Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan lehet felkészülni a szülési fájdalomra?

Érdekességek2021. június 04.

Minden kismamát foglalkoztat a szülés és az azt kísérő fájdalom kérdésköre. Akik első gyermeküket várják, nagyobb izgalommal készülnek, hiszen nincsen semmilyen tapasztalatuk, csak olvastak, hallottak róla. A gyerekes anyukák már tudják, hogy milyen fájdalmakra számíthatnak, de ők is gondolnak rá, és készülnek valahogyan. És a hogyan kérdés a szülésnél kulcsfontosságú, mert nagyon sok múlik rajta.

Fotó: gettyimages.comFigyelni kell a fájdalmat

A fájdalom szó hallatán, mi európai emberek csak rosszra gondolunk, azonnal görcsbe rándul a gyomrunk, és rohanunk fájdalomcsillapítóért. Mert ebben nőttünk fel, ezt láttuk a szüleinktől, és a nyugati orvoslás is feltétlenül leküzdendőnek tekinti a fájdalmat. Szemben más kultúrákkal, ahol már gyerekkorban azt tanítják, hogy a fájdalmat figyelni kell, mert jelez nekünk valamit. És nem csak megfigyelik, hanem elsajátítják annak helyes kezelését is.

A fájdalom legtöbbször a testünkben akkor jelentkezik, ha baj van. Jelzi, hogy hol keresendő és kezelendő a betegség. Kivéve a fizikai változást, mint például a fogzást, mert az nem betegségre, elromlásra utal, hanem a fejlődés okozza.

Hasonlóan a szülésnél, a fájdalom jelenléte nem egy beteg folyamatról árulkodik, hanem egy pozitív változásról, amely a születés felé visz. Arról, hogy a testünk jól működik, és képesek vagyunk életet adni egy gyereknek.

Ha megismerjük testünk működését, nem félünk a fájdalomtól

A fájdalomtól való félelem sajnos sok nőt arra késztet, hogy császármetszéssel hozza világra gyermekét. Pedig a császármetszésből való felépülés is fájdalommal jár, sőt az egy hosszabb folyamat, hiszen a műtéti beavatkozás egy sérülés, amelyből nehezebben lehet felgyógyulni. Míg a szülés egy természetes folyamat. Természetes a vele járó fájdalom is, amely jelzi, hogy éppen hol tart és rendben halad-e a szülés. Ha jobban megismerjük testünk működését és a szülés folyamatát, azt, hogy mi és hogyan okoz fájdalmat, akkor nem fogunk félni tőle annyira, könnyebben el tudjuk fogadni azt, így elviselhetőbbé is válik.

Fokozódó fájdalom

Akinek még nincs tapasztalata, legtöbbször azt szokta gondolni, hogy mivel a baba a hasban fejlődik, onnan fog előbújni, ezért a szülés is hasban fog fájni. A méhben nincsenek érző idegek, hiszen akkor éreztük volna egész várandósság alatt, és valószínű, hogy nem hívnánk áldott állapotnak. Csak a méhnyak és a méhszáj rendelkezik érző idegekkel, amelyek a szülés folyamán fokozatosan tágulnak, hogy a baba ki tudjon bújni. Ezek tágulása okoz fájdalmat, ami kisugárzik a derék, medence és vese környékére. Ez egy egyre fokozódó fájdalom, ami azt jelzi, hogy egyre jobban tágul a méhszáj, és hamarosan megszületik a kisbaba.


Az ismeretlen fájdalom stresszt okozhat

Ettől a fokozódó fájdalomtól sok kismama megrémül és stresszt okoz náluk. A stressz pedig sok komplikációt okozhat. Ugyanis a stressz hatással van azokra a hormonokra, amelyek irányítják a tágulási szakaszt. Ezek a hormonok nagyon érzékenyek, és stressz hatására nem működnek jól, lelassítják a vajúdás folyamatát. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy a kismamának fájás-gyengesége van.

De stresszt nem csak a fájdalom, egy belülről érkező diszkomfort érzet okozhat, hanem sokféle külső hatás is szerepet játszhat benne.

Fotó: gettyimages.com

Tudatosság

Ezért nagyon fontos, hogy minden kismama tudatosan és körültekintően készüljön a szülésre. Én is nagy gondot fordítok arra, hogy egyéni szülésfelkészítésemen minden kérdést érintve, átfogóan készítsem fel a kismamákat a szülésre. Hiszen, ha a kismama megismeri a részleteket és felkészült, akkor magabiztosabb lesz, és a komfortot is könnyebben ki tudja alakítani maga körül, kevesebb lesz a stresszhelyzet.

Meg kell ismerni a kórházat, az orvost, szülésznőt, ismerni kell a szülés menetét, a test működését és a szülési fájdalmakat is. Azt, hogy a fájdalmat nem kell mindenáron legyőzni, mert jó irányba visz. És ha egy nő fel tud rá készülni, el tudja fogadni és meg tudja engedni, hogy jöjjenek a fájdalmak, egyre mélyebbről és hosszabban, akkor annál könnyebben fog szülni.

Persze a fájdalmat lehet csillapítani természetes módokon. Ilyen például a víz, amely segíti az oldott állapot elérését, illetve a speciális kismama masszázs, amely akár 70%-al is csökkentheti a szülési fájdalmakat. Ezek fogásait a kispapák is könnyedén elsajátíthatják a tanfolyamon, amivel az adott pillanatban segíthetnek párjuknak fájdalmuk enyhítésében.

Halász Katalin
dúla, gyógymasszőr


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.