Hogyan erősíthetjük immunrendszerünket 3. rész
Érdekességek2021. január 12.
Immunrendszerünk nagyjából-egészéből képes megvédeni bennünket a kórokozóktól, néha azonban mégis előfordul, hogy a kórokozó betegséget okoz. Magától értetődő, hogy szeretnénk minél ritkábban megbetegedni, ezért felvetődik a kérdés, hogyan segíthetjük immunrendszerünket a védekezésben. Erre nem könnyű megoldást találni, hiszen mint az előzőekből kitűnt, az immunrendszer és az immunválasz egy rendkívül bonyolult rendszer, amelynek ha egyik részén beavatkozunk, könnyen lehet, hogy felborítva az egyensúlyt, kárt okozunk.
Vannak dolgok, amiket ismerünk, de nehéz befolyásolni. Ismert, hogy a kisbabák immunrendszere még éretlen, ezért ők sokkal könnyebben kapnak fertőzéseket. De az is ismert, hogy idős emberek is gyakrabban fertőződnek meg, az influenza vagy a tüdőgyulladás nem ritka halálok körükben.
Néhány dologról úgy gondoljuk, hogy segíthet immunrendszerünk erősítésében. Biztosan tudjuk, életstílusunk befolyásolja immunrendszerünket. A dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás, a kialvatlanság, az elhízás biztosan ártalmas. Számos adat utal arra, hogy krónikus stresszhelyzetben immunrendszerünk aktivitása csökken, az immunválasz gyengül. A sport, a mozgás fokozza az immunrendszer aktivitását. A higiéniás rendszabályok betartása, a gyakori és alapos kézmosás, az élelmiszerek helyes kezelése, a védőoltások, a rendszeres orvosi kontroll – még panaszmentes embereknél is (vérnyomás!) – mind, mind segít.
Diéta, nyomelemek
Mit tudunk a diétáról? Jó, ha sok gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, étrendünk változatos, zsírban, szénhidrátokban, sóban szegény. Az alultáplált, éhező afrikai gyerekek gyakran halnak meg olyan infekciókban, amely itt Európában meg se kottyan a hasonló korúaknak. A tudósok úgy gondolják, hogy a megfelelő fehérjebevitel hiánya felelős ezért, de egyre gyakrabban hallani a mikroelemek hiányáról is.
A szelenium hiányában például úgy tűnik, bizonyos daganatok gyakrabban jelennek meg, a vas hiánya pedig fokozza a fertőzések veszélyét. A sokoldalú cink az immunrendszer sejtjeit is stimulálja, segíti a sebgyógyulást, számos bőrbetegség kezelésére alkalmas, és egyes adatok szerint megrövidíti a megfázás időtartamát is. A nyomelemek hiánya hazánkban szerencsére ritkán fordul elő, és arra nincs semmiféle bizonyíték, hogy a normál szint feletti bevitel az immunrendszer funkcióját javítja.
Gyógynövények
Sokan használnak az enyhébb fertőzések kezelésére vagy megelőzésére gyógynövényeket. Ezek használata tradicionális, vagyis évszázadok tapasztalata áll mögötte, de tudományosan csak mostanában kezdik vizsgálni hatásosságukat. A gyógynövények kutatását megnehezíti, hogy mindegyik számos hatóanyagot, alkaloidát tartalmas, és ezek mennyisége változó, pl. a begyűjtés időpontjától, helyétől, a tárolás módjától, a készítmény formájától függően.
A gyógynövényeket tartalmazó készítmények lehetnek tabletták, kapszulák, porok, tinktúrák, oldatok, teák, amelyeknek javasolt adagolása nagyon eltérő lehet. Sokan úgy gondolják, hogy ami természetes anyag, az csak hasznos lehet, nem okozhat bajt. Sajnos ez nem igaz, számos növény kivonata ártalmas lehet, például a sokat használt édesgyökér néha veszélyesen megemelheti a vérnyomást.
Nézzünk néhány példát
Ez echinacea-ról az tartják, hogy stimulálja az immunrendszert és ez által a nátha, megfázás, influenza tüneteit enyhíti, vagy akár meg is előzheti őket. Sok klinikai vizsgálatot végeztek ezzel a gyógynövénnyel kapcsolatban, de az eredmények ellentmondásosak. Néhány esetben azt találták, hogy a megfázás tüneteit és annak hosszát csökkenti, más vizsgálatokban azonban semmilyen hatást nem láttak. Az echinacea szerencsére aránylag ártalmatlan szer, de az arra érzékenyekben súlyos allergiás reakciót okozhat.
Az aloé verát sokféle módon használják, elsősorban sebgyógyításra, bőrbetegségekben, és rengeteg kozmetikai készítményben. Néhány vizsgálat arra utal, hogy a felületes hámhorzsolások és enyhe égési sebek kezelésére hatásos, és így alkalmazva mellékhatása sincs. Szájon át adva azonban számos mellékhatást figyeltek meg, például hasi görcsöket, hasmenést, állatkísérletekben vastagbélrákot.
