Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy ne betegséggel kezdjük a bölcsit és az ovit…

Érdekességek2017. szeptember 18.

A bölcsőde- és óvodakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét: szeptember első heteiben jellemzően megduplázódik a beteg kisgyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt, a kisgyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is hatással van. Mégis a magyar szülők többsége egyéves kor felett már kevésbé ügyel a vitaminpótlásra, és tízből hét baba bölcsődés korára túl kevés D-vitamint és vasat kap.

A vitaminpótlásra már a fogantatás pillanatától fontos figyelmet fordítani: a megfelelő magzati fejlődést, a kisgyermekkori növekedést, sőt, a felnőttkori egészségi állapotot is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a kismama és a kisbaba, illetve milyen környezet veszi körül a gyermeket. A legfrissebb kutatások szerint a dohányzás, az elhízás, a stressz, valamint a táplálkozás kulcsszerepet játszik az egészségfejlődésében, így a szülők felelőssége egyre hangsúlyosabbá válik – különösen az első 1000 nap során.

A szülő életmódja a gyermek egészségét is befolyásolja

Az epigenetika egy új tudományág, amely azt vizsgálja, hogy milyen egészségtani hatása lehet a szülőt és a gyermeket körülvevő környezeti tényezőknek. A friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a szülő dohányzik, helytelenül táplálkozik, elhízott, vagy túlzott stressz éri, az egyértelműen hat az utód egészségfejlődésére is. A várandósság alatti megfelelő táplálkozás pedig olyan felnőttkori betegségek kialakulását előzheti meg a babánál, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.


Ennek ellenére egy közelmúltban publikált hazai iparági kutatás szerint mindössze tízből négy kismama változtat az étrendjén, és a megnövekedett vitamin- és ásványianyag-igény pótlására is csak kevesen ügyelnek. Pedig a magzat megfelelő fejlődéséhez az átlagosnál több vasra, kalciumra, folsavra, magnéziumra és B-vitaminokra van szükség, a D-vitamin és a vasbevitel pedig nemcsak a várandósság idején, hanem a baba születése után is nélkülözhetetlen.

A bölcsődés és óvodás időszak tudatos felkészülést igényel

A kisgyermek fejlődésben lévő immunrendszerének nagy megterhelést jelent a közösségbe kerülés időszaka. A szervezet számos idegen vírussal és baktériummal találkozik, amelyek könnyedén okozhatnak megbetegedést Ennek köszönhetően a gyermekorvosi rendelőkben szeptemberben megduplázódik a betegek száma.

„Bár a bölcsőde- és óvodakezdésre jellemző heveny betegségek általában gyors lefolyásúak, mégis mind a gyermekre, mind a szülőre nagy terhet rónak, hiszen megnehezítik a beilleszkedés folyamatát. Ráadásul a betegségek az újbóli fertőzések miatt rövid időn belül megismétlődhetnek. Fontos, hogy a szülő tudatosan készüljön erre az időszakra, és az életkornak megfelelő vitaminszükséglet fedezésével, a helyes kézmosásra való neveléssel, valamint a kiegyensúlyozott, vitamindús étrend biztosításával felkészítse a gyermek szervezetét a közösségbe lépésre” – hívta fel a figyelmet Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

„Az érintett gyerekek leggyakrabban náthával, hörghuruttal, valamint hányással, hasmenéssel járó megbetegedésekkel küzdenek. Fontos, hogy mindig várjuk ki a teljes gyógyulást, mielőtt visszaengedjük őket a bölcsődei közösségbe – ha nem vagyunk biztosak abban, hogy ez mikor következik be, bátran kérjük a gyermekorvos segítségét!” – tette hozzá a szakértő.

Minden negyedik magyar kisgyerek túl kevés vasat kap

Bár a közösségi megbetegedések többsége megfelelő kezelés esetén szövődmény nélkül gyógyul, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre. Hazánkban a két leggyakoribb kisgyermekeket érintő hiánybetegség a vas- és a D-vitaminhiány – pedig mindkét tápanyag kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében.

A legfrissebb hazai adatok alapján minden negyedik 1-3 éves kisgyermek túl kevés vasat visz a szervezetébe, a D-vitaminhiány gyakorisága pedig ennél is magasabb: tíz bölcsődés korú gyermek közül hétnél túl alacsony a D-vitaminbevitel szintje.

Keresse a patikában!

