Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan igazítsuk az asszertív kommunikációt a személyiségtípusokhoz?

Érdekességek2023. november 10.

Az asszertivitás nem csak az üzleti világban, hanem az élet minden területén elengedhetetlen, ha bizalmat és jó kapcsolatot szeretnénk kiépíteni másokkal, miközben szem előtt tartjuk saját határainkat is. A különböző személyiségtípusok esetében más-más szóhasználat, beszédstílus, gesztusrendszer működik. Ezért fontos, hogy kommunikációnkat mindig az adott személyhez és szituációhoz igazítsuk. De hogyan tegyük meg mindezt? Cikkünkben ehhez adunk most tippeket!  

Értsük meg a másik személyiségtípusát!

Hogy az asszertív kommunikáció minél hatékonyabb lehessen, fontos feltérképezni a másik személyiségét és motivációit. Ehhez többféle modellt is használhatunk.

MBTI személyiségtípusok

A Myers-Briggs teszt a Carl Jung által létrehozott személyiségtípusokat határozza meg négy dimenzió alapján.

1. Extrovertált és introvertált
Az extrovertált emberek többnyire cselekvés orientáltak. Fontosak számukra a társas interakciók és telve vannak energiával, miután másokkal időt töltöttek. Ezzel szemben az introvertált személyek inkább gondolkodás fókuszúak, élvezik a mély és tartalmas társas interakciókat, és azáltal tudnak töltődni, hogy egyedül lehetnek.

2. Érzékelő és intuitív
Az érzékelést előnyben részesítők többnyire nagy figyelmet fordítanak a valóságra. Elsődlegesek számukra a tények és a részletek. Az intuitív személyek ugyanakkor szeretnek a benyomásokra hagyatkozni, a lehetőségekről, jövőbeli elképzelésekről és elvont elméletekről gondolkodni.

3. Gondolkodó és érző
A gondolkodók számára a tények és az objektív adatok az elsők. Döntéseik során következetesek, logikusak és olykor hajlamosak személytelenek lenni. Azok azonban, akik az érzéseket részesítik előnyben, valószínűbb, hogy figyelembe vesznek más embereket és azok érzelmeit.

4. Megítélő és észlelő
A megítélő típusok a struktúrát és a határozott döntéseket preferálják. Az észlelés felé hajlók ugyanakkor nyitottabbak, rugalmasabbak és jobban alkalmazkodnak.
 


DISC modell

A DISC teszt szintén négy személyiségtípust határoz meg:

Használjunk megfelelő szavakat

A kimondott szavak óriási hatással vannak arra, hogy üzenetünket mások hogyan fogadják. Mindig a személyiségtípushoz, a kommunikáció stílusához mérten kell megválasztani a szóhasználatot. A domináns típusok például a közvetlen, tömör és világos nyelvezetet kedvelik, míg a befolyásolók a kifejező, pozitív és magával ragadó gondolatokat. A stabilakhoz az udvarias, tiszteletteljes és empatikus üzenet jut el legkönnyebben, míg a szabálykövetők a precíz, tényszerű és logikus beszédet szeretik.

Számít a hangszín, a testbeszéd és az előadás

Az asszertív kommunikáció során nem csak annak van jelentősége, hogy mit mondunk, hanem annak is, hogy hogyan közvetítjük mások felé. Fontos, hogy a testtartásunk sugározzon magabiztosságot és mindig tartsuk a szemkontextust, figyeljünk nyíltan, őszintén. Hanghordozásunk pedig végig maradjon nyugodt és melegséget sugárzó.

A domináns típusok például a szemkontaktust, a határozott kézfogást és a magabiztos testtartást részesítik előnyben. A befolyásolók inkább mosolyognak, bólogatnak és gesztikulálnak. A stabilak nem szeretnek hátradőlni, félbeszakítani vagy a személyes térbe behatolni. A szabálykövetőkre jellemző az érdeklődés, szívesen tesznek fel kérdéseket.

Fő a rugalmasság

Azt mindig tartsuk szem előtt, hogy az asszertív kommunikációnak nincsenek kőbe vésett szabályai. Nagyon fontos a rugalmasság és az empátia mások felé, a különböző személyiségtípusok reakciója és visszajelzése ugyanis eltérő lehet. Ezért fontos a nyitottság, hogy megfelelően tudjuk alakítani a mondandónkat, előadásmódunkat. Sokat tud segíteni a fejlődési folyamatban egy külső, objektív személy szakmai útmutatása, ez lehet coaching folyamat része is akár, de más keretek között is megvalósulhat.

Vezetői és kommunikációs készségek fejlesztése a Proman Consulting képzésein

Bármilyen munka, projekt esetében fontos, hogy ismerjük a csapattagok erősségeit és gyengeségeit, hatékonyabbá tegyük a kommunikációt, a feladatkiosztást a sikerek eléréséhez. Szerencsére az asszertív eszköztár könnyen elsajátítható és a személyiségtípusok ismeretében zökkenőmentessé tehető a kommunikáció. Magas szintű szakmai képzésekért érdemes körülnézni a Proman Consulting kínálatában!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)