Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy ne legyen esélye a HPV-nek

Érdekességek2022. január 12.

Csaknem 20%-kal nőtt a magyar nők körében a humán papillómavírus (HPV) okozta rákos megbetegedések száma, és 8%-kal több halálos áldozatot szed évente a fertőzés, mint korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Fotó: gettyimages.comA férfiak esetén ennél is riasztóbb a tendencia: a vírussal kapcsolatba hozható halálesetek száma 35%-kal emelkedett az adott időszakban.

Az eredmények hátterében továbbra is  az áll, hogy a lakosság ötöde még mindig nem hallott az orális és anális szex útján is fertőző HPV-ről, így az elérhető védőoltásokról sem. Pedig tavaly óta Magyarországon is elérhető a legújabb, kilenckomponensű HPV-elleni vakcina, amely közel 100%-os védelmet nyújt a vírus okozta megbetegedésekkel szemben. A HPV-prevenciót segíti a megújult a hpvdoktor.hu weboldal is, amely az online tanácsadás mellett az elérhető védőoltásokról is tájékoztatást nyújt a látogatóknak.

Ezért veszélyes

Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb

A HPV okozta megbetegedések a férfiak esetén az 55-75 éves korosztályt veszélyeztetik leginkább, a nők körében viszont már fiatalkorban, a 15-25 évesek között is kiemelkedően magas a fertőzöttek száma. Később ugyan a felére csökken a HPV-fertőzés gyakorisága, de 56 éves kor felett ismét emelkedik azoknak a száma, akiknek a szervezetében kimutatható a vírus. ” – hívta fel a figyelmet a nemzeti rákellenes nap alkalmából Dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.

A nők körében a méhnyakrák a leggyakoribb, évente közel 500 halálos áldozatot szedő HPV okozta megbetegedés, míg a férfiaknál nyelvgyöki rák alakul ki legtöbb esetben, amelyben tízből hatan életüket vesztik. Az 55-69 éves korosztályban az orrgarat rák, az idősebb férfiak körében pedig a pénisz- és a végbélnyílás-körüli rákok szerepelnek a három leggyakoribb megbetegedés között.


Az óvszerhasználat nem elég, az új védőoltás viszont  védelmet nyújthat

Száraz felületeken akár három napig is életképes marad a vírus, így nem csak aktus útján, hanem apró hámsérüléseken keresztül, közös intimborotva- vagy törölközőhasználattal is fertőzhet. A HPV ráadásul évekig lappanghat tünetmentesen, ami jelentősen megnehezíti a felismerést és a megelőzést.

Fotó: 123rf.com

„Mivel a legyőzött fertőzés után nem alakul ki automatikus védettség a szervezetben, az óvszer használata pedig nem jelent teljes biztonságot, a legmegbízhatóbb védelem a két-, négy- vagy kilenckomponensű oltással érhető el. Utóbbi kettő férfiak részére is adható és a nemi szervi szemölcsökkel szemben is hatásos. ” – foglalta össze az új oltás előnyeit Dr. Szőnyi György.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.