Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan ismerhetjük fel a krízist és mit tehetünk ellene

Érdekességek2022. január 27.

A krízis egy váratlan helyzet, amivel nem tudunk mit kezdeni. Egy olyan esemény, amire nincs ráhatásunk, aminek több kimenetele lehet és ami jelentősen befolyásolja az életünket. Többnyire valamilyen veszteséggel, de legalábbis erős változással jár, amire nem voltunk felkészülve. Elég csak a covid berobbanására gondolni és rögtön tudni fogjuk mit értünk krízis alatt.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Jellemző az első időszakban a gondolati beszűkülés, csak az adott eseményre és annak következményeire tudunk gondolni. A realitásérzékelés elvesztése, érzelmi bénultság. Mintha egy búra alatt lennénk, nem, vagy alig jutnak el hozzánk a külvilág ingerei.

A krízis testi tüneteket is okozhat. Néhány példa a változatos tünetek közül: álmatlanság, szorongás, nehézlégzés érzése, gyomortáji fájdalom, gyengeség, figyelemzavar.

Az, hogy hogyan reagálunk egy krízisre, több összetevőtől függ:

Mit tehetünk:

Nem kell bonyolult megoldásokat keresni. Séta, relaxálás, kimozdulni a nyomasztó gondolatokból. A mozgás sokkal többet segít, mint gondolnánk. Mozgás alatt nem feltétlenül komoly sportteljesítményt értek. Elég sétálni, ha csak az megy. Lényeg, hogy mozogjon a testünk, mert eközben gyógyulunk. Teret adunk az elménknek, hogy kidolgozza magából a megoldást vagy csak enyhítse a belső feszültséget.

Társak, barátok, rokonok

Még ennél is fontosabb, hogy legyen olyan ember a közelünkben, akire támaszkodhatunk, akivel megoszthatjuk, ami bennünk van. Ez az egy tényező már elegendő ahhoz, hogy könnyebben túl legyünk a krízisen. Gyakorlatilag mindegy, hogy kit választunk, lényeg, hogy azt érezzük, valódi támogatást kapunk tőle. Lehet kipróbált, jól működő kölcsönösen támogató kapcsolat, mint egy régi barátság, egy hozzátartozónk vagy a párunk. De lehet egy új kapcsolódás is. Egy mellénk sodródott figyelmes idegen az orvosi rendelő várójában, egy szomszéd, egy bolti eladó.

Nem a kapcsolat mélysége számít, hanem, hogy jókor van jó helyen. Nyitott a problémánkra, meghallgat, erőt ad. Sok ilyen kapcsolatot kínál fel az élet, éljünk vele!

Készüljünk a krízisre "békeidőben" - így! 

Egy krízis megjelenésekor nem mindig vagyunk felkészülve, nincs kész a védőhálónk. Érdemes „békeidőben” erre energiát fordítani.

Ha arra az egyre ügyelünk, hogy legyen körülöttünk egy szeretett embercsoport, barátok, rokonok, ismerősök, mentorok, akkor már rengeteget tettünk magunkért. Tudom, ez manapság nem egyszerű, főleg az introvertált emberek számára. Kezdhetjük a gyűjtést olyan professzionális segítőkkel, akik a segítésre, támogatásra tették fel az életüket. Alapítványok, szervezetek gyakran indítanak ingyenes vagy könnyen megfizethető programokat, aminek a keretein belül kaphatunk segítséget. Ha élőben nehéz az ismerkedés, kezdhetjük online. Sok facebook csoportban láttam már kialakulni ilyen támogató közösségeket, barátságokat. Amikor már van sikerélményünk, elkezdhetjük élőben is kiépíteni, megerősíteni a saját támogató hálózatunkat.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Kérjünk segítséget! 

Fontos tudni, egy igazi kemény krízist nehéz megélni segítség nélkül. Bátran keressünk a problémánkra szakosodott szakembert. Ami velünk egyszer történik meg az életünkben, azzal egy szakember rendszeresen találkozik. Kipróbált működő módszerei vannak, stabil támogatást tud nyújtani. Egy szakításon, egy munkahely elvesztésén, egy komoly betegségen, egy gyászfolyamaton könnyebben túllehetünk, ha értő figyelmet kapunk. Érdemes keresni egy olyan segítőt, akivel megvan az összhang, akivel passzol a személyiségünk. A legtöbb segítőnek van oldala, zárt támogató csoportja, ahol megismerhetjük a módszereit, biztonságos közegben kérdezhetünk, online beszélgetéseken vehetünk részt. Ezekben a csoportokban hasonló problémákkal küzdő emberekkel ismerkedhetünk meg.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.
A szerző elengedés specialista, üzleti elakadás konzulens, mentálhigiénés szakember. Csoportjához csatlakozhatsz >> 
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)