Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan csökkentsük a stresszt?

Érdekességek2023. november 30.

Mindenkinek ismerős az érzés, mikor a hullámok összecsapnak a fejünk felett. Minden egyszerre történik, úgy tűnik kevés a nap 24 órája - ez a stressz. Mit lehet vele kezdeni?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Lépésről lépésre
Érdemes kisebb lépésekben elvégezni a feladatot, közben mást csinálni, így könnyebben lesz kezelhető, segít csökkenteni a vele járó negatív érzéseket.

Mély lélegzetvétel
Ha úgy érezzük, hogy betelt a pohár, vegyünk mély lélegzetet és relaxáljunk. Ne gondoljunk a megoldandó feladatra, hanem inkább valami kellemes dologra, amit a legszívesebben tennénk abban a pillanatban. Ha nem túl bonyolult, valósítsuk is meg. Hallgassuk kedvenc zenénket, táncoljunk, végezzünk néhány gyakorlatot. Ha feltöltődtünk egy kicsit, biztos eszünkbe fog jutni egy könnyebb út vagy módszer a cél eléréséhez.
 
Notesz
Egy másik kiváló módszer, ha egy noteszbe leírjuk pozitív gondolatainkat, melyektől jól érezzük magunkat. Mindig legyen nálunk a notesz, így mikor arra lenne szükségünk, hogy ne lássuk sötéten a világot, vegyük elő, és olvassuk fel magunknak a leírtakat. A legtöbb esetben segít.

Koncentráljunk az aznapi teendőkre
Egy nap csak egy szorongást okozó problémával foglalkozzunk. Inkább az aznapi feladatokra koncentráljunk, mellettük ne gondoljunk olyasmire, amitől tartunk, és nem is biztos, hogy megtörténne. Ha negatívan látjuk a jövőt, sajnos meg is kapjuk, be is vonzzuk, ezért nem érdemes olyasmin rágódni, ami még nem gond.


Szabaduljunk meg félelmeinktől
A félelmek csak a legrosszabbat hozzák ki belőlünk. Sok energiát és kitartást igényel, de elérhető, hogy tudatosan arra törekedjünk, hogy a felesleges negatív hozzáállást kiiktassuk életünkből. Azt is fontos figyelembe venni, hogy nem minden fajta stressz káros. Néha érdekessé teszi az életet, néha abban segít, hogy elérjük céljainkat. Mivel nem vagyunk képesek mindennemű stresszt megszüntetni, elengedhetetlen, hogy megtanuljuk kezelni.

Mindenki másképp reagál
Legtöbbünk életéből egyszerűen nem zárható ki a stressz. Mindenkire más-más hatással van egy bizonyos élethelyzet. Például, ha valaki kimondottan élvezi a változásokat, halálra unna egy egyhangú  munkát. Viszont aki nem bírja a változásokat, nap mint nap idegeskedne egy olyan pozícióban, mely döntésekre kényszeríti.

A legtöbb betegség közvetlen kapcsolatban áll a stresszel. Ha valakin a kimerültség jelei mutatkoznak, gyakran beteg vagy félelmekkel küszködik, fel kell vennie a harcot. A stressz kezelése gyakorlást és természetesen időt igényel. Ha nem adjuk fel, a stressz igenis legyőzhető.
 
A kreatív megoldás
Valójában mi okozza a stresszt? A munkába járás? Nyilvános szereplés? A gyerekekkel foglalkozni suli után? A legtöbbet kötelezettségként kezeljük, a velük járó stressz kezelhető. Ha a munkába járás okoz gondot, induljunk el hamarabb. Ha a nyilvános szerepléstől rettegünk, képzeljük azt, hogy a hallgatóság alsóneműben van. Ha a gyerekek zavarnak, találjunk ki olyan foglalatosságot, melyek mindannyian élvezünk. A lényeg az, hogy megértsük, mi is okozza a stresszt, és megtaláljuk a kreatív megoldást.

Fontos, hogy érzelmi reakcióinkat tudjuk kontrolálni a stresszes helyzetekben. A stressz hatására negatív gondolatok születnek, majd azok szerint cselekszünk. Lehet a stresszt fejlődésként is kezelni. Ha túlreagálunk minden helyzetet, dőljünk hátra egy kicsit, és vegyük szemügyre kirohanásaink eseteit, és magunk találjuk meg, miként is tudnánk megbírkózni az adott szituációval. Valószínűleg magát az alaphelyzetet nem tudjuk megváltoztatni, de azt viszont igen, hogy hogyan reagálunk.

Az elegendő  alvás fontossága
Az is elengedhetetlen, hogy kipihenjük magunkat. Szánjunk elég időt az alvásra. Ügyeljünk a megfelelő hőmérsékletre. A túlfűtött szoba nem ideális. Ha egészségesen táplálkozunk, eleget mozgunk, nincs szükség semminemű altatóra.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.