Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan igazítsuk az asszertív kommunikációt a személyiségtípusokhoz?

Érdekességek2023. november 10.

Az asszertivitás nem csak az üzleti világban, hanem az élet minden területén elengedhetetlen, ha bizalmat és jó kapcsolatot szeretnénk kiépíteni másokkal, miközben szem előtt tartjuk saját határainkat is. A különböző személyiségtípusok esetében más-más szóhasználat, beszédstílus, gesztusrendszer működik. Ezért fontos, hogy kommunikációnkat mindig az adott személyhez és szituációhoz igazítsuk. De hogyan tegyük meg mindezt? Cikkünkben ehhez adunk most tippeket!  

Értsük meg a másik személyiségtípusát!

Hogy az asszertív kommunikáció minél hatékonyabb lehessen, fontos feltérképezni a másik személyiségét és motivációit. Ehhez többféle modellt is használhatunk.

MBTI személyiségtípusok

A Myers-Briggs teszt a Carl Jung által létrehozott személyiségtípusokat határozza meg négy dimenzió alapján.

1. Extrovertált és introvertált
Az extrovertált emberek többnyire cselekvés orientáltak. Fontosak számukra a társas interakciók és telve vannak energiával, miután másokkal időt töltöttek. Ezzel szemben az introvertált személyek inkább gondolkodás fókuszúak, élvezik a mély és tartalmas társas interakciókat, és azáltal tudnak töltődni, hogy egyedül lehetnek.

2. Érzékelő és intuitív
Az érzékelést előnyben részesítők többnyire nagy figyelmet fordítanak a valóságra. Elsődlegesek számukra a tények és a részletek. Az intuitív személyek ugyanakkor szeretnek a benyomásokra hagyatkozni, a lehetőségekről, jövőbeli elképzelésekről és elvont elméletekről gondolkodni.

3. Gondolkodó és érző
A gondolkodók számára a tények és az objektív adatok az elsők. Döntéseik során következetesek, logikusak és olykor hajlamosak személytelenek lenni. Azok azonban, akik az érzéseket részesítik előnyben, valószínűbb, hogy figyelembe vesznek más embereket és azok érzelmeit.

4. Megítélő és észlelő
A megítélő típusok a struktúrát és a határozott döntéseket preferálják. Az észlelés felé hajlók ugyanakkor nyitottabbak, rugalmasabbak és jobban alkalmazkodnak.
 


DISC modell

A DISC teszt szintén négy személyiségtípust határoz meg:

Használjunk megfelelő szavakat

A kimondott szavak óriási hatással vannak arra, hogy üzenetünket mások hogyan fogadják. Mindig a személyiségtípushoz, a kommunikáció stílusához mérten kell megválasztani a szóhasználatot. A domináns típusok például a közvetlen, tömör és világos nyelvezetet kedvelik, míg a befolyásolók a kifejező, pozitív és magával ragadó gondolatokat. A stabilakhoz az udvarias, tiszteletteljes és empatikus üzenet jut el legkönnyebben, míg a szabálykövetők a precíz, tényszerű és logikus beszédet szeretik.

Számít a hangszín, a testbeszéd és az előadás

Az asszertív kommunikáció során nem csak annak van jelentősége, hogy mit mondunk, hanem annak is, hogy hogyan közvetítjük mások felé. Fontos, hogy a testtartásunk sugározzon magabiztosságot és mindig tartsuk a szemkontextust, figyeljünk nyíltan, őszintén. Hanghordozásunk pedig végig maradjon nyugodt és melegséget sugárzó.

A domináns típusok például a szemkontaktust, a határozott kézfogást és a magabiztos testtartást részesítik előnyben. A befolyásolók inkább mosolyognak, bólogatnak és gesztikulálnak. A stabilak nem szeretnek hátradőlni, félbeszakítani vagy a személyes térbe behatolni. A szabálykövetőkre jellemző az érdeklődés, szívesen tesznek fel kérdéseket.

Fő a rugalmasság

Azt mindig tartsuk szem előtt, hogy az asszertív kommunikációnak nincsenek kőbe vésett szabályai. Nagyon fontos a rugalmasság és az empátia mások felé, a különböző személyiségtípusok reakciója és visszajelzése ugyanis eltérő lehet. Ezért fontos a nyitottság, hogy megfelelően tudjuk alakítani a mondandónkat, előadásmódunkat. Sokat tud segíteni a fejlődési folyamatban egy külső, objektív személy szakmai útmutatása, ez lehet coaching folyamat része is akár, de más keretek között is megvalósulhat.

Vezetői és kommunikációs készségek fejlesztése a Proman Consulting képzésein

Bármilyen munka, projekt esetében fontos, hogy ismerjük a csapattagok erősségeit és gyengeségeit, hatékonyabbá tegyük a kommunikációt, a feladatkiosztást a sikerek eléréséhez. Szerencsére az asszertív eszköztár könnyen elsajátítható és a személyiségtípusok ismeretében zökkenőmentessé tehető a kommunikáció. Magas szintű szakmai képzésekért érdemes körülnézni a Proman Consulting kínálatában!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.