Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan gyógyítanak a mantrák?

Érdekességek2025. április 13.

Napjainkban egyre többen gyakorolnak valamilyen meditációs technikát. Nem véletlenül, hiszen még kezdő szinten is könnyen megérezhetők jótékony hatásai testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. A jóga tudományába ez szervesen beépült, s vele együtt az emberi kultúra közös kincse lett. Létezik azonban egy kevéssé ismert ősi meditációs módszer, mely ugyanakkor nagyon hatékony: a mantrák használata.

A jóga ma már a nyugati világban is elismert szellemi út. Ennek kevésbé ismert és gyakorolt változata a mantra jóga, vagyis a jógának az az ága, amely a ’hang’ közvetítésével igyekszik az anyagban és a tudatban változásokat létrehozni  (a hang, nem a modern tudományos, hanem különleges értelemben értendő). 
Azon világkép szerint, amelyre a mantra jóga alapozódik, a végső valóság elsődleges megnyilvánulása, egy sajátságos, finom és átható rezgés közvetítésével történik, amit szankszrit nyelven  szabdának neveznek (ami hangot, vagy szót jelent).

Einstein és a molekulák

A nyugati tudomány szerint a fizikai anyag atomokból és molekulákból áll, amelyek viszont kisebb részecskék (pl.: elektronok) eredményeként jönnek létre. A fizikai anyag végső szerkezetére és megjelenésére vonatkozóan, a tudománynak a ma napig nem sikerült tiszta képet kapni. Azonban határozottan és meggyőzően mutatott rá arra, hogy az anyag és az energia egymásba átalakíthatók. Einstein jól ismert és elfogadott relativitás elmélete tárta elénk, hogy a tömeg és az energia nem két különböző entitás, hanem egy és ugyanaz.

Létsíkok és energiák

Tehát nincs abban a tanításban semmiféle „természetfeletti”, hogy a többféle megnyilvánulási síkon, és szinten létező világegyetem - mely megszámlálhatatlan jelenségből áll -, különböző minőségű rezgések összetett és végtelen kiterjedésű együttese. Az energia rezgései nemcsak a megnyilvánult világ anyagát képezik, hanem kölcsönhatásaikkal hozzák létre a különböző létsíkok összes jelenségeit.

A mantra hangja

A mantra olyan hangrezgés (misztikus jelentéssel bíró hangzók, szavak vagy imák), amely a meditációban felhasználva lecsillapítja az elme hullámzását, nyughatatlan természetét. Megfelelő Mantra esetén az ember teljes energetikai rendszerét képes megtisztítani az anyagi, mentális vagy érzelmi szennyeződésektől. Sőt, használatával adott esetben az anyag (pl. a fizikai test) struktúrája is megváltoztatható (a gyógyulás például egy ilyen változás).


A mantrában megjelenő rezgés az egész testben harmonizálja az ászanák hatásait, sőt haladóbb szinten kapcsolatot teremt a lélek és a transzcendentális világ között. A valódi jógik mesteri szinten már nem kevesebbet szándékoztak elérni a mantra ismételgetésén és a jelentésén való állandó emlékezésen keresztül, mint a felszabadulást a születés és a halál körforgásából.

Szent szótagok

Azokat a szent szótagokat, amelyek csupán néhány, meghatározott kombinációban álló hangzóból állnak, és speciális átalakító erővel rendelkeznek, mantramagoknak (bidzsa) nevezi a mantra jóga. Ilyen például a jól ismert OM, s a kevéssé ismert Srim, Hrim, Klim mantrák. Ezek a mantramagok attól függően, hogy milyen rezgést jelenítenek meg (más megközelítésben: mely istenség nevével állnak együtt egy adott rendszerben), különböző átalakító erőt, hatást és hatalmat birtokolnak.

 

A mantra magja


A mantramagok legtöbbször a szanszkrit ábécé betűiből állnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szanszkrit nyelvnek valamilyen előnyben részesített helye lenne az univerzum teremtődésében. S hogy csak annak betűi segítségével létrehozott hangokat lehet mantrák létrehozásához felhasználni. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a szanszkrit nyelvre épülve létezett egy olyan civilizáció és tudomány, mely megvizsgálta és a gyakorlatba ültette a hangrezgések és az univerzum szerkezetének összefüggéseit. Természetes, hogy saját nyelvükben lévő betűk alapján létrehozott hangokat vizsgálták meg és értékelték ki, és így azokat használták mantrák szerkesztésében.

Az eddig vázolt világkép és általános alapelvek képezik a mantra jóga elméleti alapjait, amelynek központi eleme az egyik leghatékonyabb meditációs eszköz, a mantra. Ennek a jóga irányzatnak a célja sem más, mint a jóga hagyományos értelemben vett eszenciája: a tudat egységének felismerése és megtapasztalása. Szívből kívánom ennek átélését minden olvasónak.

OM SHANTI!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.