Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan kezdjük gördülékenyen a tanévet?

Érdekességek2023. augusztus 30.

A hosszú vakáció kaotikus időbeosztása után a szeptember gyermek és szülő számára egyaránt kihívásokkal teli időszak. Ugyanakkor az elkerülhetetlen változás remek lehetőséget tartogat az új, a család testi és szellemi fejlődését és az egészségesebb életet támogató rutinok bevezetésére. Íme, néhány könnyen alkalmazható praktika, amellyel könnyebbé tehetjük az átállást és a mindennapokat.   

Beszéljük át a változást

Mielőtt ténylegesen elkezdődik a tanév, beszélgessünk gyermekünkkel arról, mi vár rá az új tanévben; meséljük el, hogyan fog kinézni egy nap az iskolában, beszélgessünk a tanárokról, ovis vagy osztálytársakról, mindazokról a dolgokról, amikről tanulni fog. Próbáljuk meg bevonni őket a tervezésbe, megismerni az elképzeléseit, vágyait és félelmeit, és átbeszélni azokat. Ha van rá mód, előzetesen látogassuk meg az iskolát vagy óvodát, hogy a gyermek előre megismerkedhessen az új környezettel, és a benne lévő feszültséget átvehesse a várakozás izgalma.

Készüljünk a korai kelésre

A nyári szünet alatt természetes, ha tovább maradunk ébren. A hirtelen korai ébresztés megviseli a szervezetet, egész napos fáradtságot, rossz hangulatot, figyelemzavart okozhat. Ennek elkerülése érdekében augusztus utolsó hetétől érdemes mindennap 10-15 perccel hamarabb kelteni és fektetni a gyerekeket, hogy legyen idejük visszaszokni az iskolás hétköznapokba.

Alakítsunk ki új napi rutint

A gyerekek szeretik a rutint és a struktúrát, mivel ez biztonságot nyújt nekik. Igyekezzünk minél részletesebben megtervezni a reggeli és esti folyamatokat, ezt átbeszélni a gyerekekkel, és utána ezekhez tartani magunkat. Mindig hagyjunk időt a váratlan fordulatokra, nem tervezett feladatokra is. Egy új kívánatos napi rutin kialakítása az első időkben sok önfegyelmet igényel, de érdemes kitartani, mert a jó döntések hamar éreztetik hatásukat a család közérzetében.

Ügyeljünk az egészséges étkezésre

Hangulatunkat, fizikai és szellemi teljesítőképességünket alapvetően meghatározzák a szervezetünkbe bevitt szilárd és folyékony tápanyagok. Az egyéni igények figyelembevételével reggelire részesítsük előnyben a magas rost-, fehérje- és tápanyagtartalmú ennivalókat, mert ezek segítenek stabilizálni a vércukorszintet és fenntartani az energiaszintet az egész délelőtt folyamán.



Az uzsonnás dobozba mindig kerüljön friss zöldség és gyümölcs, és szerezzünk be egy könnyen kezelhető, cseppmentes kulacsot is, amelyet szívesen használ gyermekünk.

Vacsorára ajánlott könnyen emészthető, változatos fogásokat kínálni, és az étkezést a lefekvést megelőzően 1-2 órával lezárni. Törekedjünk a közös étkezésre, és ne akkorra időzítsük a napi képernyőidőt.

Találjunk ki 3-4-féle könnyen és gyorsan elkészíthető vagy előre elkészíthető ételt minden étkezésre, amelyet szívesen fogyasztunk, és a hétköznapokban tetszés szerint váltogathatunk.

Figyeljünk a folyadékfogyasztásra

A kiszáradás legenyhébb formája is képes fáradttá, dekoncentrálttá tenni a gyermeket. Éppen ezért fontos, hogy a reggeli rutin stabil része legyen egy jó nagy pohár víz megivása. A napközbeni folyadékpótlásra válasszunk közösen olyan kulacsot, amit a gyermek szívesen visz magával az iskolába. Ha gyermekünk számára problémát okoz a folyadékfogyasztás, kísérletezzünk különböző egészséges ízesítőkkel.

A gyümölcs- és növénykivonatokat tartalmazó Microdrink italkockák kiváló ízesítői a semleges víznek, nem tartalmaznak hozzáadott cukrot, mesterséges ízfokozót, de változatos ízükkel ösztönöznek a vízfogyasztásra. Az egyesével csomagolt minidobókocka nagyságú Microdrinkek ráadásul bárhol elférnek, és segítségükkel csapvízben feloldva pillanatok alatt finom üdítőt varázsolhatnak a gyerekek is a kulacsokba.

Biztosítsunk nyugodt környezetet

Semmi sem tud jobban hozzájárulni a gyermekek fejlődéséhez és egészségéhez, mint a nyugodt otthoni környezet. Próbáljunk meg mindennap legalább egy rövid időre kiszakadni a rohanásból, és kikapcsolódni, beszélgetni, együtt játszani, vagy ha minden szalad a házban, elmenni egy közös, nyugodt sétára.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...