Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan nézzünk szembe az elbocsátással?

Érdekességek2020. január 12.

Fotó: 123rf.com

Kimondták az „ítéletet”: elbocsátottak a munkahelyünkről… A sokk hatása alatt nagyon elveszettnek, szerencsétlennek érezzük magunkat. Nem tudjuk, hogyan nézzünk szembe ezzel a helyzettel, fokozatosan elveszítjük minden reményünket, és egyre inkább meggyőződésünkké válik, hogy úgysem találunk a régihez hasonló, igazán nekünk való, új munkahelyet. Mit tegyünk hát, hogy az elbocsátás utáni hetek-hónapok minél gyorsabban csak egy régi, rossz emlékké váljanak?

A munkahelyi elbocsátással kapcsolatos rossz hír hallatára először csak félni kezdtünk, mi lesz a karrierünkkel és a megélhetésünkkel… Később már deprimáltak lettünk, és egyre inkább úgy éreztük, hogy nem találunk megoldást arra, hogyan jussunk ki ebből az ördögi körből. Mindenesetre igaz, hogy nehéz új lendületet venni, ismét talpra állni, amikor az a benyomásunk, hogy a lábunk alól kicsúszott a talaj. De mit is kell tennünk ilyen nehéz helyzetekben? Először is űzzük ki a fejünkből a megoldhatatlanság sötét gondolatát, utána pedig hagyjuk abba saját magunk alulértékelését, hiszen az csak fokozza motiválatlanságunkat.

Kövessük a megszokott életritmust!

Ami a nehéz helyzet további kulcsmegoldásait illeti, nem könnyű sorrendet felállítani. De mindenképp fontos szem előtt tartani, hogy ne hagyjuk el magunkat azzal az ürüggyel, hogy nincs értelme túlzott intenzitással keresgélni, mert többé már úgysem találunk nekünk való munkát. Keljünk fel a szokott időben, és éljünk továbbra is olyan ritmusban, mint amikor dolgozni jártunk. Meg fogjuk látni, hogy sokkal motiváltabbak leszünk a munkakeresésben, mint az, aki reggel az ágyban lustálkodva szomorú sorsán elmélkedik. Azt a tanácsot is meg kell fogadnunk, hogy ne maradjunk egész nap a lakásban – többnyire egyedül – a problémánkon rágódva, hanem rendszeresen járjunk el otthonról. És persze ne csak a különböző munkaközvetítőket „boldogítsuk”, hanem szervezzünk magunknak kulturális és sportprogramokat, találkozzunk barátokkal.

Energikusan tervezzük a jövőt!

Használjuk ki megnövekedett szabad időnket arra is, hogy – noha furcsán hangzik – készítsünk „rohamtervet” rosszra fordult sorsunk ellen! Mert e nehéz időszak átvészelésének egyik legjobb módja lehet, ha elkeseredés helyett „rohamszerűen”, energikusan tervezzük a jövőt, bízunk benne, és minél előbb hozzáfogunk az új munkalehetőségek feltérképezéséhez. Ez nem csekély feladat, és elvégzéséhez nap, nap után teljes „erőbedobással” kell tevékenykednünk, és azon kell lennünk, hogy ne csüggedjünk el a negatív válaszok, sorozatos elutasítások ellenére sem. Ezért lényeges az is, hogy próbáljuk megőrizni korábbi jó kedélyünket, eltökéltségünket, önbizalmunkat ne hagyjuk „a padló szintjén” leledzeni, így ismerjük fel még inkább értékeinket, ne vegyük semmibe jó tulajdonságainkat, képességeinket. Egyszóval: szedjük össze magunkat, és szervezzük meg továbbra is jól az életünket.


Fotó: 123rf.comKészítsünk mérleget!

Véssük az agyunkba és tudatosítsuk magunkban, hogy az álláskeresés is munka: van úgy, hogy az egész nap eltelik vele. Ennek keretében megkönnyítjük a feladat elvégzését, ha mérleget készítünk szakmai múltunkról, hozzáértésünkről, tapasztalatainkról. Gondoljuk át szakmai életpályánkat, továbbá azt is, hogy a karrierépítés milyen fokán álltunk, milyen szakmai úton haladtunk az elbocsátás előtt, mi jelentett pozitív és negatív tapasztalatot a munkában töltött, korábbi éveink alatt. Azt is próbáljuk a mérleg serpenyőjébe tenni, mihez is értünk a legjobban, mivel szeretnénk a jövőben foglalkozni. Utána állítsunk fel egy tevékenységi tervet, és vegyük számba, milyen eszközöket tudunk igénybe venni célunk elérése érdekében.

Útkeresés – profilváltás

Eközben rendkívül fontos, hogy örökre vegyünk búcsút a korábbi munkafajtánkhoz való ragaszkodástól, és ne keressünk szisztematikusan ahhoz hasonló munkalehetőséget. Tudjunk változtatni, ha kell, és legyünk nyitottak más pozíciókra – ne csak olyanra vágyjunk, amilyet eddig betöltöttünk. Mert ha minden erőnkkel ugyanarra a munkafajtára, beosztásra törekszünk, azzal azt kockáztatjuk, hogy csak vesztegetjük az időt, és nagy valószínűséggel kudarcélményben lesz részünk. Hiszen egyre-másra csalódnunk kell, ha nincs megfelelő ajánlatunk, és elutasítások sokaságával kell szembenéznünk. Így hát miért ne profitálnánk ebből az „átállási időből” úgy, hogy belevetjük magunkat olyan elképzelések megvalósításába, melyek régi terveinket és nem a korábbi út folytatását jelentik? Merjünk szakmai profilt is váltani, ha alkalom nyílik rá!

Nyerjük vissza erőnket, önbizalmunkat!

Fogadjunk el mindenfajta segítséget, akár álláskereső irodától, vagy valamely szakmai szervezettől. Ne ingadozzunk hát a sokrétű segítség igénybevételében, hiszen ily módon könnyebben talpra állhatunk, nem érezzük magunkat elveszettnek életünk e nagy próbatétele során. Ilyenkor nagy szükségünk van az ösztönzésre. Ha hamarabb visszanyerjük önbizalmunkat, könnyebben vesszük az akadályokat, és vélhetően nem vergődünk sokáig a munkanélküliség hálójában. Ne gondoljunk módszeresen az átélt és ránk váró kudarcokra, hanem sokkal inkább képességeink kamatoztatásának lehetőségére más területeken – de hinnünk kell a sikerben!


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.