Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan emlékezünk?

Érdekességek2023. április 14.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Életünket végigkísérik az emlékek, de vajon tudjuk-e, hogyan zajlik ez a különös folyamat? Mi az oka, amikor hiba csúszik a műveletbe és csak azért sem jut eszünkbe, mit is akartunk mondani?  

Szinte naponta használunk olyan mondatrészeket, mint „Nem emlékszem, hogy…”, „Nem jut eszembe…” „Mielőtt elfelejtem…” stb. Életünket végig kísérik az emlékek, ez teszi lehetővé, hogy megtanuljunk egy verset, de azt is, hogy felismerjük családtagjainkat. Nézzük meg röviden, hogyan is zajlik mindez!

Maga az emlékezés 3 szakaszból felépülő folyamat, mellyel a bennünket ingerek formájában érő információkat dolgozzuk fel. E szakaszok a kódolás, a tárolás és a felidézés. Rossz hír, de ha a folyamat bármely szakaszába hiba csúszik, az emlékezés nem, vagy nem megfelelően történik.

Az emlékezés időtartama rendkívül változó; a néhány másodpercestől az élethosszig (3-4 éves kortól akár életünk végéig) tartó emlékezés is lehetséges. Időtartam alapján az alábbi csoportosítás lehetséges:

Különböző vizsgálatok és kísérletek útján kutatók arra is rájöttek, hogy az emlékezés az agy különböző részeiben játszódik le. A rövid távú memóriáért az agykéreg, a hosszú távúért a temporális (fali) lebeny, a kettő közötti átvitelért a hippokampusz felelős.

Az eltérő típusú emlékek is különböző helyeken tárolódnak, így például az érzékszervekhez kötődőek, melyeket az ún. szenzoros memória tárol (az alma színe, illata, roppanása stb.), ill. a térlátással-tájékozódással kapcsolatos emlék-központ a már említett temporális lebenyben, a járáshoz szükséges mozdulatok (motorikus memória) és a dolgok megnevezéséhez szükséges nyelvi memória a kisagyban.

Látható tehát, hogy az emlékezés rendkívül komplex folyamat, és bár sokszor felejteni szeretnénk, nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy:


„Emlékek nélkül az emberek végtelen jelenben élnének, anélkül, hogy tudnák, honnan jöttek és hová tartanak. A világ emlékek általi értelmezése adja az embernek azt az egyedülálló képességet, hogy gondolkozzon a múltról, a jelenről és a jövőről…”

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.