Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan igényelhet és ki kaphat anyatejet tb-támogatással?

Érdekességek2019. december 16.

A csecsemő legfontosabb tápláléka az anyatej, hiszen tartalmazza mindazt a tápanyagot, amire a kisbabáknak a megfelelő fejlődésükhöz leginkább szükségük van. A csecsemők egészséges fejlődése kiemelkedő társadalmi és egészségpolitikai érdek, illetve önmagában prevenciós célokat is szolgál, ezért rendkívül fontos, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az anyatejhez.

Fotó: 123rf.comKülönböző okoknál fogva sajnos előfordul, hogy az anyuka saját maga, szoptatással nem tudja a szükséges anyatej mennyiséget biztosítani a kisbabája számára. Annak érdekében, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az egészségbiztosítás meghatározott feltételek mellett, a szülészeti ellátás keretében támogatást nyújt az anyatej árához.

A kisbabák speciális táplálkozási igényei kielégítésére, az anyatej ellátáson túl, lehetőség van egészségbiztosítási támogatással tápszert is vásárolni.

 

Ki kaphat anyatejet tb támogatással?

Az anyatej ellátás az egészségbiztosítás természetbeni ellátása, a csecsemőnek járó egészségügyi szolgáltatás. A baba a fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése alatt, illetve a járóbetegként ellátott csecsemő is jogosult a társadalombiztosítási támogatással nyújtott anyatejre, a következőkben részletezett feltételek teljesülése esetén.

Az egészségbiztosítás keretében akkor jogosult a csecsemő az anyatej ellátásra, ha az anya saját tejével nem tudja táplálni és a baba koraszülött, vagy kis súlyú – 2500 g testsúly alatti – újszülött.


Az érett újszülött és a csecsemő akkor jogosult a támogatott anyatej ellátásra, ha súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban, vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved és az anya nem tudja őt saját tejével táplálni.

Az a csecsemő is jogosult a támogatott anyatej ellátásra, akinek az anyja

Fenti esetekben a csecsemő 8 hónapos koráig a súlyától függetlenül a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szakorvos, illetve a házi(gyermek)orvos rendelése alapján jogosult a térítésmentes anyatejellátásra.

babaetetés

Hogyan vehető igénybe az anyatejhez járó tb támogatás?

Az anyatej társadalombiztosítási támogatással akkor vehető igénybe, ha azt a rendelésre jogosult orvos vényen rendeli a csecsemő részére. A vényen a rendelés jogcíméhez az „Eü kiemelt” jogcímet kell megjelölni. Egy vényen egyszerre a csecsemő táplálásához a vény kiállítása szerinti hónapra elegendő anyatejet lehet rendelni.

Anyatej rendelésére az egészségbiztosítóval gyógyszerrendelésre jogosító szerződést kötött, a csecsemőt kezelő háziorvos, házi gyermekorvos jogosult.

A járóbeteg-ellátás során rendelt anyatejet az anyatejgyűjtő állomásokon, illetve az anyatejet adományozó személytől közvetlenül is igénybe lehet venni.

Az anyatejet adományozó személynek igazolnia kell a közegészségügyi feltételeknek való megfelelését. Ezt az igazolást az anyatejet adományozó anyuka háziorvosa, a gyermekorvos vagy a körzeti védőnő állítja ki. Az anyatejet adományozó nők életkoruktól függetlenül, térítésmentesen vehetik igénybe az anyatej adományozás feltételeként, járványügyi érdekből kötelezően végzendő szűrővizsgálatokat. 

Anyatejet adományozó személyenként a tárgyhónapra társadalombiztosítási támogatással rendelt elszámolásra benyújtott anyatej mennyisége nem haladhatja meg a napi 800 ml-t.

A támogatással igénybe vett, illetve leadott anyatej mennyiségét az ún. átadás-átvételi nyilatkozat igazolja, amelyet az anyatejet adó és az átvevő személy is aláír.

Aki az anyatejet nem közvetlenül az anyatejet adományozó személytől, hanem az anyatejgyűjtő állomáson veszi át, akkor az anyatejet átvevő személynek egy átvételi nyilatkozat elnevezésű nyomtatványon aláírásával kell igazolnia az átvett anyatej mennyiségét.

Mindkét nyilatkozatra a társadalombiztosítási támogatás elszámolásához van szükség.

Hogy történik az anyatejhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolása?

Az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti ára 2.700,- Ft.

A járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással rendelt anyatej támogatásának elszámolására az anyatejgyűjtő állomások, valamint a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy a körzeti védőnő igazolása alapján az anyatejet adományozó személyek közvetlenül jogosultak.

Az elszámolási időszak a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig tart. 

Az elszámolásra jogosultaknak (anyatejgyűjtő állomások, valamint anyatejet adományozó személyek) a NEAK honlapján megtalálható elszámolást a tárgyhónapot követő 8 napon belül kell benyújtani a megyeszékhelyen működő járási hivatalnál, illetve Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalához nyújtható be.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.