Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan emlékeznek a kisgyermekek – és hogyan emlékszünk felnőttként a gyermekkorunkra?

Érdekességek2017. június 25.

Ha azt kérik tőlünk, hogy idézzük fel életünk első emlékét, valószínűleg olyan esemény jut eszünkbe, ami három-négy, ritkább esetben kétéves korunk körül történt velünk…
Előfordul, hogy valaki ennél korábbról is emlékszik valamire, ezek az emlékek azonban gyakran töredékesek, homályosak: csak egy-egy villanás, hang vagy valamilyen szavakkal nehezen leírható érzet marad meg. Tovább kutakodva kisgyermekkori emlékeink között (kb. 7-8 éves korig), azt is észrevehetjük, hogy bár van néhány nagyon részletes és élénk emlékünk ebből az időszakból, de ezek száma elenyésző a későbbi, iskolás- és kamaszkoriak mennyiségéhez képest. A jelenség a normális emlékezeti működés jellemzője, tudományos nevén ez a gyermekkori amnézia, ami tehát a csecsemőkori emlékek hiányát és a kisgyermekkori emlékek csekély számát jelöli.

Mi az oka a gyermekkori amnéziának?

Gyermekkori amnéziáról azok tudnak beszámolni, akik már kinőttek a gyermekkorból – tehát ez a felnőttek tapasztalata. Érdekes módon egy 18 éves éppúgy nem – vagy alig – emlékszik a kisgyermekkorára, mint egy 35 éves, tehát nem egyszerűen idővel arányos felejtésről van szó.

Az a magyarázat sem állja meg a helyét, hogy a gyermekek emlékezete még nem vagy nem megfelelően működik. Az emlékezet ugyanis bizonyos személyek vagy helyzeteket felismeréséhez is szükséges, erre pedig már pár hónapos csecsemők is képesek, legyen szó az édesanyjukról vagy éppen az orvosi vizsgálatokról. Időnként a gyerekek memóriája még le is körözi a felnőttekét, például egy-két felolvasás után már szó szerint el tudják mondani az esti mesét, míg szüleiknek jobb esetben csak a mese tartalma marad meg…


Az emlékek szerepe az identitás kialakításában

Legfontosabb emlékeink általában filmszerű részletességgel őrzik meg a számunkra jelentős eseményeket. Ezek a történések, élmények személyes múltunk sarkalatos pontjai, amelyek amellett, hogy óriási hatással vannak a jelenünkre s gyakran a jövőnkre is, azt is meghatározzák, milyen embernek ismerjük magunkat. Ha valaki elveszti ezeket az emlékeit, ahogy ez az amnéziás betegeknél vagy idős korban történik, félelmetes és kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen nem tudja többé, hogy kicsoda is ő.

Szerencsére a gyermekkori amnézia nem okoz ilyen jellegű frusztrációt, legalábbis felnőttként nem szoktuk hiányolni a csecsemőkori emlékeinket – annak ellenére, hogy ilyenkor is történhettek velünk fontos dolgok, például testvér születése, baleset, vagy egy hozzátartozó elvesztése. Azért sem éljük meg különösebb hiánynak a gyermekkori amnéziát, mert kb. kétéves korig még nincs is stabil énképünk magunkról – véli Mark Howe és Mary Courage…

A gyermekkori emlékek nyomában

A kisgyermekkori emlékezet fejlődésében fontos állomás az énkép kialakulása és a nyelv elsajátítása, ezek mellett azonban más kognitív képességek, illetve fogalmak megléte is szükséges. Fontos például az idő fogalmának megértése, hogy az események sorrendje hogyan bontakozik ki, s azt is be kell látni, hogy múltbeli vagy az esetleges jövőbeli énünk milyen kapcsolatban áll a jelenlegivel…


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A biztonságos napozás

2026. június 15.

Minden évben újabb és újabb, egyre nagyobb védelmet nyújtó napozószerekkel rukkol elõ az ipar, ön napozáskor mégsem érezheti magát teljes biztonságban. Viszonylag keveset tartózkodjon a napon, annál többet az árnyékban, válassza ki és alkalmazza ésszerûen a napozószereket - ez a biztonságos barnulás titka!

Mottó: Mértékletesen napozzon!

A napsütés pozitív hatást gyakorol a lelkiállapotra.

IGAZ Ezt az állítást minden orvos megerõsítheti. Fõként a szem recehártyája által érzékelt fény az, amely - a kedélyállapot hormonjának (melatonin) szabályozása révén - erõteljesen javítja a kedélyállapotot, és feltölti az embert energiával.

Hagyományos kínai orvoslás az allergiaszezonban

2026. június 15.

Szõlõmaggal, aloe verával és korallból kivont kalciummal a szénanátha ellen

Egyre növekszik a szénanátha ellen küzdõk között a természetes gyógymódok iránt érdeklõdõk száma. A hagyományos kínai orvoslásban (TCM) számos hatékony módszer ismert, mely már hazánkban is követõkre talált, így például az akupunktúra, a galagonya fogyasztása, a gyömbér-, az aloe vera- vagy a szõlõmag-kivonatot tartalmazó tea inhalálása.

A TCM alapelve, hogy a szervezet számára szükséges dolgokat mind meg lehet találni a természetben és a legjobb onnan felvenni, ennek megfelelõen a hagyományos kínai orvoslásban allergiaszezon esetén sem használnak szintetikus vitaminokat. A C vitamint - melynek bevitelével kedvezõ eredmény érhetõ el - például csipkebogyóból, gabonafélékbõl, kukoricából, búzából nyerik, de a galagonya gyümölcsöt is igen fontos C-vitamin forrásként tartják számon.

 

Mániáink

2026. június 14.

Rossz szokások vagy kényszeres cselekvések?

Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnõjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van...

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idõ óta elkísérik már. Amit azonban már "nevetséges szokásnak" szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.