Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan hat az akupunktúrás fájdalomcsillapítás?

Érdekességek2020. március 12.

Fotó: 123rf.com

Aki próbálta és hatásosnak tartotta, nem biztos, hogy tudja, mitől vált be az akupunktúrás fájdalomcsillapítás. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint is több teória létezik, amelyek egymást erősítve bizonyítják az akupunktúra hatását.

Bizonyított hatékonyság

Számos bizonyított elmélet ismeretes az akupunktúra hatásmechanizmusát illetően, és az eddig elvégzett klinikai kísérletek alapján elmondható, hogy a krónikus vagy akut fájdalom kórképekben az akupunktúra hatékonyabb fájdalomcsillapító módszer, mint a tiszta placebo vagy az ál-akupunktúra. A WHO 2007-es állásfoglalásában számos mozgásszervi betegség esetében ajánlja ezt az ősi kínai módszert fájdalomcsillapításra, ezek közt vannak például a térd- és derékízületi fájdalmak, a nyak- és vállízületi panaszok, a lágyrész reumatizmus, a teniszkönyök, a lumbágó, a műtét utáni fájdalomszindrómák – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A lényeg, hogy pontos diagnózis után a lehető leghatékonyabb és a páciens számára is elfogadható módszert válasszuk.

Hogyan hat?

Az akupunktúra hatásmechanizmusát számos elmélet magyarázza, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, de a gyakorlatban valószínűleg együttesen érvényesülnek.
Az endorfin teória szerint az akupunktúra serkenti az endorfinok termelődését, így elnyomja a fájdalmat.
– A növekedést előidéző (augmentation) elmélet szerint a kezelések megemelik többek közt a trigliceridek, egyes hormonok, a fehérvérsejtek, a prosztaglandinok és az antitestek mennyiségét, így összességében immunstimuláló hatást hoznak létre.
– A neurotranszmitter teória azt hangsúlyozza, hogy az akupunktúra képes befolyásolni több neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) termelődését, így az érzelmi zavarok, depresszió kezelését is elősegíti.
A keringési/vazomotoros elmélet azt állítja, hogy az ősi módszer úgynevezett vazodilátor (értágító) anyagokat szabadít fel, mint például a hisztamin, amelyek hozzájárulnak a sérülést követő regenerációhoz, az ödéma, a neuropátia kezeléséhez.
– A „gate control” teória meglehetősen bonyolult hatásmechanizmust ír le, de lényege, hogy bizonyos akupunktúra által stimulált anyagok gátolják a fájdalom információjának áramlását, megélését.


Ugyanazt a betegséget is lehet másképp kezelni

Az akupunktúra módszerében az összetett hatásokon túl az is fantasztikus, hogy a kezelés nem csak az adott betegségen, de az individuális terápián is múlik – ismerteti Arnold doktor. – Vagyis nincs két egyforma beteg, nincs feltétlenül két egyforma kezelés. Míg bizonyos általános problémáknál, például a hányingernél a fix terápiás pontkombinációkat kezeljük, addig például a krónikus fájdalom szindróma esetén a kísérő tünetek figyelembevételével más és más kezelési protokollt követhetünk. Vagyis értő kezekben valóságos „csodafegyverré” válik az ősi tudás a fájdalomcsillapítás szempontjából.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)