Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan figyeljünk egészségünkre az otthoni munkavégzés során?

Érdekességek2020. október 21.

Fotó: pixabay.com

Az utóbbi hetek, hónapok változásai, és a koronavírus világszintű elterjedése szinte mindannyiunk életére hatással vannak. Hétköznapi szokásaink és napirendünk alapjaiban alakult át, ami miatt új kihívásokkal kell szembenéznünk. Egy ilyen helyzetben különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fizikai és mentális egészségünk megőrzésére is.

Bejegyzésünkben összefoglaltuk a legfontosabb 6 tanácsot, ami segíthet alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez egészségünk támogatásával.

Milyen hatással van egészségünkre az otthoni munkavégzés?

Az egész napos otthonlét, a korábbi szokások felhagyása, és a jelentős mértékű életmódváltás nem csak fizikai, hanem mentális egészségünkre is jelentős hatással lehet. Ebben a helyzetben különös figyelmet kell szentelnünk az egészséges étkezésre, mozgásra, kikapcsolódásra és pihenésre is, hogy elkerüljük egészségünk romlását.

Vannak olyan területek, mint például az informatika, az online marketing, az oktatás, vagy a pénzügy, amely területen működő cégek szinte zökkenőmentesen tudtak átállni az otthoni munkavégzésre. Azok, akik ilyen területen dolgoznak szerencsésen magtarthatták munkájukat, azonban számos kihívással találkozhattak az új életstílusuk kialakítása során. Egy ilyen mértékű változás mindenkire hatással van, így tudatosan kell figyelnünk arra, hogy kihozzuk a maximumot az adott helyzetből.

Állítsunk fel új napirendet

Sokaknak került veszélybe az állása, anyagi jóléte és megélhetése, ami rendkívüli stresszt, szorongást és bizonytalanságot okozhat. A felborult szokások közepette fontos, hogy új rutint, napirendet állítsunk fel, amihez tartani tudjuk magunkat. Legyen helye a munkának, az étkezéseknek, a kikapcsolódásnak és a pihenésnek is.


Egy tudatosan megtervezett napirend keretet ad bizonytalanság idején, ami segít csökkenteni a stresszt és frusztrációt, kiszámíthatóbbá téve napjainkat. Tervezzük meg mikor kelünk és fekszünk, mettől meddig dolgozunk, mikor eszünk, mikor lesz időnk a házimunkára és otthoni teendőkre, valamint a kikapcsolódásra.

Figyeljünk az egészséges táplálkozásra

Fotó: 123rf.comA kiegyensúlyozott, tápanyagdús, egészséges étrend alapjaiban járul hozzá szervezetünk optimális működéséhez. A jó minőségű szénhidrátok, rostok, telítetlen zsírok fogyasztása, a kellő fehérje bevitel, valamint a folyadék fogyasztás egyaránt fontos az egyensúly fenntartásához.

Próbáljuk kiküszöbölni ebben az időszakban is a stresszes koplalást vagy túlevést, a nassolást vagy a gyorséttermi ételek halmozását, hiszen ezzel károkat okozhatunk szervezetünkben.

Fogyasszunk minőségi alapanyagokból készített ételeket, sok zöldséget és gyümölcsöt. Figyeljünk az étkezések rendszerességére, és ne térjünk el korábbi szokásainktól. Nagyjából minden nap azonos időben reggelizzünk, ebédeljünk és vacsorázzunk, valamint iktassunk be köztes étkezéseket – ha a szervezetünk igényli a tízórait vagy az uzsonnát.

Maradjunk aktívak

A WHO ajánlása alapján érdemes heti 150 perc alacsony intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású testmozgást végezni. Ez kivitelezhető otthoni körülmények között, sporteszközök nélkül vagy a szabadban is. A testmozgás nem csak a fizikai egészségünket javítja, hozzájárul a mentális jóléthez is, segít csökkenteni a stresszt, ami hozzájárul immunrendszerünk stabilitásához is. A fizikai aktivitás megőrzésében segítenek a hosszabb-rövidek séták is, akárcsak a kertészkedés vagy kutyasétáltatás.

Törekedjünk arra, hogy minden nap csempésszünk az életünkbe egy kis mozgást, akár egy reggeli séta, akár munka közbeni 10 perces átmozgató nyújtás, akár intenzívebb edzés formájában.

Törekedjünk a minőségi alvásra

Az alvás alapjaiban határozza meg napjaink minőségét, így érdemes odafigyelni rá mikor, hogyan és mennyit alszunk. Az alvás nem csak a koncentrációs képességünkre és memóriánkra van hatással, befolyásolja a vérnyomást és a keringési rendszert, az emésztést, valamint az immunrendszert is.

Ami a mennyiséget illeti, minden ember alvásigénye más, átlagosan 7-9 óra között alakul. Erre akkor is érdemes odafigyelni, ha reggel nem kell korán kelnünk és munkába sietnünk, hiszen a túl sok alvás legalább olyan negatív hatással lehet szervezetünkre, mint a túl kevés pihenés.

ImFotó: 123rf.communerősítés felsőfokon

Egy tökéletesen összeállított étrend megfelelő mennyiségben tartalmazza azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek immunrendszerünk felépítéséhez és aktivitásához szükségesek. A legtöbben azonban csupán étkezésből nem visszük be az összes szükséges vitamint, amire szervezetünknek szüksége van. Ezért fontos különböző étrend-kiegészítők és vitaminkészítmények fogyasztása, amelyek hozzájárulnak egészségünk fenntartásához.

A C-, D- és E-vitamin különösen fontos szerepet játszik, és vannak olyan gyógynövények is, mint például az echinacea (más néven kasvirág), a gyömbér vagy a ginzeng, amelyek hozzájárulnak immunrendszerünk ellenállóképességének fenntartásához. Szedjünk rendszeresen, vagy akár kúraszerűen immumrendszer erősítő készítményeket, vagy multivitaminokat, külön tekintettel az átmeneti vagy vírusos időszakokra.

Töltsünk időt a természetben

Ma már kutatásokkal is bizonyított, hogypozitív hatással van a természet a hangulatunkra, egészségünkre és stressz-szintünkre. Az Exeteri Egyetem orvostudományi karána kutatása szerint már heti 2 óra kertben, parkban, vagy kirándulással töltött idő elegendő ahhoz, hogy feltöltődjünk, relaxáljunk, és ellenállóbbak legyünk a hétköznapok kihívásaival szemben.

Csempésszünk be hétköznapjainkba 10-10 perc sétát egy közeli zöld területen, vagy tervezzünk rövidebb hétvégi kirándulásokat vízparton, hegyen vagy erdőben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.