Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan lesz a pet palackból polárpulcsi? Környezetbarát megoldások

Érdekességek2022. február 15.

Habár a gazdasági válság elérte a hulladék-újrahasznosítási iparágat is, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ma már a magyarok többsége is követendő szokásnak tartja a háztartásokban, irodákban keletkező hulladék válogatva gyűjtését, bár a Magyarországon jelenleg működő több mint 5000 gyűjtősziget a legfrissebb felmérés szerint még mindig kevés ahhoz, hogy mindenkinek „elég közel” legyen. Pedig egy kis kitérővel rengeteget tehetünk az egyre rosszabb állapotban lévő környezetünkért!

Kevesebb szemét, kevesebb energia, egészségesebb környezet

A szétválogatva gyűjtött hulladék újrahasznosítása során azokat az anyagokat, amelyeket egyébként eldobnánk, szennyezve ezzel a környezetet, nyersanyagként használjuk fel. Az újrahasznosítás, előkelőbb nevén a recycling energia-és nyersanyagkímélő eljárás: egyrészt csökken a valóban szemét, azaz semmi másra nem használható hulladék mennyisége, másrészt a környezet terhelése is, mivel az újrahasznosítható anyagok révén kevesebb természetes nyersanyagra van szükségünk.

Tudtad, hogy

Mi lesz a szelektíven gyűjtött hulladékból?

Sajnos még mindig sokan gondolják azt, hogy a konténereket elszállítás után összeöntik, ez természetesen nem így történik. A válogatva gyűjtött anyagokból további válogatás és tisztítás után többnyire ugyanaz lesz, ami volt, vagyis az újragyártott üvegből újra üvegpalackok és befőttesüvegek készülnek, a papírból karton, papírtörlő, vécépapír, gipszkarton, az italos kartondobozokból újra kartondoboz, netán bútorlap. Az aprított üveget felhasználják továbbá üveggyapot készítésére vagy készülő új utakban. A legsokoldalúbban a műanyagok használhatók fel, nemcsak PET palack formájában találkozhatunk újra a bedobált hulladékkal, hanem például DVD-tok, műanyag háztartási eszközök vagy polár pulóver képében.


Miket dobj a gyűjtőbe?

PET (polietilén-tereftalát) – üdítős, ásványvizes palackot csak kimosva, lapítva, kupak nélkül mikrohullámtűrő élelmiszer-csomagolásokat (pl. ételfutártól rendelt ebéd doboza),
PP (polipropilén) – élelmiszerek és kozmetikumok csomagolását,
PS (polisztirol) – eldobható poharakat, tányérokat, evőeszközöket, CD és DVD tokokat,
tetrapak italosdobozt (tejes, üdítős) kimosva és lapítva,
PE – szatyrokat,
HDPE jelzésű kozmetikai szeres flakonokat,
Joghurtos és margarinos poharakat, dobozokat kimosva.

Tiszta újságpapírt, szórólapot, könyvet, csomagolópapírt, irodai papírhulladékot, papírdobozt, kartont összehajtogatva.

A gyűjtősziget fehér konténereibe tisztára mosott, bármilyen fehér üveget (nem visszaváltható italos, befőttes stb.), a zöld konténerekbe színes üveget.

Fémdobozokat: sörös, üdítős vagy konzervdobozokat, feleslegessé vált evőeszközöket, alufóliát, fém zárókupakot, kimosott kutya- és macskaeledeles dobozokat.

Mindig figyeld a konténereken lévő piktogramokat, mert az egyes hulladékfajták gyűjtése településenként eltérő lehet (pl. a tetrapak dobozok többnyire a papírhulladékok közé kerülnek, de egyes helyeken a műanyagos konténerbe kell dobni).

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Mit NE dobj a gyűjtőbe?

Mi minősül veszélyes hulladéknak és hogyan lehet gyűjteni?

A gépjárművek és hidraulikus rendszerek olajcseréjénél, illetve a sütésnél keletkező fáradt olaj és göngyölege, a szárazelem, a használt akkumulátorok, az elektronikai, illetve elektromos hulladékok, fénycsövek és világítótestek nagymértékben károsítják a környezetet, ezért van szükség ezek külön gyűjtésére. A fenti anyagok mindegyike leadható ingyenesen a hulladékudvarokban, a szárazelemeket pedig bedobhatod a speciális tartályokba, amelyek már rengeteg oktatási, közintézményben és szupermarketben megtalálhatók. 2005 augusztusa óta az elektronikai termékeket, elektromos berendezéseket gyártó és forgalmazó cégeket rendelet kötelezi az elektronikai berendezések hulladékainak visszagyűjtésére, ezért ezeket kidobás helyett vidd vissza oda, ahol vetted.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.