Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan küzdjünk a tél ártalmas hatásai ellen?

Érdekességek2020. március 21.

Ahhoz, hogy a felhős, sötét, fényszegény hónapokban is jó formában és kedélyállapotban maradjunk, bizonyos életmódbeli taktikákat kell bevetnünk.

Fotó: 123rf.comSzünet nélkül fújjuk az orrunkat, kapar a torkunk, köhécselünk – nincs is ennél kellemetlenebb télvíz idején… Nem számítva a fejfájást, a hámló, kiszáradó bőrt, a bedagadt szemeket, melyek többnyire egyszerre érkeznek a fertőzésekkel. És ha mindez még nem volna elég, amint a napok rövidülnek, egyre csökken a napsütéses órák száma, és már csak vastag pulóverbe, kabátba bújva léphetünk ki a szabadba, az erre az időszakra jellemző, egyfajta fáradtság vesz erőt rajtunk. Emellett kedvünk is a „padlón” van, és mindent sokkal sötétebben látunk, mint annak előtte. Határozzuk el hát, hogy idén jobban igyekszünk elkerülni, megelőzni ezeket a kellemetlenségeket. A stratégia: erősíteni az immunrendszert, hogy jobban felfegyverkezzünk a külső „támadásokkal” szemben.

Fontos a kiegyensúlyozott, változatos étrend…

A tél olyan évszak, amikor csökkenteni kellene elfoglaltságaink számát, és azzal együtt betartani a főétkezések rendjét, és a lehetőségekhez képest a szokásosnál korábban vacsorázni, majd nyugovóra térni. Ha viszont kihagyunk étkezéseket, és szendvicsekkel, némi nassolnivalóval ütjük el az étvágyunkat, ne várjunk csodát: tartósnak mutatkozó fáradtság törhet ránk.

Ha nem szakítunk időt a pihenésre, és nem fekszünk le időben (rendszeresen keveset alszunk), amellett táplálkozásunkra sem ügyelünk kellőképpen, nem menekülhetünk az állandósuló fáradtság elől. Ezért aludjuk át az éjszakát, ne mérgezzük szervezetünket cigarettával, alkohollal és túl zsíros vagy cukros ételekkel, melyek “elfárasztják” a szervezetet. Fogyasszunk proteinekben gazdag ételeket (ilyen a hús, tejtermék, tojás…), melyek a fáradtság ellen hatnak, ugyanúgy, mint a friss zöldségek és gyümölcsök, telve vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

Kerüljük természetesen, hogy megfelelő étkezés helyett csak állva bekapunk valamit, és ne feledkezzünk meg ebben az időszakban sem a (lehetőleg szabadtéri) testmozgásról. Ez utóbbi ilyenkor talán jobban fáraszt, mint a langyos, szép időben, de többek közt élénkebbek leszünk tőle, és szervezetünk természetes védelmi rendszerét is erősítjük.


 „Állandóan náthás vagyok”

Ha egymás után elkapjuk a fertőzést, az annak a jele, hogy szervezetünk védekezőképessége nem elégséges. Ennek megelőzésére egész télen, novembertől márciusig a kellő állapotban tanácsos tartani a bélflórát (mely a belekben természetes körülmények között élő baktériumok összessége), hiszen 60–70%-ban közrejátszik a természetes védelem, az immunrendszer kiegyensúlyozott működésének biztosításában.

A szervezet ellenálló képességének javítása probiotikumokkal lehetséges

Egyes erjesztő enzimek táplálják a bélflórát, befolyásolják egyensúlyi állapotát, és segítik a védelmi rendszer erősítését a fertőzésekkel szemben. A probiotikumok élő, a bél szempontjából meghatározóan fontos mikroorganizmusokat tartalmaznak.

Ajánlott: 1-2 hónapos kúra (mindennapos szedés), majd fenntartó kúraként heti 2 alkalom. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől, orvosunktól, aki az egyéni sajátosságoktól függően ajánl probiotikumot.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)