Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan hat az akupunktúrás fájdalomcsillapítás?

Érdekességek2020. március 12.

Fotó: 123rf.com

Aki próbálta és hatásosnak tartotta, nem biztos, hogy tudja, mitől vált be az akupunktúrás fájdalomcsillapítás. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint is több teória létezik, amelyek egymást erősítve bizonyítják az akupunktúra hatását.

Bizonyított hatékonyság

Számos bizonyított elmélet ismeretes az akupunktúra hatásmechanizmusát illetően, és az eddig elvégzett klinikai kísérletek alapján elmondható, hogy a krónikus vagy akut fájdalom kórképekben az akupunktúra hatékonyabb fájdalomcsillapító módszer, mint a tiszta placebo vagy az ál-akupunktúra. A WHO 2007-es állásfoglalásában számos mozgásszervi betegség esetében ajánlja ezt az ősi kínai módszert fájdalomcsillapításra, ezek közt vannak például a térd- és derékízületi fájdalmak, a nyak- és vállízületi panaszok, a lágyrész reumatizmus, a teniszkönyök, a lumbágó, a műtét utáni fájdalomszindrómák – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A lényeg, hogy pontos diagnózis után a lehető leghatékonyabb és a páciens számára is elfogadható módszert válasszuk.

Hogyan hat?

Az akupunktúra hatásmechanizmusát számos elmélet magyarázza, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, de a gyakorlatban valószínűleg együttesen érvényesülnek.
– Az endorfin teória szerint az akupunktúra serkenti az endorfinok termelődését, így elnyomja a fájdalmat.
– A növekedést előidéző (augmentation) elmélet szerint a kezelések megemelik többek közt a trigliceridek, egyes hormonok, a fehérvérsejtek, a prosztaglandinok és az antitestek mennyiségét, így összességében immunstimuláló hatást hoznak létre.
– A neurotranszmitter teória azt hangsúlyozza, hogy az akupunktúra képes befolyásolni több neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) termelődését, így az érzelmi zavarok, depresszió kezelését is elősegíti.
– A keringési/vazomotoros elmélet azt állítja, hogy az ősi módszer úgynevezett vazodilátor (értágító) anyagokat szabadít fel, mint például a hisztamin, amelyek hozzájárulnak a sérülést követő regenerációhoz, az ödéma, a neuropátia kezeléséhez.
– A „gate control” teória meglehetősen bonyolult hatásmechanizmust ír le, de lényege, hogy bizonyos akupunktúra által stimulált anyagok gátolják a fájdalom információjának áramlását, megélését.


Ugyanazt a betegséget is lehet másképp kezelni

Az akupunktúra módszerében az összetett hatásokon túl az is fantasztikus, hogy a kezelés nem csak az adott betegségen, de az individuális terápián is múlik – ismerteti Arnold doktor. – Vagyis nincs két egyforma beteg, nincs feltétlenül két egyforma kezelés. Míg bizonyos általános problémáknál, például a hányingernél a fix terápiás pontkombinációkat kezeljük, addig például a krónikus fájdalom szindróma esetén a kísérő tünetek figyelembevételével más és más kezelési protokollt követhetünk. Vagyis értő kezekben valóságos „csodafegyverré” válik az ősi tudás a fájdalomcsillapítás szempontjából.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.