Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan kezelhetők az orr- és garatmandula betegségei?

Érdekességek2018. november 16.

Gyerekkorban gyakran okoznak panaszokat az orr és a garatmandulák. Hol a gyulladás, hol csupán a méretük a probléma alapja. A tünetekről és kezelésről dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.

Óvodások leggyakoribb panasza
A megnagyobbodott orrmandulák sok gyermeknél okoznak elhúzódó problémákat. Sokszor ez egyéni adottság, vagy egy fertőzéses állapot után a duzzadtabb állapot nem húzódik vissza. Problémát az okoz, ha a megnagyobbodott orrmandula miatt a gyerek orra bedugul, így a száján veszi a levegőt, az orrüreg szűrő funkciója megszűnik. Ha ez az állapot tartós, akkor akár abnormális arcizom és fognövekedés is lehet a következménye. Az orrgaratbeli szűk viszonyok miatt sokszor a középfül felé vezető járat, az Eustach-kürt (fülkürt) sem működik megfelelően, ami miatt gyakran makacs savós középfülgyulladás alakulhat ki, vagy fertőzés esetén heveny középfülgyulladás.

Az orrmandulák eltávolítása segíthet
Az orrgaratban elhelyezkedő orrmandulák gyulladásai általában kb. 3 évesen, közösségbe kerüléskor kezdődnek, és 7 éves kor után fokozatosan el is tűnnek. Mivel az orrmandulák mérete korral csökken, számos panasz kezelés nélkül is elmúlik. Műtéti megoldásra általában akkor kerülhet sor, ha ismétlődő, heveny középfülgyulladás, vezetéses halláscsökkenést okozó idült savós középfülgyulladás alakul ki és ezek nem javulnak életmódbeli változások és kezelés hatására. „Csak” horkolás nem feltétlenül műtéti indikáció, de ha ez légzéskimaradással, -alvási apnoéval- is jár, akkor igen.

A garatmandulák akut gyulladása esetén…
Mandulagyulladás alatt gyakorlatilag a garatmandulák gyulladását értjük. Ezek hátterében leggyakrabban vírusfertőzés áll. A ritkább, bakteriális eredet esetén a leggyakoribb kórokozó az A-csoportú béta-hemolitikus Streptococcus. Ezen kívül Staphylococcus, Pneumococcus, Haemophylus influenzae vagy Coli baktérium okoz leginkább fertőzést.

Kisgyermekeknél jellemző, ismert tünetek a láz, nyelési fájdalom, belövellt garat, rossz közérzet, étvágytalanság. Első lépésben ezek csillapítása a cél és a bő folyadék bevitel. Bakteriális eredetű fertőzés gyanúja esetén antibiotikus kezelés is javasolt, kellő dózisban és kellő időtartamban.


Milyen esetekben lehet indokolt a műtét?
Előfordul, hogy még ki se lábal a gyerek az egyik mandulagyulladásból, máris jön a másik. Ha ez évente minimum hatszor megismétlődik, akkor már idült gyulladásról beszélünk, a mandulák gócként szerepelnek, műtét javasolt.

Sürgős beavatkozásra is szükség lehet pl. mandula körül tályog kialakulása esetén. Ilyenkor fokozódó nyelési fájdalom, duzzanat, majd oedema kialakulása, jellemzően fél oldalon, ami arra készteti a beteget, hogy orvoshoz forduljon. A heves tünetek mögött valóban egy veszélyes, gyors beavatkozást igénylő betegség áll.

Különösebb gyulladásos előzmény nélkül is szükség lehet beavatkozásra! Kifejezett mandula túltengés esetén, ezek a képletek méretüknél fogva okoznak légúti akadályt, esetleg nyelési nehezítettséget és így sokszor felelősek a gyermek horkolásáért, sőt az alvási apnoe kialakulásáért. Ebben az esetben az orrmandulát eltávolítjuk, a garatmandulákat viszont csak megkisebbítjük, hogy funkciójukat megtartsuk, de ne képezzenek légúti akadályt. A horkolás kiküszöbölésével a gyermek alvása végre pihentető lesz!

Fontos szerepük van
A mandulaműtét szükségességének elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul. Dr. Fülöp Györgyi hangsúlyozza, hogy a mandulák nagyon fontos védő funkciót töltenek be a szervezetben, különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Retrospektív vizsgálatok igazolják, hogy a korai életkorban mandulaműtéten átesett gyermekek esetében, a későbbiekben, fiatal felnőtt korban nagyobb eséllyel jelentkeznek bizonyos szív- érrendszeri betegségek.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.