Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan előzhetjük meg a vírusfertőzéseket?

Érdekességek2025. december 12.

A vírusok elleni védekezés első és legfontosabb lépése a higiéniai szokások kialakítása és azok betartása.

Fotó: avelinaf © 123RF.comA megfelelő óvintézkedések betartásával, higiéniai szokásainkkal csökkenthető a fertőzésveszély, és megvédhetjük gyermekeinket és magunkat is a fertőzéstől, megbetegedéstől. A gyermekközösségekben a felső légúti betegségek cseppfertőzéssel könnyen és viszonylag gyorsan terjednek.

Egy-egy tüsszentés, köhögés során számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe.

Bizonyos vírusok a használati tárgyakon, játékokon vagy akár az ajtókilincseken is túlélhetnek. A gyermek a szennyezett tárgy érintésével átviheti magára a kórokozót, megérintve az arcát, vagy szájába veszi a kezét és ennek eredményeként a fertőzést könnyebben elkaphatja.

A vírusok elleni védekezés egyéni és közösségi felelősség. Megfelelő megelőző intézkedésekkel hozzájárulhatunk a fertőzéses esetek halmozódásának, esetleg járvány kialakulásának visszaszorításához, és természetesen gyermekünk, magunk és a családtagjaink egészségének védelméhez.

Ez a megelőzés nem igényel bonyolult lépéseket, de a megfelelő higiéniai szokások kialakítása és gyakorlása, az immunrendszerünk erősítése, és a tudatos odafigyelés jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát.

Higiéniai szabályok

Meg kell tanítani a gyermekeinket a megfelelő higiéniai szabályokra és azok betartására, mely rendkívül fontos a különböző fertőző betegségek megelőzése szempontjából. Mutassunk példát, és figyeljünk a megelőzésre és tartsuk is be ezeket, hiszen a szülői példából tanul a gyermek is.

Rendszeres és alapos kézmosás

A kezünk nap mint nap különböző felületekkel érintkezik, könnyen válhat a vírusok közvetítőjévé. Ezért kiemelkedően fontos a kezek megfelelő tisztítása. A helyes kézmosási technika elsajátítása és napi rutinná tétele jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát.


A helyes kézmosási technika Legalább 20 másodpercig tisztítsuk kezünket meleg vízzel és szappannal, alaposan dörzsölve, tisztítsuk a körmöket, az ujj közöket és a csuklót is, a végén folyó vízzel öblítsük le és töröljük meg a kezünket! A törülközőt gyakran cseréljük!

A helyes kézmosási technikát tanítsuk meg gyermekünknek, és ellenőrizzük is rendszeresen – különösen a kicsi gyermekeknél –, hogy tud-e helyesen kezet mosni.

Kézfertőtlenítő szer használata akkor javasolt, ha nincs lehetőség szappanos kézmosásra.

Mikor kell kezet mosni? Hazaérkezés után, ételkészítés előtt, étkezés előtt, vécéhasználatot követően, tüsszentés, köhögés, orrfújás után, beteggel való érintkezés előtt és után, állatokkal való érintkezés után, és amikor a kéz szennyeződött.

Köhögési és tüsszentési etikett

Köhögés és tüsszentés során a vírusok a levegőbe kikerült nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal tovább jutnak, több méterre is akár, és hosszú ideig is lebeghetnek a légtérben.

Köhögés és tüsszentés esetén nagyon fontos, hogy papír zsebkendőbe köhögjünk vagy tüsszentsünk, a zsebkendőt azonnal dobjuk ki a hulladékgyűjtőbe, majd mossuk meg alaposan a kezünket.

Arc érintésének kerülése

Az emberek és a gyermekek észrevétlenül is gyakran megérintik az arcukat, sőt a kicsi gyermekek a szájukba is veszik a kezüket, esetleg a játékokat, ami növeli a fertőzés kockázatát.

Tudatos odafigyeléssel, a gyermek ösztönzésével igyekezzünk elérni, hogy lehetőség szerint ne dörzsölje gyakran a szemét, ne piszkálja az orrát, és ne vegyen a szájába mindent.

Rendszeres és alapos szellőztetés

Zárt helyiségek rendszeres szellőztetése, a légcsere, a friss levegő biztosítása segít a vírusok terjedésének gátlásában.

Felületek tisztítása, fertőtlenítése

A vírusok sok esetben hosszú ideig képesek életben maradni a különböző felületeken, ezért nagyon fontos a rendszeres fertőtlenítés. Különös figyelmet érdemelnek a gyakran érintett felületek, tárgyak, mint pl. gyermekjátékok, eszközök, telefonok, kilincsek, fogantyúk, villanykapcsolók, asztalok, konyhai és fürdőszobai felületek. A vírusos felső légúti fertőzéses megbetegedések megelőzése érdekében kiemelten fontosak a fentiekben részletezett, egyszerű megelőzési lépések, az alapvető higiéniai szabályok betartása, mellyel a fertőzések száma csökkenthető.

Kokasné M. Anikó
higiénikus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.