A kamillatea vagy ezt tartalmazó kenőcs, oldat segítheti a sebgyógyulást, csökkentheti a bőr vagy nyálkahártya irritációját, hasmenés vagy a csecsemők kólikájának csökkentésére is ajánlják. In vitro és állatkísérletes adatok szerint gyulladáscsökkentő hatású, és számos mikroba szaporodását csökkenti, de emberen végzett bizonyítékok hiányoznak. Szerencsére csak ritkán okoz mellékhatást (allergia) ezért a rengeteg módon használják baj nélkül.
A fokhagymát számos betegség megelőzésére ajánlják, főleg a keringési rendszer megbetegedéseiben tűnik hatásosnak, de immunstimuláns hatást is tulajdonítanak neki. Néhány vizsgálat szerint alkalmas a megfázás megelőzésére vagy rövidíti annak időtartamát. Úgy tűnik, hogy néhány daganat kialakulását is gátolja, és arra, hogy bizonyos mikróbákat és daganatsejteket képes elpusztítani, kísérletes adatok is utalnak. A fokhagymának a többi növényi szerhez hasonlóan kevés mellékhatása van.
A ginseng a kínai orvoslás hagyományos gyógyszere, melynek immunerősítő funkciót is tulajdonítanak, sok egyéb hatás mellett. Erre utaló vizsgálat számos van, de meggyőző bizonyíték még hiányzik.
A vörösáfonya levét húgyúti fertőzések megelőzésére ajánlják, ezt alátámasztó vizsgálatok szép számmal találhatók, de sok az ellentmondó adat is.
Valamennyi gyógynövényre sajnos igaz – különösen, ha szájon át alkalmazzák – hogy számos gyógyszer felszívódását gátolják vagy fokozzák, vagy interakcióba lépnek velük. Használatukat célszerű ezért a gyógyszerésszel vagy kezelőorvossal mindig megbeszélni.
A vitaminok olyan kémiai anyagok, melyek a szervezet normális működése számára elengedhetetlenek, és amelyeket a szervezet egyáltalán nem vagy nem elegendő mennyiségben képes előállítani. Számos vitamin az immunrendszerre is hat, az immunválaszt segíti.
Legismertebb ezek közül a C-vitamin, amelyhez az ember csak a táplálékkal vagy tabletta formájában juthat hozzá, szemben bizonyos állatfajokkal, amelyek maguk is képesek azt előállítani. A C-vitamin a sejtek normális funkciójához nélkülözhetetlen. A C vitaminról úgy tartják, hogy a megfázásos betegségek gyógyításában illetve megelőzésében fontos szerepe van, de sajnos nagy beteganyagon végzett vizsgálatok ezt nem támasztják alá. Egy bizonyos mennyiségű C vitaminra naponta mindenképpen szükség van, de ha ennél többet veszünk magunkhoz, az változtatás nélkül kiürül a szervezetből, kipisiljük. Óriási mennyiségű C-vitamin még problémát is okozhat, például vesekövet.
Az A vitamin az E és C vitaminnal együtt az antioxidáns vitaminok közé tartozik. Az A vitamin hiánya fokozza a fertőzésveszélyt és gyengíti az immunitást, arra azonban nincs bizonyíték, hogy fokozott A vitamin bevitel növeli az immunitást.
A D vitaminról, már régóta ismert volt, hogy a csontrendszer egészségéhez nélkülözhetetlen, hiánya gyermekkorban angolkórt, felnőttkorban a csontok fokozott törékenységét okozza.
A bőrben a napsugárzás hatására képződő D elővitamin a májban majd a vesékben válik aktív, funkcióképes vitaminná. Az utóbbi években kiderült, hogy a D vitamin számos más szervrendszerre is hat, pl. szerepet játszik egyes daganatok, keringési betegségek, cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kialakulásának megakadályozásában és az immunrendszer működésében is jelentős a szerepe.
Az első ilyen adat már több mint 25 éves, amikor kiderült, hogy a magasabb D vitamin szint gátolja a gümőkórért felelős tbc baktériumok szaporodását a szervezetben. A további kutatások kiderítették, hogy a D vitamin a sejtes védekezésért felelős T sejteket befolyásolja, és ezért van az, hogy elsősorban a T sejtek által generált immunválasz segítségével leküzdhető betegségek, pl. a tbc vagy lepra gyógyításában segíthet. De bizonyos vírusbetegségek, pl. az influenza elleni védelemben is szerepet játszhat a D vitamin, és az autoimmun betegségek aktivitását is befolyásolhatja. Megnehezíti a tisztánlátást, hogy az egyes emberek optimális D vitamin szintje különböző lehet, és még nem tudjuk pontosan, a D vitamin melyik formája a leghatásosabb az immunválasz serkentésére.
Tény, hogy az északi féltekén, így hazánkban is télen a D vitamin ellátottság valószínűleg túl alacsony, és ezért az ajánlások a téli hónapokban extra D vitamin bevitelt javasolnak. Tudni kell azonban, hogy a D vitamin zsírban oldódó vitamin révén raktározódik a szervezetben, és a túl magas bevitel mellékhatásokat okozhat.
Számos más vitaminról pl. a B vitaminokról és az E vitaminról is elképzelhető, hogy hiányuk gyengíti az immunrendszer működését, de normál szint esetén a fokozott bevitel nem erősíti azt, sőt bizonyos esetekben éppen ellentétes hatást találtak.
forrás: Bébik.hu
