Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy ne betegséggel kezdjük a bölcsit és az ovit…

Érdekességek2017. szeptember 18.

A bölcsőde- és óvodakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét: szeptember első heteiben jellemzően megduplázódik a beteg kisgyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt, a kisgyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is hatással van. Mégis a magyar szülők többsége egyéves kor felett már kevésbé ügyel a vitaminpótlásra, és tízből hét baba bölcsődés korára túl kevés D-vitamint és vasat kap.

A vitaminpótlásra már a fogantatás pillanatától fontos figyelmet fordítani: a megfelelő magzati fejlődést, a kisgyermekkori növekedést, sőt, a felnőttkori egészségi állapotot is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a kismama és a kisbaba, illetve milyen környezet veszi körül a gyermeket. A legfrissebb kutatások szerint a dohányzás, az elhízás, a stressz, valamint a táplálkozás kulcsszerepet játszik az egészségfejlődésében, így a szülők felelőssége egyre hangsúlyosabbá válik – különösen az első 1000 nap során.

A szülő életmódja a gyermek egészségét is befolyásolja

Az epigenetika egy új tudományág, amely azt vizsgálja, hogy milyen egészségtani hatása lehet a szülőt és a gyermeket körülvevő környezeti tényezőknek. A friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a szülő dohányzik, helytelenül táplálkozik, elhízott, vagy túlzott stressz éri, az egyértelműen hat az utód egészségfejlődésére is. A várandósság alatti megfelelő táplálkozás pedig olyan felnőttkori betegségek kialakulását előzheti meg a babánál, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.


Ennek ellenére egy közelmúltban publikált hazai iparági kutatás szerint mindössze tízből négy kismama változtat az étrendjén, és a megnövekedett vitamin- és ásványianyag-igény pótlására is csak kevesen ügyelnek. Pedig a magzat megfelelő fejlődéséhez az átlagosnál több vasra, kalciumra, folsavra, magnéziumra és B-vitaminokra van szükség, a D-vitamin és a vasbevitel pedig nemcsak a várandósság idején, hanem a baba születése után is nélkülözhetetlen.

A bölcsődés és óvodás időszak tudatos felkészülést igényel

A kisgyermek fejlődésben lévő immunrendszerének nagy megterhelést jelent a közösségbe kerülés időszaka. A szervezet számos idegen vírussal és baktériummal találkozik, amelyek könnyedén okozhatnak megbetegedést Ennek köszönhetően a gyermekorvosi rendelőkben szeptemberben megduplázódik a betegek száma.

„Bár a bölcsőde- és óvodakezdésre jellemző heveny betegségek általában gyors lefolyásúak, mégis mind a gyermekre, mind a szülőre nagy terhet rónak, hiszen megnehezítik a beilleszkedés folyamatát. Ráadásul a betegségek az újbóli fertőzések miatt rövid időn belül megismétlődhetnek. Fontos, hogy a szülő tudatosan készüljön erre az időszakra, és az életkornak megfelelő vitaminszükséglet fedezésével, a helyes kézmosásra való neveléssel, valamint a kiegyensúlyozott, vitamindús étrend biztosításával felkészítse a gyermek szervezetét a közösségbe lépésre” – hívta fel a figyelmet Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

„Az érintett gyerekek leggyakrabban náthával, hörghuruttal, valamint hányással, hasmenéssel járó megbetegedésekkel küzdenek. Fontos, hogy mindig várjuk ki a teljes gyógyulást, mielőtt visszaengedjük őket a bölcsődei közösségbe – ha nem vagyunk biztosak abban, hogy ez mikor következik be, bátran kérjük a gyermekorvos segítségét!” – tette hozzá a szakértő.

Minden negyedik magyar kisgyerek túl kevés vasat kap

Bár a közösségi megbetegedések többsége megfelelő kezelés esetén szövődmény nélkül gyógyul, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre. Hazánkban a két leggyakoribb kisgyermekeket érintő hiánybetegség a vas- és a D-vitaminhiány – pedig mindkét tápanyag kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében.

A legfrissebb hazai adatok alapján minden negyedik 1-3 éves kisgyermek túl kevés vasat visz a szervezetébe, a D-vitaminhiány gyakorisága pedig ennél is magasabb: tíz bölcsődés korú gyermek közül hétnél túl alacsony a D-vitaminbevitel szintje.

Keresse a patikában!

Mindez főként annak köszönhető, hogy az első születésnap után az anyák csaknem fele abbahagyja a D-vitamin készítmények napi adását, a vaspótlásra pedig szinte egyáltalán nem ügyelnek. „A fejlődő szervezet számára szükséges vitaminok és ásványi anyagok egy részét változatos és vitamindús étrenddel is pótolhatjuk, de fontos, hogy az élet első 1000 napjában a külső pótlásra is figyeljünk” – fejtette ki Dr. Velkey György. A vitaminbevitelben a különböző vitaminkészítmények vagy a junior gyerekitalok is a szülők segítségére lehetnek.

„Az immunerősítést és a vitaminpótlást soha nem késő elkezdeni, így akkor is érdemes rendszeressé tenni, ha már közösségbe jár a gyermek. Segít lerövidíteni és enyhíteni az esetleges betegségek lefolyását, illetve megelőzi a későbbi fertőzéseket” – foglalta össze Dr. Velkey György.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatalmas üzlet az allergia

2026. április 20.

Ami nagyon sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak. Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ami idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot).

A tavasz érkezte sok emberben nem csak pozitív üzenetet hordoz. A természet újjáéledése egyben az allergia-szezon kezdetét is jelenti, ami a betegeknek szenvedést, a gyógyszergyáraknak pedig hatalmas profitot hoz.

A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása, mindez ráadásul nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.