Mindez főként annak köszönhető, hogy az első születésnap után az anyák csaknem fele abbahagyja a D-vitamin készítmények napi adását, a vaspótlásra pedig szinte egyáltalán nem ügyelnek. „A fejlődő szervezet számára szükséges vitaminok és ásványi anyagok egy részét változatos és vitamindús étrenddel is pótolhatjuk, de fontos, hogy az élet első 1000 napjában a külső pótlásra is figyeljünk” – fejtette ki Dr. Velkey György. A vitaminbevitelben a különböző vitaminkészítmények vagy a junior gyerekitalok is a szülők segítségére lehetnek.

„Az immunerősítést és a vitaminpótlást soha nem késő elkezdeni, így akkor is érdemes rendszeressé tenni, ha már közösségbe jár a gyermek. Segít lerövidíteni és enyhíteni az esetleges betegségek lefolyását, illetve megelőzi a későbbi fertőzéseket” – foglalta össze Dr. Velkey György.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ezért fontos, hogy a gyerek a korának megfelelő játékkal játsszon!

2024. szeptember 08.

Miért szükséges alaposan megfontolni, hogy milyen játékokat veszünk gyermekünknek? Hogyan válasszunk tudatosan napjainkban, amikor szinte milliónyi különböző játék kapható? Alábbi cikkünkben pontosan ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!  

A játékok elsődleges célja a készségfejlesztés

Ugyan a játékok hallatán elsőre az önfeledt szórakozásra gondolhatunk, viszont alapvetően a legfontosabb készségek fejlesztésére szolgálnak. Szerencsére a móka és a tanulás nem zárja ki egymást, azonban érdemes korosztály alapján játékokat választani. A legtöbb játék dobozán vagy leírásában konkrétan láthatjuk, hogy hány éves gyerekek számára ajánlottak.

A vádlifájdalom 10 lehetséges oka

2024. szeptember 08.

A vádlifájdalom olyan súlyossá válhat, hogy akár a járást is akadályozhatja. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az orvosi diagnózis azért is fontos, mert az izomhúzódástól az érproblémáig számos ok állhat a háttérben.  

