Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan figyeljünk egészségünkre az otthoni munkavégzés során?

Érdekességek2020. október 21.

Fotó: pixabay.com

Az utóbbi hetek, hónapok változásai, és a koronavírus világszintű elterjedése szinte mindannyiunk életére hatással vannak. Hétköznapi szokásaink és napirendünk alapjaiban alakult át, ami miatt új kihívásokkal kell szembenéznünk. Egy ilyen helyzetben különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fizikai és mentális egészségünk megőrzésére is.

Bejegyzésünkben összefoglaltuk a legfontosabb 6 tanácsot, ami segíthet alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez egészségünk támogatásával.

Milyen hatással van egészségünkre az otthoni munkavégzés?

Az egész napos otthonlét, a korábbi szokások felhagyása, és a jelentős mértékű életmódváltás nem csak fizikai, hanem mentális egészségünkre is jelentős hatással lehet. Ebben a helyzetben különös figyelmet kell szentelnünk az egészséges étkezésre, mozgásra, kikapcsolódásra és pihenésre is, hogy elkerüljük egészségünk romlását.

Vannak olyan területek, mint például az informatika, az online marketing, az oktatás, vagy a pénzügy, amely területen működő cégek szinte zökkenőmentesen tudtak átállni az otthoni munkavégzésre. Azok, akik ilyen területen dolgoznak szerencsésen magtarthatták munkájukat, azonban számos kihívással találkozhattak az új életstílusuk kialakítása során. Egy ilyen mértékű változás mindenkire hatással van, így tudatosan kell figyelnünk arra, hogy kihozzuk a maximumot az adott helyzetből.

Állítsunk fel új napirendet

Sokaknak került veszélybe az állása, anyagi jóléte és megélhetése, ami rendkívüli stresszt, szorongást és bizonytalanságot okozhat. A felborult szokások közepette fontos, hogy új rutint, napirendet állítsunk fel, amihez tartani tudjuk magunkat. Legyen helye a munkának, az étkezéseknek, a kikapcsolódásnak és a pihenésnek is.


Egy tudatosan megtervezett napirend keretet ad bizonytalanság idején, ami segít csökkenteni a stresszt és frusztrációt, kiszámíthatóbbá téve napjainkat. Tervezzük meg mikor kelünk és fekszünk, mettől meddig dolgozunk, mikor eszünk, mikor lesz időnk a házimunkára és otthoni teendőkre, valamint a kikapcsolódásra.

Figyeljünk az egészséges táplálkozásra

Fotó: 123rf.comA kiegyensúlyozott, tápanyagdús, egészséges étrend alapjaiban járul hozzá szervezetünk optimális működéséhez. A jó minőségű szénhidrátok, rostok, telítetlen zsírok fogyasztása, a kellő fehérje bevitel, valamint a folyadék fogyasztás egyaránt fontos az egyensúly fenntartásához.

Próbáljuk kiküszöbölni ebben az időszakban is a stresszes koplalást vagy túlevést, a nassolást vagy a gyorséttermi ételek halmozását, hiszen ezzel károkat okozhatunk szervezetünkben.

Fogyasszunk minőségi alapanyagokból készített ételeket, sok zöldséget és gyümölcsöt. Figyeljünk az étkezések rendszerességére, és ne térjünk el korábbi szokásainktól. Nagyjából minden nap azonos időben reggelizzünk, ebédeljünk és vacsorázzunk, valamint iktassunk be köztes étkezéseket – ha a szervezetünk igényli a tízórait vagy az uzsonnát.

Maradjunk aktívak

A WHO ajánlása alapján érdemes heti 150 perc alacsony intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású testmozgást végezni. Ez kivitelezhető otthoni körülmények között, sporteszközök nélkül vagy a szabadban is. A testmozgás nem csak a fizikai egészségünket javítja, hozzájárul a mentális jóléthez is, segít csökkenteni a stresszt, ami hozzájárul immunrendszerünk stabilitásához is. A fizikai aktivitás megőrzésében segítenek a hosszabb-rövidek séták is, akárcsak a kertészkedés vagy kutyasétáltatás.

Törekedjünk arra, hogy minden nap csempésszünk az életünkbe egy kis mozgást, akár egy reggeli séta, akár munka közbeni 10 perces átmozgató nyújtás, akár intenzívebb edzés formájában.

Törekedjünk a minőségi alvásra

Az alvás alapjaiban határozza meg napjaink minőségét, így érdemes odafigyelni rá mikor, hogyan és mennyit alszunk. Az alvás nem csak a koncentrációs képességünkre és memóriánkra van hatással, befolyásolja a vérnyomást és a keringési rendszert, az emésztést, valamint az immunrendszert is.

Ami a mennyiséget illeti, minden ember alvásigénye más, átlagosan 7-9 óra között alakul. Erre akkor is érdemes odafigyelni, ha reggel nem kell korán kelnünk és munkába sietnünk, hiszen a túl sok alvás legalább olyan negatív hatással lehet szervezetünkre, mint a túl kevés pihenés.

ImFotó: 123rf.communerősítés felsőfokon

Egy tökéletesen összeállított étrend megfelelő mennyiségben tartalmazza azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek immunrendszerünk felépítéséhez és aktivitásához szükségesek. A legtöbben azonban csupán étkezésből nem visszük be az összes szükséges vitamint, amire szervezetünknek szüksége van. Ezért fontos különböző étrend-kiegészítők és vitaminkészítmények fogyasztása, amelyek hozzájárulnak egészségünk fenntartásához.

A C-, D- és E-vitamin különösen fontos szerepet játszik, és vannak olyan gyógynövények is, mint például az echinacea (más néven kasvirág), a gyömbér vagy a ginzeng, amelyek hozzájárulnak immunrendszerünk ellenállóképességének fenntartásához. Szedjünk rendszeresen, vagy akár kúraszerűen immumrendszer erősítő készítményeket, vagy multivitaminokat, külön tekintettel az átmeneti vagy vírusos időszakokra.

Töltsünk időt a természetben

Ma már kutatásokkal is bizonyított, hogypozitív hatással van a természet a hangulatunkra, egészségünkre és stressz-szintünkre. Az Exeteri Egyetem orvostudományi karána kutatása szerint már heti 2 óra kertben, parkban, vagy kirándulással töltött idő elegendő ahhoz, hogy feltöltődjünk, relaxáljunk, és ellenállóbbak legyünk a hétköznapok kihívásaival szemben.

Csempésszünk be hétköznapjainkba 10-10 perc sétát egy közeli zöld területen, vagy tervezzünk rövidebb hétvégi kirándulásokat vízparton, hegyen vagy erdőben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.