Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan javítsunk napi hangulatunkon?

Érdekességek2020. szeptember 19.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A stresszes mindennapokban alapvető fontosságú, hogy megtartsuk jó kedélyállapotunkat, és sötét gondolataink ne uralkodjanak el rajtunk. Így törekednünk kell olyan lelkiállapot elérésére, amely pozitív gondolkodásmódot és nyugodt, derűs hangulatot eredményez, bármilyen zsúfoltak is a napjaink.

Tennünk kell annak érdekében, hogy kedvező színben lássuk a világot, minden baj, probléma ellenére, és azt kisugározzuk környezetünkre is.  Íme 3 egyszerű, naponta végezhető gyakorlat a szofrológia eszköztárából, hogy visszatérjen az életöröm, és kellemesen, stresszmentesen teljenek napjaink.

1. Reggeli szertartás: „Tárjuk ki az ablakot”!

Reggelente alapozzuk meg jó hangulatunkat azzal, hogy időt szakítunk egy sajátos, mellkasi légzésből álló gyakorlatra. Annak érdekében, hogy a tüdőnket átjárja a reggeli, pozitív energia, és így jó formában kezdjük a napot.

Álljunk egyenesen a talajon, felemelt fejjel. Húzzuk hátra a vállunkat, hogy a mellkas teljesen szabadon maradjon. 
– Emeljük fel előre, vízszintes magasságig a karunkat, majd hajlítsuk be derékszögben mindkét alkart. Térdünk is legyen behajlítva.
Lélegezzünk lassan, az orron át, oldalra szétnyitva a karokat, miközben a tenyér előre fordul, mintha kitárnánk egy ablakot. Telítődjünk a bizakodás és a jó közérzet pozitív energiájával.


2. Gyakoroljuk a „belső mosolyt”!

Gondolataink kreatívak, közvetlenül befolyásolják döntéseinket. Ha már reggel azt gondoljuk, hogy aznap minden rosszul fog menni, megvan az eshetőség rá, hogy ez a feltevés valósággá válik. Határozzuk hát el, hogy nem fogunk kudarcot vallani semmilyen téren, és kellemesen töltjük a napot, miközben értékeljük apró, hétköznapi örömeinket. Ilyen lehet akár egy mosoly, amely meglepően nagy hatással van lelkivilágunkra. Hiszen a derűs hangulatunkhoz sokszor elég, ha valaki csak ránk mosolyog. Ezzel összefüggésben végezzük el a következő gyakorlatot:

– Képzeljük el, hogy nemcsak a szánkkal, hanem egész testünkkel mosolyoghatunk.
– Mosolyogjunk, amitől felderül az arcunk, és képzeljük el, hogy ez a sugárzó mosoly tovább terjed belül, a testünkben, a torkunkon át a vállunkig, majd a gyomrunkig, egészen a lábujjunk hegyéig…. Most az egész testünket átjárja ez a belső mosoly.
Sugározzuk ki ezt a mosolyt a környezetünkben lévőkre.

Fotó: 123rf.com3. Felesszük ki pozitív gondolkodásmódunkat

Minden reggel újra határozzuk el, és gondoljuk át, hogy aznap jó hangulatban leszünk, pozitív hozzáállással éljük meg a várható, napi eseményeket. Ismételjük ezt az igenlést többször, hogy rögzüljön bennünk ez az új gondolkodásmód.

Néhány példa a pozitív gondolatokra
„Nyugodt vagyok, és jó kedvem van.”
„Még ha stresszes napom is lesz, megőrzöm jó hangulatomat.”
„Nem kedvetlenedem el, és igyekszem könnyedén megbirkózni minden várható problémámmal.”
„Hátralépek, és távolságot tartok minden negatív eseményektől, mely bekövetkezhet.”
„Köszönöm az életnek a szép napot, amely most elkezdődik. Megteszek minden tőlem telhetőt ennek érdekében, hogy kellemesen teljen.”

Amit tehetünk még

Vizualizáljuk a nap várható eseményeit, azt sulykolva magunkban, hogy azok rendben fognak lezajlani, és derűs nyugalommal fogadjuk őket.
– Annak érdekében, hogy tartóssá tegyük ezt a pozitív energiát, végezzünk belégzést orron át, miközben húzzuk össze testünk izmait a következő módon: összeszorítjuk az öklünket, az állkapcsunkat és a farizmot 5 másodpercig, majd ellazítjuk, mély kilélegzést végezve szájon át. A nap sikerét ily módon elkönyveltük!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.