Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan kerüljük el a megfázást? - Melegítő és immunerősítő tippek a konyhából

Érdekességek2020. január 12.

A jelenlegi rendkívüli hideg időszakban különösen fontos, hogy fokozottan odafigyeljünk testi-lelki egészségünkre. A csökkenő hőmérséklet és napos órák száma következtében szervezetünk ellenálló képessége romlik, ráadásul a rendelkezésünkre álló vitaminforrások is igencsak behatároltak, így egyre nehezebb az amúgy is nagyobb vitaminszükségletünket megfelelően pótolni. Megfelelő étrenddel és természetes immunerősítő gyógynövényekkel elkerülhetjük vagy könnyebben átvészelhetjük a meghűléses megbetegedéseket és az influenzát.  

Kép: ninomilanez / Pixabay Friss gyümölcsöt minden nap
A téli hónapokra fokozottan érvényes, hogy naponta fogyasszunk az idénynek megfelelő nyers zöldséget és gyümölcsöt. Naponta legalább egyszer együnk almát, narancsot, banánt, mandarint, ananászt, kipróbálhatjuk a már nálunk is kapható egzotikus gyümölcsféléket is. A citrusfélék különösen értékesek ebben az időszakban magas C-vitamin tartalmuk és antibakteriális hatásuk miatt. 

Télen is: salátaszezon
A télen rendelkezésre álló zöldségekből pedig - burgonya, káposztafélék, répa, cékla, hagymafélék, feketeretek, kínai kel - remek salátákat készíthetünk különféle salátaöntetekkel, zöldfűszerekkel, magvakkal, csírákkal. Teljes őrlésű pirítóssal vagy főtt gabonákkal, esetleg sajt-, húsfélékkel kombinálva komplett ebédet, vacsorát adhatunk az asztalra. 

Melegítő fogások: változatosan elkészíthető levesek
A hideg időszakban egyik legfontosabb ételünk egy tányér meleg leves. A még ilyenkor is változatosan és rövid idő alatt elkészíthető zöldség- vagy húsleves melegít, tisztít, pótolja az ásványi anyagokat és a napi folyadékmennyiség szempontjából is igen értékes táplálékunk.

A klasszikus zöldségleveshez használhatunk hagymát, krumplit, sárga- és fehérrépát, zellert, karfiolt, karalábét, brokkolit. Ízesítéshez kiváló a petrezselyem, tárkony, kakukkfű, szerecsendió, borsikafű, sűrítéshez használhatunk vörös lencsét, kölest, de gazdagíthatjuk levesünket tésztával, rizzsel is. Ha a puhára főtt zöldségféléket összetörjük és főzőlevében tejszínnel, tejföllel, szójatejföllel készül habarással krémesítjük, finom és tápláló krémlevest készíthetünk. Bátran kísérletezzünk a zöldségfajtákkal, fűszerekkel és arányokkal. Pirított kenyérkockákkal, magvakkal, sajtropogóssal, sonkakockákkal dobhatjuk fel levesünket. Így akár minden nap más leves kerülhet az asztalunkra  télen is. 


Együnk folyékony napfényt
Télen is védő táplálékaink között előkelő helyet foglalnak el a méz és származékai. A „folyékony napfény” ősidők óta kedvelt csemegénk, vitathatatlanul értékes és gyógyító táplálék, több népcsoport pedig egyenesen afrodiziákumnak tartja. Vértisztító hatása révén nemcsak felfrissít, de segít a különböző betegségek megelőzésében is, ugyanis gazdag vitamin- és ásványi anyag tartalma mellett antibakteriális vegyületeket is tartalmaz. Mivel hő hatására gyorsan bomlanak egészségünk szempontjából értékes összetevői, legjobb magában, melegítés nélkül fogyasztani. Téli nyavalyákra, megfázásra, különösen torokfájásra és köhögésre legjobb a hársméz, a tünetek jelentkezésekor akár hársfateában vagy más, meghűlés elleni gyógytea-keverékben is ihatjuk. 

Immunerősítésben verhetetlen: a vírusűző fokhagyma
A kiváló baktérium-, vírus- és gombaölő növény, melyet már a népi gyógyászatban is évszázadok óta nagyra becsülnek, a téli időszak egyik csodaszere. Fertőtleníti a légutakat és oldja a felhalmozódott nyálkát, így enyhíti és gyógyítja az asztma, köhögés, hörghurut és a dohányzás tüneteit. Antibiotikumos kezelést követően hatékony a bélflóra és az emésztőrendszer helyreállításában. Antioxidáns hatása révén az egyik legkiválóbb immunerősítő növényünk. Érdemes naponta nyersen fogyasztani belőle néhány gerezddel, reggel mézzel elkeverve igazi gyógykoktél, de ugyanilyen hatékony pirítóssal vagy joghurttal elkeverve más ételekhez fogyasztva. Csodálatos hatásai csak nyersen érvényesülnek, ezért jobb, ha a fokhagymás ételeinkbe is a főzést követően nyersen keverjük bele.

Gyógyteák meghűléses panaszokra
A hársfa- és bodzatea enyhe izzasztó hatásuk révén az immunrendszert is aktivizálják, segítenek a meghűléses megbetegedések és a vírusok, kórokozók távoltartásában. Ezeket kombinálhatjuk a szintén immunerősítő hatásáról ismert kasvirággal, melegítő, fertőtlenítő gyömbérrel, frissítő borsmentával, ami az emésztésünknek is jót tesz, nyugtató citromfűvel, ami jobb kedvre hangol a téli napokon is. A gyógynövények értékes forrázatait azonban nemcsak tea formájában használhatjuk.

A kamilla gőzével végzett inhalálás csodákat tesz felső légúti megbetegedések és arcüreggyulladás esetén, a kúra légúttisztító, vírusölő hatását fenyő- vagy mentaolajokkal, citrommal és eukaliptusszal is fokozhatjuk. A kamilla nagyon hatásos továbbá felfázás, nőgyógyászati vagy hólyagpanaszok esetén ülőfürdőként. Ha pedig a torkunk fáj, gargalizáljunk zsályateával naponta háromszor, néhány nap alatt enyhíti és elmulasztja a tüneteket. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.