Hogyan hat a zene az agyműködésre?
Érdekességek2021. május 06.
Az ókori Görögországban éppúgy, mint a királyi és császári udvarokban Európában, a zene és a tánc szerves részét képezte az oktatásnak. Egyenrangú helyet foglalt el pl. a matematikával vagy a retorikával. A napjainkban folyó neurológiai kutatások is megerősítik a zene alapvető fontosságát az oktatásban. Egyúttal hangsúlyozzák a zenetanulás, zenehallgatás agyműködésre gyakorolt pozitív hatását és előnyeit egy életen át.
A zenét úgy kellene tanulni az iskolában, mint az irodalmat, biológiát, matematikát – mondta egy neves zongorista-karmester, aki elképzeléséhez híven kb. 15 éve létrehozta az első „zenekertet” gyermekeknek. Célja nem a jövő virtuózainak megtalálása volt, hanem egyszerűen az, hogy különféle háttérrel rendelkező gyermekeknek lehetővé tegye a fejlődést a zene segítségével. A 90-es évek óta egyéb törekvések, tanulmányok sora mutatta ki a zenének az agyműködésre és többek közt a tanulásra gyakorolt pozitív hatását.
Átitatódás a zenével már az élet első hónapjaitól kezdve
Ritmusa, hangsúlyozása, hanglejtése alapján tanuljuk meg anyanyelvünket. Így a zene világában való elmélyülés már kisgyermekkortól jótékony hatású. Egy kanadai tanulmány nemrégiben rámutatott, hogy a korai találkozás a zenével (már 6 hónapos kortól) az agykérgi sejtjek jobb szinkron aktivitását eredményezi. Intenzívebb anya-gyermek kommunikációt von maga után, és elősegíti a szocio-emotív fejlődést – láthatjuk benne az intelligencia kezdeteit.
Az érzelem és az öröm a memória legjobb stimulálói (beérkező ingerei). Márpedig a zene bőségesen kiválthatja mindkettőt. A zenélés vagy a zenehallgatás egyúttal „feldobja” az agyat a dopamin, oxitocin,és szerotonin termelésének stimulálásával, melyek többek közt a jóllétért, az érzelmi kötődésért és a motivációért felelős neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok).
A gyakorlatban
Rendszeresen játsszunk le különféle zenét gyermekeinknek, tanuljunk velük mondókákat, ösztönözzük őket arra, hogy énekeljenek, táncoljanak együtt a zenére.
A szellemi képességek stimulálása
Az 1990-es években többek közt egy kaliforniai kutatócsoport tanulmányozta az ún. Mozart-hatást, mely szerint a komponista zseni zenéje pozitívan hat az értelmi fejlődésre. A kutatás eredménye szerint a nagy salzburgi zeneszerző zenéjének hallgatása után a vizsgált kamaszok jobban teljesítettek a térbeli intelligencia tesztekben. A Mozart-effektus létrejöttekor egyébként nagy lelkesedést váltott ki, volt, ahol a csecsemőket Mozart szonátáira etették.
Azóta úgy tűnik, hogy nem Mozart zenéje, hanem általában a zene növeli a kognitív képességeket, és többek közt javítja a tanulási képességet. A felmérések ugyanis azt mutatták, hogy akár gyermekről, akár tinédzserről van szó, ha az bármilyen zenei tevékenységben vesz részt (pl. zenehallgatás, kórusban, zenekarban közreműködés), a vizsgálódások szerint javul az iskolai eredménye.
Egyes tanulmányok, amelyek összehasonlítják a zenét más tevékenységekkel (plasztikus művészetek, sport, színház stb.) a zene egyértelmű fölényét hangsúlyozzák az egyes intellektuális képességek fejlesztése terén.
Ha a zenehallgatás hasznosnak ismerhető el, akkor egy hangszeren való játszás vagy az éneklés még erőteljesebben növelheti az intellektuális képességeket (pl. örömre való képesség, figyelem képessége, érzelmek kezelése stb.).
Bármely életkorban kezdünk el hangszeren játszani, annak tanulása az agy számos területét stimulálja és erősíti, legyen szó azokról, amelyek a motoros funkciókat, az érzelmeket vagy a memóriát irányítják. Egyébként a zenészek hippokampusza (az előagy egy része, pl. emléknyomok bevéséséért felelős) különösen fejlett, éppúgy, mint a homloklebeny (frontális lebeny), mely fontos szerepet játszik pl. a munkamemória működésében, a döntéshozatalban stb. A két agyféltekét összekötő idegrost-köteg, a kérgestest szintén jobb teljesítményt mutat náluk.
A gyakorlatban
Minél fiatalabb korban kezdjük el a zenélést, annál hatékonyabb! A valamely hangszeren való játszás elkezdése 6-7 éves korban már jó döntés.
Eszköz az olvasni tanuláshoz
Különböző kíséreltek, melyeket neurológusok, zenetudósok és tanárok végeztek, megerősítették, hogy a zenehallgatás fejleszti a figyelem képességét, valamint a koncentrációs és auditív képességeket, amelyek elősegítik az olvasni tanulást. További érdekesség, hogy a zenei tevékenységek különösen jótékony hatással vannak azon gyerekek fejlődésére, akik olyan idegi-fejlődési rendellenességekkel, egyéb zavarokkal küzdenek, mint pl. az autizmus, a hiperaktivitás vagy a diszlexia. Az autista gyermekek gyakran túlérzékenyek az érzékszervi ingerlésre – a zene viszont nem agresszív nyelvként érzékelhető.
A gyakorlatban
Amikor a gyermek megtanul olvasni, a zenei, ritmikus testi tevékenységeket (tánc) be kell vonni az iskolai tantervbe – javasolják egyes országokban, pl. Svájcban.
Életre szóló előnyök
Ha gyermekünk zenél, még 50 év múlva is hálás lesz érte… Ugyanis 4–14 évig terjedő, korai zenei képzés (25 év alatt) jótékony hatása az élet későbbi szakaszaiban is felfedezhető – 40 évet meghaladó leállás után is. Pl. a hangokban beálló változás megkülönböztetése (diszkrimináció) képessége magasabb szinten marad, azoknál, akik zenével foglalkoztak, mint azok esetében, akik soha nem zenéltek. Különféle tanulmányok kiemelik azt az előnyt is, hogy a kognitív hanyatlás lelassul a zenészeknél. A zenetanulás növeli az ún. kognitív tartalékot (rezervet): az élet során kialakult ezek az ideghálózatok lehetővé teszik az életkor miatt bekövetkező veszteségek kompenzálását.
A gyakorlatban
Bár ajánlott korai életkorban elkezdeni a zenetanulást vagy a zenehallgatást, sohasem késő! A tanulmányok szerzői egyetértenek abban, hogy mindazoknál, akik átadják magukat a zenének, javul a kedélyállapot, de az olyan végrehajtó funkciók nagy része is, mint pl. a figyelem és a tervezés – nyugdíjas korban is.
forrás: Patika Magazin
