Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan alakulnak ki a nyakproblémák?

Érdekességek2022. augusztus 20.

Sokan feladják, elfogadva, hogy nincs esély a gyógyulásra, holott az esetek döntő többségében jelentős javulást, sőt, akár tünetmentességet is elérhetünk a megfelelő terápiával.

Fotó: 123rf.comGyakran elegendő egyetlen pillantást vetni a rendelőbe érkező betegre ahhoz, hogy megállapítsuk, szinte bizonyosan nyaki problémával keresett fel bennünket.

Mindkét tünet szemmel látható, vizsgálat nélkül is észrevehető. A beteg kikérdezése, a leletek áttekintése, illetve a manuális vizsgálat általában csak megerősíti gyanúnkat.

A felnőtt lakosság jelentős része – egy amerikai felmérés szerint 10%-a – küzd állandósult nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet

A betegek életét megkeseríti, a nyugodt pihenést, regenerálódást szinte lehetetlenné teszi ez a kóros állapot. Az érintettek többnyire évek óta járnak rendelőről rendelőre, orvosról orvosra, masszőrhöz, csontkovácshoz. Túl vannak injekciós kúrákon, fájdalomcsillapító gyógyszereken, izomlazító masszázskezeléseken, ám a probléma az átmeneti javulást követően napokon belül újra jelentkezik.

A mozgásszervi problémák általában hosszú évek alatt alakulnak ki és saját rossz szokásaink, helytelen beidegződéseink okozzák azokat, így a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe, s az aktív közreműködés elengedhetetlenül szükséges a kezelés sikeréhez.

Nézzük, hogyan is alakulnak ki a nyakproblémák!

A gerinc nyaki szakaszának betegségeiért többnyire az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, illetve a stressz felelős. Az ülőmunka elképesztő terhelést jelent gerincoszlopunkra nézve. Íróasztalnál ülve testtartásunk jelentősen megváltozik. Hátunk egyetlen görbületet alkot, azaz megszűnnek a kettős S-alakú görbületek, amelyek fő szerepe a gerinc rugalmasságának biztosítása, a gerincoszlopra háruló teher ideális elosztása. A gerinc mereven domborúvá, a gerincoszlop melletti izmok feszessé, a terhelés pedig egyenetlenné válik, és „rossz helyen” éri a gerincoszlopot. Fejünk előretolódik, így a nyak hátsó részének, illetve a hát felső szakaszának izmai befeszülnek, a nyak „megtörik”. A folyamatos stressz még tovább rontja ezt az állapotot. Tartósan menekülő pózt veszünk fel, fejünket még inkább előretoljuk, és izmainkat mintegy védekezésre készen tovább feszítjük.

Rendszeres mozgás hiányában az izmok képtelenek regenerálódni és kompenzálni a helytelen testtartást, illetve a stressz káros hatásait.

Az ülőmunka és/vagy a stressz miatt kialakuló folyamatos feszesség hamarosan az adott terület anyagcseréjének romlásához, a távozni képtelen salakanyagok felhalmozódásához és állandósult fájdalmakhoz vezet. Hosszú távon törvényszerűen megbomlik az izomegyensúly, s ez előbb-utóbb maga után vonzza az ízületek deformitását és a csontok elmozdulását is, ezáltal különféle mozgásszervi betegségek (ízületi kopások, becsípődések, nyaki porckorongsérv stb.) kialakulását okozza. Miután a túlterhelés jellemzően leginkább a nyaki, illetve az ágyéki területet érinti, általában a panaszok is itt kezdődnek.


Jó, jó, de mi a megoldás?

Az évek alatt kialakult problémát nem lehet megoldani egyetlen pirulával, de még egy jól sikerült „nyakropogtatással” sem.

A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek műtét nélküli kezelésének egyetlen igazán hatékony módja a beteg tartós és aktív közreműködését igényli.

Ahány év alatt alakult ki a kór, annyi hónap szükséges annak gyógyulásához.

Az elmaradhatatlan konklúzió

Nem kell, sőt nem is szabad tehát belenyugodni a fájdalomba, de a megoldást ne csupán kívülről várjuk! Magunk vagyunk felelősek a probléma kialakulásáért, így annak megoldása is a mi feladatunk, a terapeuta pusztán segítséget nyújt a gyógyulásban. 

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgás- és masszázsterapeuta,

Dorn gerincterapeuta, PRT gerinctréner és gerincjóga oktató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).