Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan figyeljünk egészségünkre az otthoni munkavégzés során?

Érdekességek2020. október 21.

Fotó: pixabay.com

Az utóbbi hetek, hónapok változásai, és a koronavírus világszintű elterjedése szinte mindannyiunk életére hatással vannak. Hétköznapi szokásaink és napirendünk alapjaiban alakult át, ami miatt új kihívásokkal kell szembenéznünk. Egy ilyen helyzetben különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fizikai és mentális egészségünk megőrzésére is.

Bejegyzésünkben összefoglaltuk a legfontosabb 6 tanácsot, ami segíthet alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez egészségünk támogatásával.

Milyen hatással van egészségünkre az otthoni munkavégzés?

Az egész napos otthonlét, a korábbi szokások felhagyása, és a jelentős mértékű életmódváltás nem csak fizikai, hanem mentális egészségünkre is jelentős hatással lehet. Ebben a helyzetben különös figyelmet kell szentelnünk az egészséges étkezésre, mozgásra, kikapcsolódásra és pihenésre is, hogy elkerüljük egészségünk romlását.

Vannak olyan területek, mint például az informatika, az online marketing, az oktatás, vagy a pénzügy, amely területen működő cégek szinte zökkenőmentesen tudtak átállni az otthoni munkavégzésre. Azok, akik ilyen területen dolgoznak szerencsésen magtarthatták munkájukat, azonban számos kihívással találkozhattak az új életstílusuk kialakítása során. Egy ilyen mértékű változás mindenkire hatással van, így tudatosan kell figyelnünk arra, hogy kihozzuk a maximumot az adott helyzetből.

Állítsunk fel új napirendet

Sokaknak került veszélybe az állása, anyagi jóléte és megélhetése, ami rendkívüli stresszt, szorongást és bizonytalanságot okozhat. A felborult szokások közepette fontos, hogy új rutint, napirendet állítsunk fel, amihez tartani tudjuk magunkat. Legyen helye a munkának, az étkezéseknek, a kikapcsolódásnak és a pihenésnek is.


Egy tudatosan megtervezett napirend keretet ad bizonytalanság idején, ami segít csökkenteni a stresszt és frusztrációt, kiszámíthatóbbá téve napjainkat. Tervezzük meg mikor kelünk és fekszünk, mettől meddig dolgozunk, mikor eszünk, mikor lesz időnk a házimunkára és otthoni teendőkre, valamint a kikapcsolódásra.

Figyeljünk az egészséges táplálkozásra

Fotó: 123rf.comA kiegyensúlyozott, tápanyagdús, egészséges étrend alapjaiban járul hozzá szervezetünk optimális működéséhez. A jó minőségű szénhidrátok, rostok, telítetlen zsírok fogyasztása, a kellő fehérje bevitel, valamint a folyadék fogyasztás egyaránt fontos az egyensúly fenntartásához.

Próbáljuk kiküszöbölni ebben az időszakban is a stresszes koplalást vagy túlevést, a nassolást vagy a gyorséttermi ételek halmozását, hiszen ezzel károkat okozhatunk szervezetünkben.

Fogyasszunk minőségi alapanyagokból készített ételeket, sok zöldséget és gyümölcsöt. Figyeljünk az étkezések rendszerességére, és ne térjünk el korábbi szokásainktól. Nagyjából minden nap azonos időben reggelizzünk, ebédeljünk és vacsorázzunk, valamint iktassunk be köztes étkezéseket – ha a szervezetünk igényli a tízórait vagy az uzsonnát.

Maradjunk aktívak

A WHO ajánlása alapján érdemes heti 150 perc alacsony intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású testmozgást végezni. Ez kivitelezhető otthoni körülmények között, sporteszközök nélkül vagy a szabadban is. A testmozgás nem csak a fizikai egészségünket javítja, hozzájárul a mentális jóléthez is, segít csökkenteni a stresszt, ami hozzájárul immunrendszerünk stabilitásához is. A fizikai aktivitás megőrzésében segítenek a hosszabb-rövidek séták is, akárcsak a kertészkedés vagy kutyasétáltatás.

Törekedjünk arra, hogy minden nap csempésszünk az életünkbe egy kis mozgást, akár egy reggeli séta, akár munka közbeni 10 perces átmozgató nyújtás, akár intenzívebb edzés formájában.

Törekedjünk a minőségi alvásra

Az alvás alapjaiban határozza meg napjaink minőségét, így érdemes odafigyelni rá mikor, hogyan és mennyit alszunk. Az alvás nem csak a koncentrációs képességünkre és memóriánkra van hatással, befolyásolja a vérnyomást és a keringési rendszert, az emésztést, valamint az immunrendszert is.

Ami a mennyiséget illeti, minden ember alvásigénye más, átlagosan 7-9 óra között alakul. Erre akkor is érdemes odafigyelni, ha reggel nem kell korán kelnünk és munkába sietnünk, hiszen a túl sok alvás legalább olyan negatív hatással lehet szervezetünkre, mint a túl kevés pihenés.

ImFotó: 123rf.communerősítés felsőfokon

Egy tökéletesen összeállított étrend megfelelő mennyiségben tartalmazza azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek immunrendszerünk felépítéséhez és aktivitásához szükségesek. A legtöbben azonban csupán étkezésből nem visszük be az összes szükséges vitamint, amire szervezetünknek szüksége van. Ezért fontos különböző étrend-kiegészítők és vitaminkészítmények fogyasztása, amelyek hozzájárulnak egészségünk fenntartásához.

A C-, D- és E-vitamin különösen fontos szerepet játszik, és vannak olyan gyógynövények is, mint például az echinacea (más néven kasvirág), a gyömbér vagy a ginzeng, amelyek hozzájárulnak immunrendszerünk ellenállóképességének fenntartásához. Szedjünk rendszeresen, vagy akár kúraszerűen immumrendszer erősítő készítményeket, vagy multivitaminokat, külön tekintettel az átmeneti vagy vírusos időszakokra.

Töltsünk időt a természetben

Ma már kutatásokkal is bizonyított, hogypozitív hatással van a természet a hangulatunkra, egészségünkre és stressz-szintünkre. Az Exeteri Egyetem orvostudományi karána kutatása szerint már heti 2 óra kertben, parkban, vagy kirándulással töltött idő elegendő ahhoz, hogy feltöltődjünk, relaxáljunk, és ellenállóbbak legyünk a hétköznapok kihívásaival szemben.

Csempésszünk be hétköznapjainkba 10-10 perc sétát egy közeli zöld területen, vagy tervezzünk rövidebb hétvégi kirándulásokat vízparton, hegyen vagy erdőben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.