Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan kezeljük a téli allergiás tüneteket?

Érdekességek2019. február 19.

Az ebben az időszakban jelentkező allergiás tünetek okozója döntően a poratka, penészgomba vagy háziállat allergia. Dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük, vajon más típusú kezelésre van-e szükség, mint a tavasztól őszig jelentkező pollenallergiák esetében?

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz első itt is a kivizsgálás

Ha egyéb panaszunk – láz, rossz közérzet – nincs, de a lakásban erősödő tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás jelentkezik vagy éjszakai köhögőroham tör ránk, akkor javasolt allergológushoz fordulni. A tünetek allergiára utalnak, ilyen esetben allergiavizsgálattal lehet meghatározni, hogy pontosan mi a kiváltó ok. A vizsgálat – attól függően, hogy a beteg tünetes-e, szed-e aantihisztamint, milyen az általános állapota, van e kiterjed bőrbetegsége – történhet vérből vagy Prick-teszttel. Az eredményeket a tünetekkel összevetve tudja a kezelőorvos meghatározni, hogy milyen kezelésre van szükségünk.

Tüneti kezelés

A téli allergiák kezelésében a pollenallergiás tünetek csillapítására használt készítmények alkalmasak: az orrtüneteket enyhítő szteroid orrspray és antihisztamin gyógyszerek alkalmazása a legelterjedtebb. Ez esetben azonban a kezelés nem néhány héten, hónapon keresztül tart, a lakáson belüli allergiás tünetek – habár téli allergiaként is ismertek – valójában egész éven át jelentkezhetnek egyénenként különböző mértékben, ezért ebben az esetben a felírt készítményeket hosszabb időn át kell szedni.

Az allergént a lakásból is száműzni kell!

A kezelés sarkalatos pontja, hogy az allergének számát csökkentsük a minimumra az allergiás beteg környezetében. Ez amellett, hogy sokszor jelentős anyagi ráfordítással is jár, nem is mindig kivitelezhető tökéletesen. A poratka allergiás személeknél javasolni szoktuk, hogy szabaduljanak meg a lakásban lévő szőnyegektől, melyekben nagy mennyiségű allergén felhalmozódhat. Az ágyneműt, matracot célszerű allergénmentes, magas hőfokon moshatóra cserélni – magyarázza Balogh főorvosnő. A kárpitozott bútorok helyett szerencsésebb lemosható felületű garnitúrát választani és még sorolhatnánk. Emellett az is természetes, ha a váratlanul megjelent allergiás tünetek miatt házi kedvencüktől nem szeretnénk megválni, de sokan pusztán azért keresnek más alternatívát a kezelésben, mert idegenkednek a hónapokon át tartó gyógyszerszedéstől.


Tartós megoldás allergén immunterápiával

A tüneti kezelés mellett létezik egy másik alternatíva is a lakáson belüli allergiás tünetek ellen: az allergén immunterápia. Ez a kezelés az immunrendszer áthangolásával ér el tartós eredményt: nemcsak a tünetet, hanem a kiváltó okot kezeli. A 3-5 éven át tartó kezelés a pollenallergia mellett alkalmazható háziállat, penészgomba és poratka allergia kezelésére is. A beteg napi egy alkalommal tabletta vagy cseppek formájában szedi a készítményt, mely az allergén szigorúan ellenőrzött, hígított kivonatát tartalmazza. A kezelés végére panaszok nélkül lesz képes elviselni a korábbi allergén jelenlétét, vagyis többé – eredményes kezelés esetén akár 10-12 évre – nem jelentkeznek a tünetei a lakásban.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.