Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan igazítsuk az asszertív kommunikációt a személyiségtípusokhoz?

Érdekességek2023. november 10.

Az asszertivitás nem csak az üzleti világban, hanem az élet minden területén elengedhetetlen, ha bizalmat és jó kapcsolatot szeretnénk kiépíteni másokkal, miközben szem előtt tartjuk saját határainkat is. A különböző személyiségtípusok esetében más-más szóhasználat, beszédstílus, gesztusrendszer működik. Ezért fontos, hogy kommunikációnkat mindig az adott személyhez és szituációhoz igazítsuk. De hogyan tegyük meg mindezt? Cikkünkben ehhez adunk most tippeket!  

Értsük meg a másik személyiségtípusát!

Hogy az asszertív kommunikáció minél hatékonyabb lehessen, fontos feltérképezni a másik személyiségét és motivációit. Ehhez többféle modellt is használhatunk.

MBTI személyiségtípusok

A Myers-Briggs teszt a Carl Jung által létrehozott személyiségtípusokat határozza meg négy dimenzió alapján.

1. Extrovertált és introvertált
Az extrovertált emberek többnyire cselekvés orientáltak. Fontosak számukra a társas interakciók és telve vannak energiával, miután másokkal időt töltöttek. Ezzel szemben az introvertált személyek inkább gondolkodás fókuszúak, élvezik a mély és tartalmas társas interakciókat, és azáltal tudnak töltődni, hogy egyedül lehetnek.

2. Érzékelő és intuitív
Az érzékelést előnyben részesítők többnyire nagy figyelmet fordítanak a valóságra. Elsődlegesek számukra a tények és a részletek. Az intuitív személyek ugyanakkor szeretnek a benyomásokra hagyatkozni, a lehetőségekről, jövőbeli elképzelésekről és elvont elméletekről gondolkodni.

3. Gondolkodó és érző
A gondolkodók számára a tények és az objektív adatok az elsők. Döntéseik során következetesek, logikusak és olykor hajlamosak személytelenek lenni. Azok azonban, akik az érzéseket részesítik előnyben, valószínűbb, hogy figyelembe vesznek más embereket és azok érzelmeit.

4. Megítélő és észlelő
A megítélő típusok a struktúrát és a határozott döntéseket preferálják. Az észlelés felé hajlók ugyanakkor nyitottabbak, rugalmasabbak és jobban alkalmazkodnak.
 


DISC modell

A DISC teszt szintén négy személyiségtípust határoz meg:

Használjunk megfelelő szavakat

A kimondott szavak óriási hatással vannak arra, hogy üzenetünket mások hogyan fogadják. Mindig a személyiségtípushoz, a kommunikáció stílusához mérten kell megválasztani a szóhasználatot. A domináns típusok például a közvetlen, tömör és világos nyelvezetet kedvelik, míg a befolyásolók a kifejező, pozitív és magával ragadó gondolatokat. A stabilakhoz az udvarias, tiszteletteljes és empatikus üzenet jut el legkönnyebben, míg a szabálykövetők a precíz, tényszerű és logikus beszédet szeretik.

Számít a hangszín, a testbeszéd és az előadás

Az asszertív kommunikáció során nem csak annak van jelentősége, hogy mit mondunk, hanem annak is, hogy hogyan közvetítjük mások felé. Fontos, hogy a testtartásunk sugározzon magabiztosságot és mindig tartsuk a szemkontextust, figyeljünk nyíltan, őszintén. Hanghordozásunk pedig végig maradjon nyugodt és melegséget sugárzó.

A domináns típusok például a szemkontaktust, a határozott kézfogást és a magabiztos testtartást részesítik előnyben. A befolyásolók inkább mosolyognak, bólogatnak és gesztikulálnak. A stabilak nem szeretnek hátradőlni, félbeszakítani vagy a személyes térbe behatolni. A szabálykövetőkre jellemző az érdeklődés, szívesen tesznek fel kérdéseket.

Fő a rugalmasság

Azt mindig tartsuk szem előtt, hogy az asszertív kommunikációnak nincsenek kőbe vésett szabályai. Nagyon fontos a rugalmasság és az empátia mások felé, a különböző személyiségtípusok reakciója és visszajelzése ugyanis eltérő lehet. Ezért fontos a nyitottság, hogy megfelelően tudjuk alakítani a mondandónkat, előadásmódunkat. Sokat tud segíteni a fejlődési folyamatban egy külső, objektív személy szakmai útmutatása, ez lehet coaching folyamat része is akár, de más keretek között is megvalósulhat.

Vezetői és kommunikációs készségek fejlesztése a Proman Consulting képzésein

Bármilyen munka, projekt esetében fontos, hogy ismerjük a csapattagok erősségeit és gyengeségeit, hatékonyabbá tegyük a kommunikációt, a feladatkiosztást a sikerek eléréséhez. Szerencsére az asszertív eszköztár könnyen elsajátítható és a személyiségtípusok ismeretében zökkenőmentessé tehető a kommunikáció. Magas szintű szakmai képzésekért érdemes körülnézni a Proman Consulting kínálatában!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.