Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan bánsz a tárgyaiddal? Ezt árulja el rólad

Érdekességek2023. április 22.

A feng shui - és a modern pszichológia - szerint alaptétel, hogy úgy bánunk a tárgyainkkal, ahogyan önmagunkkal. Ez oda-vissza ható folyamat. Ezért nagyon árulkodó, hogy ki mit tesz a tárgyaival, egyáltalán: mikkel veszi körül magát, miből mennyit tart, hogyan rendezi el őket.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Minap láttam például egy könyvelő lakását. Nyitott polcrendszer borította a falakat, azon műfaj szerint rendezve a tárgyak dobozokban, dossziékban. A nyitott polcrendszer pont olyan, mint egy táblázat, rubrikákkal… vagyis, mint a könyvelő napi munkája. Íme a túlzott rend és pedantéria! Természetesen ő igyekezett a lelki dolgait is „rendesen, rubrikákba” sorolni, és épp az okozta a problémát, hogy az élet némely dolgai nem férnek bele a rubrikákba…

Nézz szét az otthonodban!

Mi az a tárgyi környezetedben, amivel mostohán bánsz? Van-e régóta halogatott javítanivaló, vagy rendbe rakásra váró kisebb-nagyobb kupac? Nagyon érdekes lehet az üzenet: vajon miért pont azt a dolgot nem gondozod méltó módon?
Láttam már olyat, hogy az egyébként szépen felújított lakásban épp a világítóeszközök nem voltak még (évek óta) bekötve, csupasz drótok álltak ki a falból, néhol – ahol nagyon muszáj volt – egy-egy árva villanykörte lógott a dróton.
A kilógó elektromos vezetékek erős jelképként üzenték: itt az idegrendszerrel van gond, az itt lakónak „kilógnak az idegei”, vagyis rengeteg a feszültség az életében. Hiszen a feszültség szót is egyaránt használjuk elektromos és idegfeszültség értelemben! Csakugyan, válás, munkahelyi krízis, számtalan magánéleti probléma, „feszültség” nehezítette az illető életét.

Ha változást szeretnél az életedben, akkor változtatnod kell. A legegyszerűbb a tárgyi szinttel kezdeni.

Természetesen ilyenkor a segítő megoldás is kínálja magát,: a tárgyak szintjén aránylag egyszerű változtatni, legalábbis könnyebb, mint évekig analizáló-feltáró terápiákra járni. Természetesen az utóbbi is hasznos lehet, ám árulkodó, ha valaki, aki „dolgozik a lelkén”, egyáltalán nem változtat az életén, még annyira se, hogy felszerelje a rég megvett szekrénygombokat vagy feltegye a lámpaburát..
Az elvonulásról, tudatosság-fejlesztő tréningről, ezoterikus életmódtanfolyamról, lelkigyakorlatról, delfintudat-táborból ugyanabba a környezetbe tér vissza. Ugyanabba az életbe. Röviden: változatlan környezet = változatlan élet.

Vajon hogyan is bánik az illető önmagával?

Még az is előfordul, hogy valakiben ugyan nagyon erős a változtatás vágya, de nem tesz semmit – erre az Élet megunja a tehetetlenkedést, és közbeszól, például kigyullad a lakás, megszűnik a munkahely, vagy jön egy tényleges életmód-változást követelő betegség. Nem biztos, hogy ezt meg kell várni!

Az is előfordul, hogy valaki rejtélyes módon önmagát akadályozza a változtatásban. Például megveszi a festéket-ecsetet a spájz kifestéséhez, majd úgy elrakja az ecsetet valahová, hogy sose találja meg, a festékes vödröt pedig felrúgja. Ilyenkor jó sokáig lehet várni a következő elhatározásig, de legalább addig se kell tenni semmit… Különben is, jó lesz az még, arra a kis időre, úgyis el fogok költözni, mihelyt…” (vagyis: soha).
 Pontosan tudja, hogy milyen változtatásokat kéne tennie egy jobb, színvonalasabb, boldogabb életért, de valahogy mégse teszi meg, csak ígérget önmagának, és „okos magyarázatokkal” áltatja önmagát. A legutóbbi illetőnek, aki így bánt a tárgyaival, feltettem a kérdést:


Ki bánt így veled?

Ki volt az, aki folyton ígérgetett, boldog élményekkel kecsegtetett, aztán nem tartotta be? Több se kellett: könnyek között emlékezett vissza arra, hogy kisgyerek korában hetekig súlyos betegen kórházban feküdt, és hogy nyugton maradjon, a felnőttek – főleg az anyuka – hitegették, hogy „holnap hazaviszünk”, meg „elmegyünk az Állatkertbe is”, aztán persze se haza, se az Állatkertbe nem mentek …

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Aki állandóan változtat

Egy másik végletes eset, amikor valaki folyton változtat, miközben sóvárogja az állandóságot, a biztonságot, a békés növekedést. Ehelyett állandóan költözködik, feldúlja az otthonát, félévente más színűre festi át a hálószobáját, átpakolja a bútorokat. Nem találja a helyét.

A tárgyainak keres helyet, pedig ő nincs a helyén. Kit is keres valójában? Az ilyen ember önmagát nem találja, a saját stílusát, életmódját keresi.

Gyakran az emberi kapcsolataiban is hasonló a káosz. Ha az ilyen ember az otthonában képes rendet, békét, harmóniát teremteni, varázslatos módon rendeződnek az emberi kapcsolatai is…
 

A feng shui célja a testi-lelki harmónia megteremtése.

A harmónia a békés fejlődés, gyarapodás alapja, és enélkül elképzelhetetlen az egészség. Így nem kis tétje van annak, hogy hogyan bánunk a közvetlen környezetünkkel. A feng shui egy visszatükröző, önismeretet segítő módszer.

A lakás életed tükre – te mit látsz benne?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.