A leggyakoribb okok


Izomgörcs
Ez a probléma a jellemzően átmeneti, bár jelentős fájdalmat okozhat. Kialakulhat a túlzott fizikai igénybevétel, a gyenge izomzat, a dehidratáció, a nyújtás elmaradása és az izzadás miatt kialakuló elektrolit-hiány miatt. 
Izomhúzódás
Az izomhúzódás az izmok túlerőltetéséből, túlnyújtásából származó sérülés, ami igen gyakran sportolás, fizikai aktivitás közben jelentkezik, bár egy-egy rossz mozdulat következménye is lehet. Jellemzően éles, erős fájdalommal jár.
Artériás klaudikáció (érszűkület)
Vádlifájdalom kialakulhat amiatt is, hogy beszűkülnek vagy elzáródnak azok az erek, amelyek a lábakba szállítják a vért. Végtagfáradásnak vagy intermittáló sántításnak is nevezik, amely már kis megterhelés után is jelentkezik. Egészen görcsös fájdalomig fejlődhet, ám a láb megterhelése után megszűnik. Jellemzően 50-60 év kor felett jelentkezik, tipikus tünete a gyorsan vagy fokozatosan beálló izomfájdalom, aminek következtében a beteg csak rövid távú gyaloglásra képes.
Neurogénspinálisklaudikáció (gerinc eredetű sántítás)
Ez a probléma leginkább az ágyéki gerinccsatorna-szűkület tüneteként jelentkezhet. A szűkület a gerinccsatornában húzódó cauda-rostok és/vagy az ideggyökök nyomását okozza. A csökkent vérellátás és a vénás rendszer kompressziója okozta keringési elégtelenség a fájdalom előidézője. A vádligörcsön túl tünetként jelentkezhet még a reggeli alsó végtagi zsibbadás, a járás közben jelentkező végtaggyengülés, a járástávolság beszűkülése, előrehaladott esetben pedig a súlyos járászavar. Jellemző még, hogy az előrehajlás csökkenti a panaszokat.
Achilles-ín gyulladás
Íngyulladás esetén reggelente, ébredés után érződik merevnek a vádli, és maga az Achilles-ín is érzékeny lehet. Edzés után az enyhe, helyi fájdalomérzet szintén problémát jelezhet, főként, ha idővel egyre erősebbé válik. Különösen a mozgást frissen elkezdőknél, illetve repetitív mozgást végzőknél gyakori az Achilles-ín gyulladás, amire duzzanat, megvastagodás is utalhat.
Compartment szindróma (rekesz szindróma)
Acompartment-szindrómaegy fájdalmas és súlyos állapot, amely vérzést vagy duzzanatot idéz elő egy izmok által zárt téren belül. A magas szövetnyomás csökkenti a keringést és a szövetek funkcióját – kialakul tehát a fájdalom, a zsibbadás, a bizsergés. Az állapot lehet akut, például egy komoly sérülés következtében, és lehet krónikus is, ami sokszor a sportterhelés talaján alakul ki. Az érintett végtagot feltétlenül pihentetni kell és az orvosi kezelés is elkerülhetetlen.
Diabéteszes neuropátia
A (poli)neuropátia a perifériás idegeket érintő károsodás, mely általában nem önálló betegségként jelenik meg, hanem valamilyen anyagcsere-betegséghez kapcsolódóan. Ez azonban nem csak cukorbetegség lehet, de vesebetegség, pajzsmirigybetegség, vitaminhiány vagy alkoholizmus is.  Az esetek döntő többségében a tünetek az alsó végtagokon jelentkeznek, a zsibbadás elsősorban a lábat, a vádlit érinti, bár a karon is előfordul. A zsibbadást követően kialakulhat egy égő, zsibbadó, szúró jellegű fájdalom, mely elsősorban éjszaka elviselhetetlen.
Talpi bőnye gyulladás
A saroksarkantyú és az ún. plantalisfasciitis (talpi bőnye gyulladása) gyakran eredményez fájdalmat. A probléma kialakulhat a lúdtalp és a túlterhelés miatt is, különösen olyanoknál, akik erősen terhelik a sarkukat, így futóknál, atlétáknál, táncosoknál. A fájdalom a talpon, elsősorban a saroknál a talp belső oldalán jelentkezik, de kiterjedhet a vádlira is. Különösen reggel, pihentetés után, vagy terhelés kapcsán fokozódnak a tünetek.
Visszér
A visszér-tágulat egy genetikai alapon kialakuló állapot, amelynek számos hajlamosító tényezője ismert, a terhességtől a hormonális változásokig, vagy éppen az elhízásig. Az esetek egy részében a probléma vádlifájdalmat is okoz.
Mélyvénás trombózis
Komoly fájdalmat okoz, ha egy vérrög képződik a vénában – ez természetesen azonnali ellátást igénylő probléma.

Ha nincs eszed, legyen noteszed! 6 hatékony memóriajavító tipp

2024. szeptember 07.

Mindegy hány éves vagy, a memóriád egész biztos, hogy frissítésre szorul! Érezted már, hogy a hitelkártyáid, telefonod kapubeléptetőd, biztonsági rendszered és más kütyüid PIN kódjait, a különféle számítógépes és egyéb jelszavakat egyszerűen képtelen vagy megjegyezni? Ne csüggedj, itt a segítség!  

Korral jár? – Nem igaz! Tegyük magunkat próbára!

A korral az égadta világon semmiféle memóriavesztés nem jár, csupán azt tanuljuk meg, hogyan lehet sémákat gyártani, és a sémákon egyre nehezebben változtatunk. A memóriagyakorlatok a gondolkodási sémák javítását szolgálják.
Az agyunk szerencsére képes arra, hogy egy csomó kiesett idegsejtet pótoljon, illetve egyes agyi területek működését más területek vegyék át.

Nézzük, mit tehetünk, hogy javítsuk memóriánkat!

1. Együnk – hogy okosabbak legyünk! A memória fejlesztésének alappillére a megfelelő étkezés. Ebből a típusú étrendből viszont nem hiányozhatnak az édes étkek, bár ez nem jogosít senkit a mérték nélkül való csokoládé zabálásra. Kifejezetten szuper agyműködést javító ételek:


Brokkoli;
Kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, pagoda,
Céklafélék
Fokhagyma
Avokádó, 
Dió 
Búzacsíra
Halolaj


Ezek az ételek általában antioxidánsokat, vitaminokat, folsavat, esszenciális zsírsavakat, lecitint, koalint és egyéb fontos tápanyagokat és vitaminokat tartalmaznak nagy számban. Ezek magukban is javítják az agyműködést és az agy vérellátását.