Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy vezessünk álomnaplót?

Érdekességek2018. április 13.

Az álomnapló egy sajátos kézikönyv az álmok világában tett utazáshoz. Feljegyzéseket tartalmaz a problémamegoldás folyamatáról, megmutatja azokat a területeket, ahol nehézségekkel kell számolni. Az álomnapló belső énünk "enciklopédiája" egy bölcsességkönyv.  

Mindenki álmodik, csak nem biztos, hogy vissza tudunk rá emlékezni. Az álmok hatalmas jelentőségűek ehetnek, de csak akkor, ha vissza tudjuk őket idézni és megértjük őket. Ebben remek segítségünk lehet az álomnapló.

Jung tanácsai

Egy álmot magában megérteni nem elég, ez csak kis része az egésznek, ezért C.G. Jung sosem bízott pusztán egy elkülönített álom megfejtésében. Azt gondolta, hogy érdemesebb egy meghatározott időszak álmait sorozatban vizsgálni. Jung ugyanannak a szituációnak változatos nézőpontjain keresztül képes volt megérteni az egyén küzdelmének hátterében meghúzódó gondolatokat és elméleteket. Álmaink jegyzetelésével tehát lehetőséget kapunk megismerni személyiségünk rejtett motívumait.


Az álmok leírása

A gyakorlott álomnapló vezetők egy nagy alakú, nem kockás-csíkos, hanem teljesen sima füzetet javasolnak erre a célra, aminek nincsenek kiugró élei, vagy bökős spirálja. (Egy spirálkötéssel összekötött fehér géppapírokból álló köteg ideális erre a célra!) Ez azért fontos, hogy ne korlátozzuk magunkat csíkok és kockák köz, legyen sok szabad terünk. Az álomnapló akkor igazán beszédes, ha színes. Ezért a füzet mellett érdemes színes filctoll készletet, ceruzákat és tollakat tartani. Az álomnaplót érdemes kitartóan vezetni, mivel ha nem jegyezzük le az álmokat szinte azonnal az emlékek megfakulnak, vagy semmivé foszlanak. Legjobb, ha azonnal ébredés után feljegyezzük őket. Ilyenkor tudjuk a legszebben felidézni az álom színeit, részleteit, és később esetleg a rajzos-képes emlékeztetőre pillantva még kiegészíthetjük emlékeinkre támaszkodva a feljegyzésünket.

Álomjegyzetek

Az álmokból – főleg akinek rémálmai vannak – gyakran éjjel is felriadunk. Ilyenkor tesz jó szolgálatot egy kis lámpa, amivel akár a takaró alatt is feljegyezhetjük néhány szóban azt, amit álmodtunk, és reggel visszatérve az álomhoz kibővítjük azt. Az nagyon fontos, hogy ilyenkor ne essünk ki az álomhoz szükséges jótékony nyugalmi állapotból, minden a kezünk ügyébe essen, amire szükség van és ezzel a tevékenységgel ne zavarjuk meg a velünk egy szobában/ágyban alvókat.

Mit rajzoljunk és írjunk le?

Az álom történetét, a jelképeket, amik megjelentek az álmokban, a színeket, helyszíneket, hangulatokat érzéseket, érzelmeket. Igen fontos, hogy ilyenkor ne az elménkből, hanem a mélyebb szintű szabad tudatból feljövő dolgokat írjuk le a papírra. Érdemes egyes álmainkat a feljegyzés után legalább néhány órát „pihentetni”, és újra elővenni, felidézni az álom élményeit. Lehet, hogy új dolgok bukkannak felszínre esetleg olyan élettel való összefüggések világosodnak meg, amire korábban még csak nem is gondoltunk. A legárulkodóbb és legbölcsebb az az álomnapló, amelyben helyet hagyunk az álommal kapcsolatos élményeknek, fejtegetéseknek is.

Próbáld ki magad is!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.

A bennünk élő gyermek

2025. november 07.

Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?



A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.

Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?

Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.

„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.

A Látás Világnapja

2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Riasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

A WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.