Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan gyógyít a jóga?

Érdekességek2021. október 24.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A jóga jóval több egyszerű testmozgásnál, jelentős hatással van a Lélekre és a finom energiáinkra is. Hogyan befolyásolható a testünk energetikai állapota a csakrákon keresztül jógával és meditációval?  

Mi a prána?

A jóga teremtési elméletében a lét kialakulásának egyik szintjén lép be a prána fogalma. A prána ugyanakkor maga az egyetemes energia is. A jógában viszont a fizikai testhez legközelebb álló pránatestet is ezen jelzővel illetik, ami a fizikai testetöltés során előbb jelenik meg, mint a fizikai érzékszerveinkkel felfogható test. Mivel ilyen szorosan összefügg a fizikai testtel, ez a legjobban kimutatható és érzékelhető finomtestünk is.

A nádikban, vagyis energiavezetékekben áramló pránát a kínai hagyományokban chinek  nevezik, a nádikat pedig meridiánoknak. Ezekből a vezetékekből több ezer van a testünkben, bár a kínai hagyományban elsősorban a 12 fő meridánnak szentelnek figyelmet. A több ezer kis vezeték, energiacsatorna a csakráknak nevezett energiaközpontokban találkozik. Legtöbbször 7 fő csakrát említenek a különböző irányzatok, de tudjuk, hogy ennél sokkal több van, melyekre marma pontokként is utalnak.

Hogyan működnek a csakrák?

A csakrákban ezek a folyamok találkoznak és átalakítódnak, örvénylenek, mint a hullám. A csakrák transzformátornak is nevezhetők. De kérdezhetnénk, mit és hova transzformálnak? A jóga tanításai szerint az 5 elem tana vegyül bele a rendszerbe ezen értelmezésnél.

A jóga tisztító és gyógyító hatása a rendszeres gyakorlással érvényesül. Az egyre inkább elmélyülő légzéssel összhangba hozott elme irányításával végzett mozdulatban rejlik.

A légzés jelentősége a jógában

A légzésünk az az erő, ami összeköt a fizikai testtel és ezen keresztül a létezésünk egyik fő  irányítója, az elmével egyetemben, mely szintén a létezésünk kulcsa, ugyanakkor finomabb szinten kapcsolódik testünkhöz. A légzésnek a jógában is kiemelt szerepe van, az ászanákat vagyis testtartásokat az egyes légzésformákkal kombinálva érünk el különböző hatásokat.


A prána és a további testek kapcsolata a jógában

Az ászanákat, tehát az egyes jógatartásokat összekötjük a légzéssel. Ahogy egyre jobban képesek leszünk ellazulni, úgy egyre inkább fogjuk tudni érzékelni a finom energiaáramlásokat, illetve a különböző testeket. A mestertudású jógik képesek arra, hogy ezekben a testekben az adott mentális vagy érzelmi szinten dolgozva a légzéssel összhangban, fizikai szinten is meg tudják változtatni, illetve gyógyítani a testet, vagy például oldani az izomgörcsöket (amelyek évtizedekig fennállva komoly betegségeket okozhatnak). Ugyanakkor számos hormon létrehozásában is szerepük van, így a depresszió és más pszichés vagy pszichoszomatikus betegségek is jól gyógyulnak jógával.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A terhesség elsõ fele homeopátiás szemmel

2026. október 24.

A terhesség alatt felmerülõ egészségügyi problémák megoldásakor jelentõsen csökken az alkalmazható gyógyszerek száma mellékhatásaik, illetve teratogenitásuk miatt. Ezzel szemben a homeopátiás kezeléskor nem lépnek fel mellékhatások sem a kismamára nézve, sem a babára nézve. 

A homeopátiás kezelés nem allergizál, hanem a szervezet öngyógyító erejét stimulálja, erõsíti az immunrendszert, harmonizálja a betegség alatt felborult egyensúlyi mechanizmusokat a szervezetben. A terhesség elsõ harmadában leggyakrabban fellépõ probléma a hányinger, a hányás, mely sokszor banális, de kellemetlen tünet.

Ritkább esetben akár szövõdményekhez is vezethet, pl. dehidráció, alultápláltság. Igen jól kezelhetõ homeopátiás gyógyszerekkel, a hasonlóság alapszabálya szerint. A Sepia az egyik legtöbbször használt szer erre a tünetre. Akkor javasolható, ha már reggel ébredéskor jelentkezik az émelygés, a hányinger, amelyek az étel szagára, látványára fokozódhatnak. Evésre nem javul a gyomor ürességérzete, a kismama megundorodik pl. a cigarettafüsttõl, sõt egyes ételektõl is, amivel a terhesség elõtt nem volt problémája.

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.