé elterjedt, de sokoldalú fekete szappan folyadék általában olívaolaj alapú, természetes tisztítószer, kiváló zsíroldó. Ha pedig citrom esszenciális olajjal illatosítjuk, természetes fertőtlenítőszer is egyben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.