Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy ne betegséggel kezdjük a bölcsit és az ovit…

Érdekességek2017. szeptember 18.

A bölcsőde- és óvodakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét: szeptember első heteiben jellemzően megduplázódik a beteg kisgyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt, a kisgyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is hatással van. Mégis a magyar szülők többsége egyéves kor felett már kevésbé ügyel a vitaminpótlásra, és tízből hét baba bölcsődés korára túl kevés D-vitamint és vasat kap.

A vitaminpótlásra már a fogantatás pillanatától fontos figyelmet fordítani: a megfelelő magzati fejlődést, a kisgyermekkori növekedést, sőt, a felnőttkori egészségi állapotot is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a kismama és a kisbaba, illetve milyen környezet veszi körül a gyermeket. A legfrissebb kutatások szerint a dohányzás, az elhízás, a stressz, valamint a táplálkozás kulcsszerepet játszik az egészségfejlődésében, így a szülők felelőssége egyre hangsúlyosabbá válik – különösen az első 1000 nap során.

A szülő életmódja a gyermek egészségét is befolyásolja

Az epigenetika egy új tudományág, amely azt vizsgálja, hogy milyen egészségtani hatása lehet a szülőt és a gyermeket körülvevő környezeti tényezőknek. A friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a szülő dohányzik, helytelenül táplálkozik, elhízott, vagy túlzott stressz éri, az egyértelműen hat az utód egészségfejlődésére is. A várandósság alatti megfelelő táplálkozás pedig olyan felnőttkori betegségek kialakulását előzheti meg a babánál, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.


Ennek ellenére egy közelmúltban publikált hazai iparági kutatás szerint mindössze tízből négy kismama változtat az étrendjén, és a megnövekedett vitamin- és ásványianyag-igény pótlására is csak kevesen ügyelnek. Pedig a magzat megfelelő fejlődéséhez az átlagosnál több vasra, kalciumra, folsavra, magnéziumra és B-vitaminokra van szükség, a D-vitamin és a vasbevitel pedig nemcsak a várandósság idején, hanem a baba születése után is nélkülözhetetlen.

A bölcsődés és óvodás időszak tudatos felkészülést igényel

A kisgyermek fejlődésben lévő immunrendszerének nagy megterhelést jelent a közösségbe kerülés időszaka. A szervezet számos idegen vírussal és baktériummal találkozik, amelyek könnyedén okozhatnak megbetegedést Ennek köszönhetően a gyermekorvosi rendelőkben szeptemberben megduplázódik a betegek száma.

„Bár a bölcsőde- és óvodakezdésre jellemző heveny betegségek általában gyors lefolyásúak, mégis mind a gyermekre, mind a szülőre nagy terhet rónak, hiszen megnehezítik a beilleszkedés folyamatát. Ráadásul a betegségek az újbóli fertőzések miatt rövid időn belül megismétlődhetnek. Fontos, hogy a szülő tudatosan készüljön erre az időszakra, és az életkornak megfelelő vitaminszükséglet fedezésével, a helyes kézmosásra való neveléssel, valamint a kiegyensúlyozott, vitamindús étrend biztosításával felkészítse a gyermek szervezetét a közösségbe lépésre” – hívta fel a figyelmet Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

„Az érintett gyerekek leggyakrabban náthával, hörghuruttal, valamint hányással, hasmenéssel járó megbetegedésekkel küzdenek. Fontos, hogy mindig várjuk ki a teljes gyógyulást, mielőtt visszaengedjük őket a bölcsődei közösségbe – ha nem vagyunk biztosak abban, hogy ez mikor következik be, bátran kérjük a gyermekorvos segítségét!” – tette hozzá a szakértő.

Minden negyedik magyar kisgyerek túl kevés vasat kap

Bár a közösségi megbetegedések többsége megfelelő kezelés esetén szövődmény nélkül gyógyul, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre. Hazánkban a két leggyakoribb kisgyermekeket érintő hiánybetegség a vas- és a D-vitaminhiány – pedig mindkét tápanyag kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében.

A legfrissebb hazai adatok alapján minden negyedik 1-3 éves kisgyermek túl kevés vasat visz a szervezetébe, a D-vitaminhiány gyakorisága pedig ennél is magasabb: tíz bölcsődés korú gyermek közül hétnél túl alacsony a D-vitaminbevitel szintje.

Keresse a patikában!

Mindez főként annak köszönhető, hogy az első születésnap után az anyák csaknem fele abbahagyja a D-vitamin készítmények napi adását, a vaspótlásra pedig szinte egyáltalán nem ügyelnek. „A fejlődő szervezet számára szükséges vitaminok és ásványi anyagok egy részét változatos és vitamindús étrenddel is pótolhatjuk, de fontos, hogy az élet első 1000 napjában a külső pótlásra is figyeljünk” – fejtette ki Dr. Velkey György. A vitaminbevitelben a különböző vitaminkészítmények vagy a junior gyerekitalok is a szülők segítségére lehetnek.

„Az immunerősítést és a vitaminpótlást soha nem késő elkezdeni, így akkor is érdemes rendszeressé tenni, ha már közösségbe jár a gyermek. Segít lerövidíteni és enyhíteni az esetleges betegségek lefolyását, illetve megelőzi a későbbi fertőzéseket” – foglalta össze Dr. Velkey György.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.