Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan neveljük jól a digitális bennszülöttünket?

Érdekességek2018. április 14.

Fordítsuk előnyünkre az okoseszközök adta lehetőségeket!

 

Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol a közösségi média, a mobiltechnológia és az online közösségek alapvető fontosságúak a kommunikáció, a tanulás és a fejlesztés útján. Szinte természetes, hogy felelős szülőkként félelmet érzünk az internet nyújtotta nyitottság és kontroll nélküliség miatt, de tenni ellene csak úgy tudunk, ha elfogadjuk ezt, és mindenki szempontjából kihozzuk belőle a legjobbat.

Egy friss kutatás szerint hazánkban a 16–37 éves korosztály, az úgynevezett Y és Z generáció, internetezik a legtöbbet. Hetente átlag 22 órát interneteznek, főleg okostelefonon és leginkább zenés, vicces tartalmakat töltenek le a mobiljukra, illetve filmnézéssel ütik el az idejüket az éterben. A felmérés szerint azonban a 20 év alatti fiatal felnőttek és gyermekek azok, akik ezeken kívül használhatják leginkább az internetet olyan dolgokra, amelyek miatt jogos a szülői aggódás. Ha félelmeink vannak azzal kapcsolatban, hogy kivel kerül kapcsolatba csemeténk az online térben, és mivel tölti ott az idejét, már kora gyermekkorban adjuk meg neki az alapokat ahhoz, hogy okosan tudja használni az internetet, és fordítsa előnyére az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket.

Tartalom

Ha tehát szülőkként attól félünk, hogy gyermekünk túl sokat internetezik, ne azt nézzük, hogy mennyi időt tölt az online térben, hanem hogy mivel foglalatoskodik. Ha színes és gazdag, életkorának megfelelő virtuális tartalmak között böngészik, nincs mitől félnünk, hiszen ez elkerülhetetlen, gyermekünk a digitális világban szocializálódik, személyiségének része az internet.


Marc Prensky amerikai pszichológus így magyarázza a jelenséget: „Míg mi gyermekkorunkban iskola után a játszótéren töltöttük a szabadidőnket a barátainkkal, addig ők – teljesen természetesen – a chaten bandáznak. Míg mi moziba jártunk tinédzserként, ők filmeket töltenek le, és közösen vagy egyedül nézik meg azokat.” Ez a fajta széles érdeklődés is ijesztően hat egyes szülőkre, aggodalomra azonban semmi ok. Az Y, Z és már az alfa generációt érdemes megtanítani fókuszálni, hogy ha egyszerre több helyen is jelen vannak, akkor ezek közül melyik a legfontosabb épp akkor és ott. Kutatások igazolják, hogy nem vagyunk képesek egyszerre több mindenre figyelni ugyanolyan koncentráltsággal. Ha okosan magyarázzuk, hogy mennyi energiát és fáradtságot spórol meg, ha egyszerre egy feladatra koncentrál, és ha mi magunk is példát mutatunk ebben, akkor előbb-utóbb hisznek nekünk a gyerekek.

Bizalom és kommunikáció

Hogy a gyermekünk mennyi időt tölt internetezéssel, viszonylag könnyen leellenőrizhetjük, azt azonban, hogy kikkel kerül kapcsolatba, kivel chatel, kivel köt barátságot, szinte lehetetlen küldetés kontroll alatt tartani. Egy tinédzser sosem fogja megmutatni a számítógépét, hogy megnézzük, mit csinál az éterben. Ez esetben egyetlen út járható: a nyitott kommunikáció, az őszinte beszélgetések, a bizalom kiépítése vagy visszaszerzése.

Netikett

Bár az internetezésnek még nincsenek kőbe vésett szabályai, fontos, hogy mi magunk, szülők tanítsuk meg arra a gyermekeinket a saját normarendszerünk mentén, hogy hogyan viselkedjenek helyesen az online térben, illetve melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartaniuk azért, hogy elkerüljék az online veszélyeket. Elsősorban az első internetezések alkalmával üljünk le melléjük, mutassuk meg, hogy milyen oldalakon érdemes böngészniük, mi az, ami veszélyes, ahol nem érdemes szörfözni. Aztán ahogy ügyesednek, úgy engedjük el a kezüket fokozatosan. A következő lépésben vezessük be őket a hozzászólások világába. Mondjuk el nekik, hogy az internet tele van trollokkal, akik kihasználva a név- és arcnélküliséget, hozzászólásaikban élhetik ki „szadista” hajlamaikat. Ettől nem kell félni, de nem kell beleállni egy-egy ilyen jellegű párbeszédbe.

A jövőről annyit biztosan tudunk, hogy a jelenleginél is fontosabbá válik a digitális tudás, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, az együttműködési készség: ezek fejlesztéséhez praktikus tippekkel, jól használható módszerekkel is találkozhat, aki felkeresi az okvagyok.hu oldalt.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.